Új, kutatás-fejlesztésre épülő növekedési korszak indulhat a gazdaságban
A kvantumtechnológia, a nanotechnológia és az adattudomány egyre szélesebb körű alkalmazása nemcsak a mindennapi életet forradalmasítja, de a gazdasági fejlődés kulcsa is lehet.

 

A tudományos és technológiai fejlesztések rohamos átalakulásával egy új, kutatás-fejlesztésre és innovációra épülő növekedési korszak indulhat a gazdaságban – mutat rá a Global Innovation Index (GII) 2022-es kiadása. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói a terület legfontosabb idei trendjeit mutatják be. A kutatás-fejlesztés és technológiai innováció egymásba fonódó területeinek fejlődése, és az ide tartozó szolgáltatások robbanásszerű elterjedése az ember-gép interakció szinte minden aspektusát érinti, miközben tovább fokozza az automatizáció hatékonyságát a vállalkozások életében és a mindennapokban egyaránt.

A Nature tanulmánya szerint 2030-ra a világ prognosztizált elektromosenergia-fogyasztásának a 20%-át az információtechnológiai fogyasztás fogja kitenni. A naponta generált adatmennyiség, és az ennek gyakran mesterségesintelligencia-alapú feldolgozásához szükséges számításikapacitás-igény nem csak a szoftvertechnológiákat és a félvezetőipart állítja kihívások elé.

„Az információfeldolgozás terén olyan technológiák válnak egyre fontosabbá, mint a kvantumszámítástechnika, vagy az agyi működést követő neuromorfikus számítástechnika. Ezek a területek általában modern nanotechnológiával készült újszerű hardvereszközökön alapulnak, de fontos szerepet kap az optika, fotonika, vagy a mikrohullámú méréstechnika is.

– Fontosnak tartjuk, hogy ezek a fejlett, XXI. századi technológiák már az egyetemi alapképzésben is megjelenjenek” – hívja fel a figyelmet Halbritter András, a BME Fizika Tanszék egyetemi tanára, a 2023 szeptemberében induló új, angol nyelvű Fizikus-mérnök alapszak felelőse, melyet innovatív iparágak szakemberigényére reagálva, ipari partnerekkel együttműködve indít a BME.

Adattudomány és új generációs adatfeldolgozás

A McKinsey 2023-as tanulmánya szerint globálisan a vállalatok 50 százalékánál már valamilyen funkciót mesterséges intelligencia (AI) lát el, 2024-re pedig a felhasználói kommunikáció több, mint fele lesz részben vagy egészben AI-vezérelt.


Az új generációs adatfeldolgozás lehetővé teszi az AI-alapú szolgáltatások egyre szélesebb elterjedését, és emellett radikálisan felgyorsítja az innovatív műszaki fejlesztéseket.


Az adatgyűjtés és -feldolgozás felértékelődésének következtében egyre nagyobb szükség van a területtel kapcsolatos aktuális tudással rendelkező adatelemzőkre és mérnökökre mind a globális nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások részéről.

Forradalmi innovációk a kvantumalkalmazásokban

„A kvantuminformációs technológiák fejlődése nagy áttöréseket ígér, amik forradalmasítják egyebek közt a kommunikációs hálózatokat, az orvostudományt, és a gépi tanulást is, ezért erre a területre az utóbbi években nagyon sok erőforrás koncentrálódott” – emelte ki Asbóth János, a BME TTK Elméleti Fizika Tanszék docense.

Kína 2022-ben egy műholdkapcsolatokkal is rendelkező, több mint 5 000 kilométeres kvantumkommunikációs hálózatot hozott létre, és az Európai Unió is célul tűzte ki a kvantumkommunikációs gerinchálózat (EuroQCI) kiépítését 2027-es határidővel. A kvantumkommunikáció mellett a kvantumos méréstechnika is egyre fontosabbá válik; a GPS műholdakon például nagy pontosságú atomórák teszik lehetővé a pontos helymeghatározást.

 

 

A kvantumtechnológia nagy mértékben épít a mára szinte minden területen felbukkanó nanotechnológiára, illetve optikára, mikrohullámú technológiára és a félvezetőtechnikára. Az orvosi „lab on chip” technológiák vagy a szenzorikai alkalmazások mellett nanotechnológia szükséges azoknak a szupravezető nano-áramköröknek a létrehozásához is, melyre a már fejlesztési céllal hozzáférhető Google vagy IBM kvantumszámítógépek épülnek.

„Hallgatóink a nanotechnológia elsajátítása mellett a kvantuminformatika elméletével is alaposan megismerkedhetnek, pl. programokat futtatva az IBM ingyenesen elérhető kvantumszámítógépein. Laboratóriumainkban pedig kvantumáramkörök vizsgálatára és a legmodernebb kísérleti technikák elsajátítására nyílik léhetőség” – emeli ki Halbritter András.

Fenntarthatóság és tiszta energetika

A fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások mellett a BME új képzésén a nukleáris technológiák orvosi alkalmazási lehetőségeivel is megismerkedhetnek, de fúziós kutatásokban is részt vehetnek a hallgatók. A nukleáris technológiák az űrkutatástól kezdve az élelmiszerek tartósításáig számos terület újításait meghatározzák. Az atomerőművek 2021-ben az EU-ban termelt összes villamos energia mintegy 25,2%-át állították elő, az energiaválság kapcsán pedig nő az atomenergia társadalmi elfogadottsága.

A Nuclear Europe tanulmánya szerint a szektor 2050-ig évente több, mint 1,3 millió munkahelyet tarthat fenn és több, mint 550 milliárd euró GDP-t termelhet. A technológia egyre szélesebb alkalmazási lehetőségeivel párhuzamosan ezen a területen is nő a képzett szakemberek iránti igény.

„A nukleáris technológiák mellett azonban Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kapnak a jelenleg félvezető technológiára építő napelemek, valamint a „zöld” energiatárolás kérdései. A félvezető-technológia meghatározó a mai energiatakarékos fényforrásokban is csakúgy, mint a környezetünkben található érzékelőkben, és hangsúlyos a képzéseinkben is. Az élénk versenynek köszönhetően óriási igény van a munkaerőpiacon olyan kutató-fejlesztők iránt, akik ismerik az ezeket a területeket megalapozó technológiákat. Hallgatóink már tanulmányaik alatt olyan ipari partnerekkel együttműködve dolgozhatnak fejlesztéseken, mint a Bosch és a Semilab” – mutat rá Halbritter András.

(Forrás és képek: BME)

A termelés visszatelepítése saját országon belülre: okok, kihívások és lehetőségek
Az offshoring - a gyártás áthelyezése az alacsonyabb költségű országokba - elvesztette fényét. Egykor az erősebb versenypozíció kiépítésének egyik módjaként tekintettek rá, ma azonban úgy tűnik, hogy sebezhetőséget és korlátokat jelent.
Elindult a Mol tiszaújvárosi műanyaghulladék kémiai újrahasznosító üzemének tervezése
Műanyagok kémiai újrahasznosítására jelentett be együttműködést a Mol-csoport és a globális folyamattechnológiával és értékorientált energetikai megoldásokkal foglalkozó Lummus Technology. A partnerség részeként megkezdődött az első Lummus Advanced Waste Plastic Recycling üzem tervezési szakasza.
Takarékos megoldás a Te otthonodba is!
A modern technológia fejlődésével egyre inkább előtérbe kerülnek az energiatakarékos megoldások, amelyek nem csak a környezetvédelem szempontjából, hanem gazdaságilag is előnyösek.
Hajtásrendszer-megoldások a szimplexitás jegyében
Ha valaki nyomon követi, melyek az aktuális felkapott témák, biztosan találkozott már a szimplexitás kifejezéssel. Az elnevezés a szimplicitás és a komplexitás összevonásából keletkezett, és első ránézésre ellentétpárt foglal magában.
Szimulációs szoftverrel állapították meg egy csésze tea keverésének leghatékonyabb módját
A tea első látásra az egyik legegyszerűbben elkészíthető ital: kell hozzá forró víz, tealevél, esetleg cukor, méz, tej vagy citrom, mindezt kicsit meg kell kevergetni, és kész is. De hogyan célszerű keverni? Körkörösen vagy oda-vissza kanálmozgatással?