Megállapításuk szerint a negyedik ipari forradalom jóval több technológiai kérdésnél, ez paradigmaváltást eredményez majd az ipari vállalatok gyártási stratégiájában, legfontosabb hatásaként megjelennek a virtuális gyárak, az okos gépek és a kiber termelési rendszerek, a folyamatok automatizálódnak, valamint kiszámítható fenntarthatóság alakul ki.

Az elemzők számításai szerint a digitális átállás jelentősen kihat a vállalatok működésére:  a lekötött tőke megtérülésének (ROCE) 25 százalékos növekedésével, közel 7 százalékos profitabilitás-növekedéssel számolhatnak. Emellett 25 százalékos növekedés várható az üzemkihasználás hatékonyságában, növekedni fog az eszközök megtérülése, a géppark 30 százalékkal, a munkavállalók száma 45 százalékkal csökken.

Rámutatnak: a gyárak hatékonyságának növekedésével fennáll a munkahelyek csökkenésének veszélye, különösen a kevesebb képzettséget igénylő munkakörök esetében. Egyidejűleg azonban a fejlett gyártási technológia újabb szerepeket, feladatokat és munkaköröket teremt. Az ipari forradalom 4.0-nak köszönhetően akár 10 millió új munkahely is létrejöhet Nyugat-Európában, ami egészében pozitív egyensúlyt teremtene – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

Elsősorban az IT és szolgáltató szektorokban születnek új munkakörök, ahol akár hétmillió új, magasabban képzett munkaerőre lesz szükség a tanulmány szerint. Nyugat-Európában a jelenlegi 18 százalékról 28 százalékra prognosztizálják a lekötött tőke megtérülést 2035-re. Ez 420 milliárd euró hozzáadott érteket jelenthet Schannen Frigyes szerint.