Teljesen automatizált, távolról irányítható az E.ON új alállomása Kisbéren
Az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt keretében 2025-ig megerősíti és bővíti az Észak-Dunántúl áramhálózati infrastruktúráját az E.ON.

 

Az energiaszolgáltató célja, hogy intelligens technológiák segítségével még több napelemes rendszer csatlakozhasson a hálózatra és javuljon az ellátásbiztonság is. A fejlesztéssorozat részeként Kisbéren egy új transzformátor-állomást létesítettek, a környéken a növekvő energiaigények és a térség közeljövőben várható fejlesztései tették szükségessé a beruházást. A 2023 júniusában elkészült új, zöldmezős állomás megvalósításának összköltsége eléri a 1,5 milliárd forintot. A Kisbér mellett létrehozott állomás teljesen automatizált, minden berendezése távolról elérhető, kapcsolható. A 93 százalékos európai átlaghoz képest az E.ON területén 100 százalékban távolról működtethető és kezelő személyzet nélküli minden egyes nagyfeszültségű alállomás.

Érzékelhető változás az ügyfelek számára

„A háztartások és a vállalkozások energiaszükségleteiket egyre nagyobb mértékben szeretnék megújuló forrásból, napelemes rendszerekkel biztosítani, ehhez pedig szükség van a villamos hálózat folyamatos fejlesztésére. Célunk, hogy minél gyorsabban felkészítsük a hálózatot erre a kihívásra, lehetővé téve, hogy még a mostaninál is sokkal több tiszta, zöld energiát lehessen a hálózatra csatlakoztatni. A Danube InGrid projekt keretében most átadott kisbéri alállomás ezt a célt szolgálja, épp úgy, mint a következő években megvalósuló fejlesztéseink, támogatva a hazai energia- és klímapolitikai célokat”  mondta el Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

 

 

A beruházás három érzékelhető változást jelent majd az ügyfelek számára. A hálózat szabad kapacitásának növekedésével újabb fogyasztókat és termelőket lehet a hálózatra csatlakoztatni, főképp napelemes rendszereket. A beépített modern technológia egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabb hibaelhárításra ad lehetőséget. Harmadrészt, nemcsak Kisbéren, hanem a környező térségben – többek között Tárkány, Császár, Bakonyszombathely teljes területén – is javul az energiaellátás minősége, és tovább mérséklődik az esetlegesen érzékelhető, pillanatnyi feszültségletörések vagy feszültségingadozások száma. A térségben ezáltal a nagyobb ipari létesítmények, valamint a kisbéri ipari park üzembiztos ellátása is növekszik.

A cég fenntarthatósági céljaival összhangban az alállomás építése során kiemelt figyelmet kapott a madárvédelem is. A vezetékeken madárvédelmi szigetelést alkalmaztak a szakemberek, hogy megvédjék a nagy szárnyfesztávú ragadozómadarakat. Környezetvédelmi szempontból kiemelt gondossággal készült a transzformátor alatti beton olajmedence szigetelése, hogy az alállomásról szennyeződés semmilyen körülmények között ne juthasson ki a környezetbe.

Az észak-dunántúli villamos hálózat fejlesztése a kisbéri beruházás átadását követően tovább folytatódik. Két új nagyfeszültségű távvezeték létesül a Bakonyon keresztül (63 km) és a Csorna-Répcelak-Csepreg útvonalon (49 km), hogy a térségben élők számára is a lehető legzavartalanabb legyen a villamosenergia-ellátás. Ezt követően további zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeken, átadásuk 2024-ben, illetve 2025-ben várható. 

 

| Forrás, képek: E.ON Hungária Csoport

Magyarország beszáll a humanoid robotika versenyébe
A járműipari és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI).
Az ABB és a Toyota együtt alakítják az e-mobilitás jövőjét
Az e-mobilitás Európa-szerte megváltoztatja az emberek közlekedési szokásait. Egyre több autós fontolgatja elektromos vagy plug-in hibrid jármű vásárlását, egyre több otthonban szerelnek fel töltőket, és egyre több vállalat gondolja át járműparkja üzemeltetését.
Az AI kilépett a képernyőről a fizikai térbe
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben. Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete.
Magasabb fizetésért érteni és használni is 
tudni kell az AI-t
A napi szinten generatív mesterséges intelligenciát használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak – miközben a globális munkaerő egyharmada rendszeresen túlterheltnek érzi magát.
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit digitális megoldásokkal frissítették, emellett egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket.