Új hibrid-kollaboratív robotok a Yaskawától
A kollaboratív robottechnika immár 10 éves múltra tekint vissza, ekkor jelentek meg először sorozatgyártásban a kis tömegű, kifejezetten ember melletti munkára tervezett robotkarok.

 

Ami a biztonságot illeti, a robotgyártók a kezdeti időszakban a sötétben tapogatóztak, hiszen a kifejezetten az ember-robot együttműködésre vonatkozó gépbiztonsági előszabvány csak jóval később, 2016-ban jelent meg (ISO/TS 15066:2016 Robots and robotic devices — Collaborative robots). Az ebben található részletesebb követelmények segítségével már jóval több szempont és számszerűsített határérték segíti a gyártókat a megfelelő tervezéshez. A japán YASKAWA első kollaboratív robotját is már ennek a technikai leírásnak a figyelembevételével alakította ki.

A 10 kg terhelhetőségű, 6 tengelyes MOTOMAN HC10 különleges lekerekített kialakítással rendelkezik a becsípődési pontok elkerülése és a nagyobb érintkező felületek biztosítása érdekében. A robotkar minden tengelyen AC szervomotort és biztonsági nyomatékérzékelőt kapott, melyeknek az érzékenysége állítható az adott alkalmazás és kialakítás függvényében. Alapvetően az ilyen erő- és nyomatékkorlátozott robotok működésének célja, hogy az esetleges ember-robot érintkezés ne okozzon sérülést. Ugyanakkor ez a robot a Yaskawánál már megszokott, magas minőségű ipari robotok kategóriájába tartozik mind a megbízhatóság, karbantarthatóság, pontosság és a masszív felépítés tekintetében, mellyel a Yaskawa ismét mértékadót alkotott, ezúttal a kollaboratív robotok területén.

 

 

A modern ipar egyre inkább megköveteli a berendezésektől a sokoldalúságot. Az utóbbi időben az általános felhasználású, hagyományos és kollaboratív robot közötti éles különbségek is csökkenni kezdtek. Ennek megfelelően a YASKAWA HC sorozatú ipari robotjai is képesek hibrid üzemmódban dolgozni – ami azt jelenti, hogy csak akkor dolgoznak csökkentett biztonságos sebességgel, ha ember tartózkodik a közelükben, egyéb esetben magasabb sebességre kapcsolhatnak. Ebben az üzemmódban a robotrendszert ki kell egészíteni egy jelenlét-érzékelő eszközzel, pl.: biztonsági lézerszkenner, vízszintesen elhelyezett fényfüggöny, kontaktszőnyeg.

A könnyű programozhatóság is egyre nagyobb igény a felhasználók részéről. A HC10-es elérhető DT (Direct Teach) verzióban is, amelynek segítségével a hagyományos programozópultos betanításon túl lehetőségünk van a robotkart kézi erővel mozgatni (Hand Guiding). Ezzel a módszerrel a tengelymozgató billentyűk használata kiváltható, és a robotkar végén elhelyezett nyomógombok segítségével az éppen aktuális programpont letárolható. Szintén az itt elhelyezett gombokkal működtethető a robotkar „kezébe” adott szerszám. A robothoz elérhető „Smart Pendant” programozópult is, nagy méretű érintőkijelzővel, amely az okostelefonon és tableteken felnövekvő generációknak szimpatikusabb választás lehet.

 

 

Ennek a programozópultnak az érdekessége, hogy betanítás közben a robot koordináta-rendszere attól függően változik, hogy a programozó éppen milyen helyzetben tartja a programozópultot, és hogyan helyezkedik el ahhoz képest. A beépített ábrákkal, funkciómagyarázatokkal rendelkező szoftver ideális megoldás lehet kezdő programozók számára is. A 10 kg terhelhetőség és az 1 200 mm hosszúságú karkinyúlás megfelelő lehet anyagmozgatási, palettázási és gépkiszolgálási feladatokhoz egyaránt. A tényleges ipari felhasználásra szánt robotkart jól jellemzi, hogy elérhető IP 67-es por- és vízállósági védettségű kivitelben is.

A közelmúltban megjelent a HC sorozat nagyobb terhelhetőségű változata is MOTOMAN HC20 néven. A 20 kg-os teher mozgatására képes robotkar növelt karkinyúlású (1 700 mm), és a fentebb bemutatott kisebb társának minden tulajdonságával rendelkezik. A konfiguráció sokoldalúságát jelzi, hogy a robot hajtóművei gyárilag élelmiszeripari zsírral vannak feltöltve, a robottest bevonata könnyen tarkítható, így tisztább élelmiszeripari környezetben is azonnal bevethető.

 

 

Az ember-robot együttműködésre alkalmas robotrendszerekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nemcsak magának a robotkarnak kell kollaboratívnak lennie, hanem az egész rendszernek együttvéve. Kiegészítő biztonsági megoldást (mechanikus, elektromos) csak abban az esetben nem kell alkalmazni, ha a robotkar környezete, az általa végzett munka, a munkadarab és a robotszerszám is biztonságosnak minősül a kockázatértékelés értelmében. Ki lehet jelenteni, hogy a mai iparban már nem biztonságos robotról, hanem biztonságos alkalmazásról kell, hogy beszéljünk.

Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos ipari robotokat nem fogják leváltani a kollaboratív változataik, viszont néhány esetben jól kiegészíthetik azokat. Ahol állandóan szükség van rá, hogy az ember-robot egy térben helyezkedjen el, nem lényeges a ciklusidő, kevés hely áll rendelkezésre, és a munkafolyamathoz elég a biztonságos szintre csökkentett lassú sebesség, ott érdemes lehet elgondolkozni kollaboratív robot alkalmazásában (minőség-ellenőrzési, mérési feladatok). Olyan esetekben, ahol a körülmények gyakran változnak (sűrű áttelepítések, termékváltások), az egyszerű, felhasználóbarát programozhatóság és a kis helyigény miatt szintén praktikus választás lehet egy kollaboratív robot beszerzése.

Magyarország beszáll a humanoid robotika versenyébe
A járműipari és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI).
Az ABB és a Toyota együtt alakítják az e-mobilitás jövőjét
Az e-mobilitás Európa-szerte megváltoztatja az emberek közlekedési szokásait. Egyre több autós fontolgatja elektromos vagy plug-in hibrid jármű vásárlását, egyre több otthonban szerelnek fel töltőket, és egyre több vállalat gondolja át járműparkja üzemeltetését.
Az AI kilépett a képernyőről a fizikai térbe
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben. Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete.
Magasabb fizetésért érteni és használni is 
tudni kell az AI-t
A napi szinten generatív mesterséges intelligenciát használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak – miközben a globális munkaerő egyharmada rendszeresen túlterheltnek érzi magát.
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit digitális megoldásokkal frissítették, emellett egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket.