Erős összefüggés látható az ügyfélbizalom és a vezérigazgatói optimizmus, valamint a között, hogy történt-e nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalás az adott szervezetnél. A kiber- és egészségügyi kockázatok szerepelnek az elsők között a globális fenyegetések listáján, ezeket szorosan követi a makrogazdasági volatilitás. A következő 12 hónapra nézve az Egyesült Államokat látják a vezérigazgatók a legfontosabb növekedési célpontnak, míg a második helyen Kína áll – derül ki a PwC 25. Globális Vezérigazgató Felméréséből.

„A vezérigazgatóknak továbbra is szembe kell nézniük a jelenleg is tartó Covid-19-világjárvány és a piaci körülmények által okozott nyomással; ilyen a növekvő infláció, az ellátási láncokban tapasztalt fennakadások, valamint a világ egyes részein a jelentős felmondási hullám is. Az újabb és újabb nehézségek ellenére a PwC által megkérdezett cégvezetők az utóbbi tíz év során idén nyilatkoztak a legderűlátóbban az előttünk álló évre várt gazdasági erősödést illetően. A vezérigazgatók több mint háromnegyede (77%) várja a világgazdaság további erősödését, és csupán 15%-uk véli úgy, hogy romlani fognak a körülmények” – összegzi a globális vezérigazgatói várakozásokat Koncz Barbara, a PwC Magyarország cégtársa.

A 2022-re vonatkozó vezérigazgatói optimizmus épphogy csak meghaladja a tavalyi 76%-os értéket, ugyanakkor 54 százalékponttal haladja meg a 2020-as szintet, amikor is a cégvezetők több, mint fele (53%) a gazdaság zsugorodását prognosztizálta. A PwC 25. Globális Vezérigazgatói Felmérésében 89 ország 4446 vezérigazgatója vett részt 2021 októbere és novembere között.

Területenként eltérő optimizmus

Habár általánosságban véve derűlátók a vezérigazgatók a 2022-es gazdasági növekedéssel kapcsolatban, a várakozások jelentősen eltérnek az egyes országokban és területeken. A legnagyobb régiók közül Indiában a legoptimistábbak a várakozások. Itt a cégvezetők 94%-a számol a világgazdaság növekedésével a tavalyi 88%-hoz képest. A japán vezérigazgatók körében is erősen növekedett az optimizmus szintje, míg az Egyesült Királyságban mérsékeltebb emelkedést (5 százalékponttal 82%-ra) láthattunk. Olaszországban és Franciaországban is jelentős ugrást tapasztaltunk, amely vélhetően a gazdaság vártnál gyorsabb talpra állasának tudható be.

A spektrum másik végét vizsgálva azt látjuk, hogy a vezérigazgatók világgazdasággal kapcsolatos optimizmusa legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban esett vissza, 18 százalékponttal 70%-ra, ugyanakkor valamelyest Brazíliában, Kínában és Németországban is mérséklődött, vélhetően az infláció megugrása és az ellátási láncokban tapasztalt akadozások súlyosbodása miatt.

A bizalom ereje

Sosem játszott még ennyire fontos szerepet a bizalom egy vállalat sikerességében, ugyanakkor kiérdemelni és megőrizni sem volt még soha ilyen nehéz. Az ügyfelek viselkedésével kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján a felmérésből kiderült, hogy összefüggés van az ügyfélbizalom és a vezérigazgatói optimizmus között. Az ügyfélbizalom tekintetében legmagasabban „rangsorolt” vállalatok vezérigazgatói magabiztosabbak a következő évi növekedési kilátásaikat illetően; 71 százalékuk nagyon vagy rendkívül bizakodó a vállalata bevételnövekedési kilátásait illetően a következő egy évre nézve. Ezzel szemben, ahol az ügyfélbizalom szintje alacsony, ott a vezérigazgatók csupán 47%-a vélekedik hasonlóan.

Sosem játszott még ennyire fontos szerepet a bizalom egy vállalat sikerességében

A bizalom és a nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalások között is kimutatható összefüggés. A bizalom tekintetében élenjáró vállalatok igazgatói lényegesen nagyobb valószínűséggel vezetnek olyan szervezeteket, amelyek nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalást tettek (29%), mint a legalacsonyabban „rangsorolt” vállalatok vezetői (16%). A magas ügyfélbizalommal bíró vállalatok vezérigazgatói emellett gyakrabban állnak olyan szervezetek élén, amelyek nem pénzügyi vonatkozású tényezőkhöz kötik a kompenzációjukat. Az ügyfélbizalom terén magasan jegyzett szervezetek vezérigazgatóinak mintegy fele az ügyfélelégedettségi (51%) és munkavállalói elkötelezettséggel (46%) kapcsolatos mérőszámokhoz is köti személyes bónusz- vagy ösztönzőprogramját.

Kiber- és egészségügyi kockázatok

A tavalyi évhez hasonlóan a vezérigazgatók idén is a kiber- és egészségügyi kockázatokat gondolják a legfenyegetőbb veszélyeknek (49%, illetve 48%-uk). Ezeket nem sokkal lemaradva követi a makrogazdasági volatilitás; a cégvezetők 43%-a nagyon vagy rendkívül aggasztónak ítéli az infláció, a munkaerőpiaci problémák, valamint a GDP ingadozásának esetleges hatását a következő 12 hónapban. A tehetséges munkavállalók bevonzásával és megtartásával kapcsolatos aggodalom szintén számottevő.

Iparági szempontból közelítve az derül ki, hogy a kiberkockázatok a pénzügyi szolgáltatóknál tevékenykedő cégvezetőket aggasztják legjobban; 59%-uk véli ezt a legsúlyosabb fenyegetésnek. A termelő- és fogyasztói ágazatban dolgozó vezetők kevésbé aggódnak a kiberfenyegetések miatt; a kibertámadások magas számának ellenére is csupán 40%, illetve 39%-uk véli jelentős veszélynek ezt a kockázatot.

Érthető módon a vendéglátó és szabadidő ágazatban magas azok aránya (75%), akik aggódnak az egészségügyi kockázatok vállalatukra gyakorolt esetleges hatásai miatt. Az energia-, közmű- és erőforráságazati vezérigazgatóknak pedig 49%-a véli úgy, hogy az éghajlatváltozás jelenti majd az egyik legfőbb fenyegetést a következő évben. Ez 15%-kal magasabb, mint bármely más ágazatban.

Az Egyesült Államok a legígéretesebb célpont

A bevételnövekedési lehetőségek tekintetében a vezérigazgatók saját országaikon kívül az Egyesült Államokat látják a legígéretesebb célpontnak az előttünk álló évben. A cégvezetők 41 százaléka látja úgy, hogy az Egyesült Államok a legígéretesebb ország a saját vállalatuk növekedési kilátásainak szempontjából a következő 12 hónapban (2021-ben 35%-uk vélekedett így). Kína, tavalyi eredményéhez hasonlóan, 27%-kal áll a második helyen, mögötte pedig Németország (18%) és az Egyesült Királyság (6 százalékpontos ugrást követően 17%-kal) áll a listán.

Lemaradás a nettó zéró vállalások terén

A felmérés tanulsága szerint komolyabb előrelépésre lenne szükség a globális éghajlati célok eléréséhez, ugyanis a vezérigazgatók kevesebb, mint egyharmada számolt be arról, hogy vállalatuk kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalást tett. A megkérdezett vezetők csupán 22%-a mondta, hogy vállalatuk nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalást tett; 29% jelezte, hogy folyamatban van egy ilyen vállalás. Hasonló arányban (26%) születtek eddig szénsemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalások, és 30 százalék jelezte, hogy ez a lépés folyamatban van.

A Covid-járvány és az éghajlatváltozás szintén példátlan próbetétel elé állította az első számú vezetőket

Azon vezérigazgatók között, akiknek a vállalatai nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalást tettek, 40%-kal képviselteti magát az első helyen a villamosenergia- és közműágazat, majd ezt követi az energiaszektor 39%-kal. Őket követi a telekommunikációs, valamint a tőkepiaci és a bankszektor, ahol egyaránt 24-24% százalék tudhat magáénak vállalást. A 25 milliárd dollárt elérő vagy az azt meghaladó árbevételű vállalatok közel kétharmada (65%) tett már nettó zéró kibocsátásra vonatkozó vállalást; ezzel szemben a 100 millió dollárnál alacsonyabb bevételű cégek csupán 10%-a mondhatja ezt el magáról.

A vezérigazgatók az „éghajlatváltozás kockázatainak mérséklését” tartották a nettó zéró kibocsátási stratégiák mögött húzódó leglényegesebb tényezőnek (63% gondolja ezt nagyon vagy rendkívül lényegesnek), de fontosnak tartják „az ügyfelek elvárásainak való megfelelést” is (61%), ami arra utal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés egyre központibb szerepet játszik a vállalatok márkaépítésében és az ügyfelek által elvárt értékteremtésben. 

„A Globális Vezérigazgató Felmérés 25 éves története során, a világ cégvezetőinek a dotcom-lufi kipukkadásától kezdve a pénzügyi világválságon át számos kihívással kellett megbirkóznia. A Covid-járvány és az éghajlatváltozás szintén példátlan próbetétel elé állította az első számú vezetőket. Az adott évtől és a megpróbáltatások természetétől függetlenül azonban van egy dolog, amely mindig állandó: a bizalomépítés fontossága.

Idén azt látjuk, hogy a bizalom szinte mindenhol kulcsszerepet kap, legyen szó a vezérigazgatók bevételnövekedésbe vetett bizalmáról vagy épp a szervezetük által tett nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalásról. Bár az előttünk álló 25 év bizonyára mindenki számára tartogat majd kiszámíthatatlan körülményeket és váratlan kihívásokat, mi hiszünk abban, hogy a szilárd bizalmi alapokra épített vállalatok tovább erősödnek majd, és a vezérigazgatóik is a lehető legjobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy fenntartható, a hosszú távú sikerekhez hozzásegítő eredményeket érjenek el” – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezetője.