Virtuális vállalatok
A világjárvány előre nem látható ütemben változtatta meg a munka világának több aspektusát is: a távmunka térnyerésén túl létrejöttek az akár teljesen virtuális vállalatok.

 

A vállalatok befogadóbb és elfogadóbb szervezeti kultúra kialakításra tett erőfeszítései különösen felértékelődnek egy olyan világban, amelyben a cégek a megnövekedett működési rugalmasság adta lehetőségeket kiaknázva új tehetségforrások felé nyithatnak. A munkáltatók számára már most is hatalmas globális tehetségpiac áll rendelkezésre. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) 2020-as jelentése szerint a külföldi leányvállalatokban foglalkoztatottak száma globálisan 3%-kal nőtt tavaly. Ezzel egyidőben, egyetemi és főiskolai hallgatók tömegével áramlanak a külföldi tanulmányok és a nemzetközi online programok felé. A jövő képességei iránti példátlan kereslet miatt arra lehet számítani, hogy a szervezetek egyre inkább megpróbálják kiaknázni a globális tehetségforrásokat.

Új, hibrid világ és HR digitalizáció kéz a kézben

Az utóbbi időszaknak köszönhetően átalakultak a gazdaság, az ingatlanpiac, az emberek, és ebből kifolyólag a munkavállalók digitális szokásai, amihez a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell. A járványhelyzet hatására elkezdődött a globális szuburbanizáció; a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak miatt a zsúfolt metropoliszok lényegesen kevésbé, a külvárosok pedig jelentősen vonzóbbá váltak.

A radikális változás másik katalizátora – a Deloitte adatai szerint –, hogy a világ városainak mindössze 13%-ában van a többség számára kigazdálkodható lakhatás, ezért az emberek a külvárosokban (és azon túl) keresik a megfizethetőséget, az egészséget és a jólétet. Összefüggésben van ezzel az a tény is, hogy a jelenleg otthon dolgozó amerikai munkavállalók közel fele (48%) a Covid-19 okozta járványhelyzet lecsengését követően is távmunkában szeretne dolgozni.

 

Olyan virtuális vállalatok, amelyek vezetői és alkalmazottai akár csak kéthavonta találkoznak személyesen, korábban csak elméletben léteztek, de a következő években ez a modell egyes vállalatoknál akár alapértelmezett működéssé is válhat

 

„Ez a folyamat Magyarországon is megfigyelhető: a budapesti ingatlanárak meredek emelkedése, a kijárási korlátozások miatti szabad levegőre és kertkapcsolattal rendelkező lakhatásba menekülés komoly változást hozott a fővárosi agglomeráció méretének kiterjedésében. Ez is szerepet játszik abban, hogy a távoli munkavégzés hosszútávon is a mindennapi élet része lesz, ami jelentősen felértékeli a hatékony és digitális HR megoldások szerepét” – mondta el Uzsák Éva Virág, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának szenior menedzsere.

A HR digitális stratégiáját most kell megalapozni

Az interakciós szokásaink és a digitális térben történő időtöltés mértéke is átalakult a pandémiának köszönhetően. A globális digitális streaming előfizetők száma több mint 217 millió taggal emelkedett, ami 28,3%-os növekedést jelent. A virtuális élmények előtérbe kerülése azonban nem csupán a Covid-hatásnak köszönhető: már 2018-ban 4,5 milliárd dollárral megnőtt például az e-sportba fektetett összeg. Ez a masszív növekedés annak előfutára volt, hogy a virtuális élmények és közösségek piaca egyre jelentősebb tereket hódít el ezek fizikai megfelelőitől.

A legújabb kutatások szerint, a millenniumi (25-40 évesek), illetve a Z generáció (6-24 évesek) tagjainak szociális interakciós szokásai ma már sokkal inkább a digitális térhez kapcsolódnak. A munkavállalók hétköznapi szokásainak változásai a munkavégzés során is megjelennek.


Igényt tartanak a felhasználóbarát digitális megoldásokra, a hatékony dokumentumkezelésre és a gyors online kommunikációra. A digitalizáció kérdése megkerülhetetlenné vált a HR funkció számára is.


„A HR terület egyik legfontosabb feladata a szervezet számára legjobb munkaerő biztosítása, felkutatása és megtartása, aminek fontos eleme az élmény alapú, digitális megoldásokkal támogatott toborzási-, és kiválasztási folyamat, a munkavállaló központú onboarding, valamint a naprakész adatokkal támogatott megtartási stratégia kialakítása. A digitális és játékosított megoldások alkalmazása a munkavállalói élmény különböző területein komoly előnyt biztosíthat a legjobb munkavállalók megszerzéséért folytatott versenyben a szervezetek számára. A következő évtizedben a digitális megoldások és a prediktív kockázati elemzések fogják a hatékony HR stratégia alapját biztosítani” – mondta el Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

Munkavégzés a virtuális irodában

Évtizedekkel előre nehéz tervezni, de a trendek alapján a munkavégzés módja drasztikusan átalakul a pandémia előtti helyzethez képest. A felsővezetők és a munkavállalók is lelkesebben állnak a rugalmasabb munkavégzési lehetőségekhez, mint valaha. Olyan virtuális vállalatok, amelyek vezetői és alkalmazottai akár csak kéthavonta találkoznak személyesen, korábban csak elméletben léteztek, de a következő években ez a modell egyes vállalatoknál akár alapértelmezett működéssé is válhat. A pandémia jelentős változásokat hozott a mindennapjainkba, amelyekhez a munkáltatóknak is alkalmazkodniuk kell. A következő években a humán erőforrás menedzsment, és ezen belül a digitális HR megoldások szerepe egyre inkább felértékelődik, és a sikeres szervezetek működésének alapvető eszközévé válik.

A jövő épületei már előre látnak
Egy lépéssel közelebb az emberközpontú autonóm épületek megvalósítása. A Siemens víziója szerint az intelligens épületek következő generációja már nem csupán reagál a környezetére, hanem előre gondolkodva, önálló döntésekkel képes megteremteni a komfortosabb és fenntarthatóbb működés alapjait.
Egyre több a kiberincidens: miért nem elég az óvatosság?
Manapság már nem az a kérdés, hogy belefutunk-e digitális fenyegetésbe, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészülve rá, ha megtörténik a baj.
Mesterséges intelligencia segítségével alakítanak át teljes gépsorokat
A Hitachi és a HUN-REN SZTAKI olyan technológiát fejlesztett, amely a mesterséges intelligencia és a matematikai optimalizálás összekapcsolásával automatikusan tervezi meg komplett gyártósorok átalakítását.
Az AI valódi értéke a stratégián múlik
A vállalatok többsége továbbra sem rendelkezik világos AI-stratégiával – derült ki a Deloitte és az ABSL kerekasztalán. A Global Business Services (GBS) szektor meghatározó automatizációs szakértői a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának gyakorlati kérdéseit és stratégiai kihívásait vitatták meg.
Egy Debrecen méretű város éves vízfogyasztását spórolta meg az algoritmus
A mesterséges intelligenciára épülő technológiák – az épületfelügyelettől a vízszivárgás-érzékelésig – már ma is bizonyíthatóan csökkentik az energia- és vízfogyasztást, és a válságkezelésen túl is tartós megoldást jelenthetnek.