Történelem és csúcstechnológia az okosgyárban
A Schneider Electric dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) megvalósítása során feltárt régészeti leletekből nyílt a közelmúltban minikiállítás az üzem előcsarnokában.

 

A tárlat többek között újkőkori használati tárgyakat, római kori „luxuskerámiát”, valamint egy temetkezési helyen talált gyöngyöket és karperecet tartalmaz. Leírások és illusztrációk is segítik, hogy a gyárba látogatók pontosabb képet alkothassanak arról, hogyan éltek évezredekkel ezelőtt ezen a területen az emberek. Újkőkori, bronzkori és római korból származó település maradványokat is találtak a Schneider Electric Dunavecsén megépült okosgyára, a Duna Smart Power Systems kivitelezésével kapcsolatban végzett régészeti feltárás során a szakemberek, ezek egy részéből nyílt minitárlat az üzemben. A Dunavecse–Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen a legrégebbi maradványok egy, a középső neolitikumban (Kr.e. 5500 – Kr.e. 5000) létezett településhez tartoznak, amelyet már a kutatás első fázisában, 2022 októbere és decembere között feltártak.

Az őskori településen egy nagyon szabályos, rendezett település képét találták a munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A leglátványosabb elem egy, a munkaterületet északkelet–délnyugati irányban átszelő mély árok volt, mely telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen többek között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket, állatcsontot, őrlőköveket és pattintott kőpengéket találtak.

Történelem és higtech egy fedél alatt

A régészek a 2022-ben végzett feltárás során egy fiatalabb, római kori település maradványait is megtalálták, melynek lakói az úgynevezett szarmaták, egy iráni eredetű lovas nomád nép tagjai voltak. A szarmaták a Kr.u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen az 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben. Itt is főként árkokat, árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak a régészek. Az ásatás során előkerültek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, de mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék és egy szárnyas alakkal díszített római terra sigillata-töredék, amely vöröses bevonatos, jó minőségű „luxuskerámia” volt abban az időben.

 

Történelem és csúcstechnológia régészeti leletekből nyílt kiállítás a Schneider Electric okosgyárában

 

A feltárás második fázisa 2023. június-júliusban volt, ekkor sikerült megtalálni a szarmata település további részeit, illetve előkerült egy bronzkori településrészlet is. A régészek feltártak egy olyan tárológödröt is, amely egy kislány temetkezési helyeként szolgált, aki mellett nagyon érdekes és szép mellékleteket találtak. A DSPS-ben lévő minikiállításon két vitrinben lehet megtekinteni a feltárás során talált legjellegzetesebb és legszebb leleteket. Többek között ép edények, a már említett terra sigillata-töredék, valamint a neolitikumból származó festett edénytöredékek találhatók az egyik vitrinben.

A másikban pedig főleg a mindennapi életben használt tárgyakat helyeztek el a szakemberek, így például őrlőkő, pattintott kőpengék, obszidián penge darab került ide, de itt helyezték el a kislány mellett talált gyöngyöket és karperecet is. A tárlatot a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai által készített leírások és ábrák teszik teljessé, amelyek segítenek az érdeklődőknek abban, hogy részletesebb betekintést kaphassanak a sokezer évvel ezelőtt ezen a vidéken élt emberek életébe.

„Több szempontból is különleges volt számomra ennek a minitárlatnak a létrehozása, hiszen nem megszokott, hogy egy üzemben állítsanak ki régészeti leleteket, emellett pedig ez volt az első alkalom, hogy én készíthettem el egy kiállítást, természetesen a kollégáim segítségével. Nagy öröm számunkra, hogy bemutathatjuk a munkánk eredményeit, mivel erre viszonylag ritkán nyílik lehetőségünk a megtalálás helyszínén” – mondta el Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze.

A Dunavecse-Öreg-hegy lelőhelyen talált tárgyakból álló kiállítást a DSPS munkatársai és vendégei láthatják, illetve tervek szerint a környék iskoláiból fogadnak majd csoportokat. A tárlat várhatóan az év végéig lesz látható a Schneider Electric dunavecsei gyárában. Május végén adták át ünnepélyesen a Schneider Electric Dunavecsén megépült okosgyárát, a 28 ezer négyzetméteres épületben ötszázan dolgoznak. Az új üzem a Schneider Electric egyik legnagyobb, egyedi megrendelésre termelő létesítménye Európában, és a cég legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT fő európai gyártóközpontja lesz majd.

 

Túl komplex lett a világ? Egyre több cég bízza külső partnerekre a kritikus feladatokat
A világban egyre több kihívás, válság és újonnan felmerülő probléma jelenik meg, miközben a technológia is rendkívül gyors ütemben fejlődik. Nem meglepő, hogy a világ vezető vállalatai számára a siker egyik legfontosabb feltétele a reziliencia, vagyis az alkalmazkodó- és ellenálló képesség lett.
Magyar fejlesztésű detektorral kutatják a Föld mélyének titkait
Egy magyar–japán–ománi kutatócsoport a kozmikus sugárzás részecskéivel, müonokkal „világította át” először a Föld kérge és köpenye közötti átmeneti zónát – nem fúrással, hanem egy olyan képalkotó technikával, amelyet eddig inkább vulkánok és bányák vizsgálatára használtak.
Az irodaházi zöldfelület ma már üzemeltetési és ESG-kérdés is
A klímaváltozás az irodaházak zöldfelületeit a kellemes esztétikai kiegészítőből stratégiai üzemeltetési és fenntarthatósági feladattá írta át. Az ICON Real Estate Management szakértői szerint a szélsőséges időjárás miatt ma már nem elég látványos kertet vagy zöldfalat tervezni.
A jövő épületei már előre látnak
Egy lépéssel közelebb az emberközpontú autonóm épületek megvalósítása. A Siemens víziója szerint az intelligens épületek következő generációja már nem csupán reagál a környezetére, hanem előre gondolkodva, önálló döntésekkel képes megteremteni a komfortosabb és fenntarthatóbb működés alapjait.
Egyre több a kiberincidens: miért nem elég az óvatosság?
Manapság már nem az a kérdés, hogy belefutunk-e digitális fenyegetésbe, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészülve rá, ha megtörténik a baj.