Új digitális munkatárs a gyártásban
A digitalizáció, a hálózatba kapcsoltság és a mesterséges intelligencia megváltoztatja a munkamódszereket. Nemcsak az irodában, hanem a gyártásban is új folyamatok jönnek létre, amelyek jelentősen meghatározzák a jövő gyárát.

 

A digitalizáció, a hálózatba kapcsoltság és a mesterséges intelligencia megváltoztatja a munkamódszereket. Nemcsak az irodában, hanem a gyártásban is új folyamatok jönnek létre, amelyek jelentősen meghatározzák a jövő gyárát. A hálózatba kapcsolt gépekkel és berendezésekkel nagyobb termelékenység érhető el. Ezek az intelligens eszközök folyamatosan tájékoztatják a hálózatba kapcsolt munkavállalókat, sőt akár fel is készítik őket az új feladatokra.

Intelligens IIoT-segítők

 

 

A Bosch jihlavai (Csehország) gyárában egy 12 méter hosszú autonóm szállítórobot juttatja el az üres ládákat a termelésbe, majd a nap végén a dízelszivattyúkkal teli dobozokat viszi vissza a raktárba. Ezt a feladatot korábban kizárólag emberi munkaerővel oldották meg. A jelenlegi folyamatban, amikor a jármű megérkezik, a gyártásban dolgozó munkatárs kézi üzemmódra vált, majd néhány métert maga vezeti a robotot: megállítja és kirakja a ládákat, majd újakat rak be. Aztán megnyomja a kijelzőt és az önvezető robot máris a raktár felé veszi az irányt, így a nap végére több kilométer vezetéstől kíméli meg a dolgozókat.

 

 

Másik hasonló megoldás a Bosch Rexroth ActiveShuttle vezető nélküli szállítórendszere, amely a kis teherhordókkal (SLC) megrakott görgős kocsikat autonóm módon és gyorsan mozgatja A-ból B-be, például az áruraktárból közvetlenül a felhasználási helyre. Így a logisztikai folyamatok optimalizálhatók, a hely- és az anyagigény csökkenthető, az átfutási idők pedig lerövidíthetők. Intuitív és könnyen kezelhető, biztonságosan használható az emberek környezetében is.

Nincs több papírmunka

Nexeed MES szoftvernek köszönhetően minden adat könnyen hozzáférhető a Bosch reutlingeni (Németország) gyárában. Ez a termelésirányítási rendszer képes az összetett gyártósorok vezérlésére, valamint megkönnyíti a termelés és a kiszolgálás közötti kommunikációt is. A hibákat automatikusan a gyártósor digitális műszaknaplójába rögzíti, ráadásul a gépkezelők további részleteket, adatokat adhatnak hozzá, vagy karbantartó szakértő segítségét kérhetik, ami korábban sok papírmunkával járt.

 

 

A hibák és elakadások akár több hónapra visszamenőleg okostelefonon is nyomon követhetők, valamint az is, hogy egy adott hiba milyen gyakran fordul elő. Amennyiben a javításhoz alkatrészre van szükség, azonnal ellenőrizhető, van-e raktáron.


Fejlesztjük és alkalmazzuk, teszteljük az új Ipar 4.0 megoldásainkat a saját gyárainkban, aminek számos előnye van. Egyrészről a valós, működés közben keletkező tapasztalatainkat be tudjuk építeni a termékekbe, másrészt gyártóközegből származó referenciákkal tudunk szolgálni partnereinknek. Ez az a kettősség, amivel a piacon egyedülállók vagyunk. (Ács István – ügyvezető igazgató, Bosch Rexroth Kft.)


A jövő gyárában robotok és algoritmusok kezelik a rutinfeladatokat, az emberek és a gépek szorosabban együttműködnek, a digitális megoldások pedig átszövik a munka és a gyártás összes területét. A cél a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a fizikai munka mennyiségének csökkentése, mindemellett több idő jut az értékteremtő feladatokra.

 

Amikor a repülőgép látni is kezd
A modern repülőgépek navigációs rendszerei és fejlett szenzorai rendkívüli pontossággal képesek meghatározni a jármű helyzetét és mozgását. Arról azonban nem adnak információt, hogy milyen veszélyek közelednek a környezetből – például más repülőgépek, drónok, madárrajok vagy váratlan akadályok.
A technológiai semlegesség a magyar járműipar sikerének kulcsa
Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke beszélt az európai és a magyar járműipar legfontosabb kihívásairól, a MAGE 2026-os céljairól, valamint az egyesület eredményeiről.
Drámai ellentétek a szállítmányozásban: 15 ezer kamion kényszerült vissza az utakra
A Trans-Sped kezdeményezésére, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és az Edutus Egyetem partnerségében életre hívott Tatai Regionális Ellátási Lánc Platform (TRELP) megrendezte első szakmai fórumát.
Brno - középpontban az innováció
A közel száz éve az ipar és a kereskedelem világát természetes módon összekapcsoló Veletrhy Brno (Brnói Vásártársaság) 2026-ban tovább kívánja erősíteni szerepét – nem csupán vásárhelyszínként, hanem mint a nemzetközi párbeszéd, a stratégiai partnerségek és a konkrét üzleti együttműködések platformja.
Münchenben nyitott védelmi innovációs központot az SAP
A kezdeményezés a szoftvervállalat hosszú távú elköteleződését jelzi a digitális felkészültség és a digitális ellenálló képesség mellett. Ez alapköve a modern védelmi képességeknek – különösen a fokozódó geopolitikai nyomás, a hibrid fenyegetések, valamint a szövetségi rendszerekben nélkülözhetetlen együttműködési és átjárhatósági igények idején.