Száműzik az SF6 gázt a villamossági berendezésekből is az Európai Unióban
Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában és hamarosan hatályba is lépett a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatára vonatkozó jogszabály. A rendelet kitér a kén-hexafluorid (SF6) alkalmazására is, több fázisban tiltva be a használatát.

 

A rendelkezés szerint több lépcsőben betiltják a kén-hexafluorid (SF6) alkalmazását a középfeszültségű kapcsolóberendezésekben. A jogszabály alapján 2026. január 1-jétől az elsődleges és másodlagos elosztásra szolgáló, legfeljebb 24 kV-os középfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések, majd 2030. január 1-jétől az elsődleges és másodlagos elosztásra szolgáló, 24 kV-nál nagyobb és legfeljebb 52 kV-os középfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések esetében lesz tilos SF6-gázt használni. A rendelet szerint 2035. január 1-jétől tilos a kén-hexafluorid elektromos kapcsolóberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez való felhasználása, hacsak azt nem regenerálják vagy hasznosítják újra.

A fluortartalmú gázok jelenleg az EU üvegházhatású-gázkibocsátásának mintegy 2,5 százalékáért felelősek. A legnagyobb tételt a hidrofluorkarbon jelenti, ami ennek a kibocsátásnak a 90 százalékát adja. Ezt az anyagot többek között hűtőszekrényekben, fagyasztókban, illetve légkondicionálókban alkalmazzák. Bár a felhasznált mennyiség szempontjából kisebb tételt jelent, a legnagyobb üvegházhatást okozó gázok közé tartozik az SF6, vagyis a kén-hexafluorid. Az SF6 gázt az energiaszolgáltatók és ipari felhasználók által használt középfeszültségű kapcsolóberendezésekben alkalmazzák, amelyekből napjainkban is mintegy harmincmillió működik világszerte.

Van megoldás: a tiszta levegőt és a vákuumtechnológiát ötvözik

Ez az anyag ugyanis számos kedvező tulajdonsággal bír, jó hővezető, nem korrodál, nem tűzveszélyes, és tiszta formájában egyáltalán nem mérgező, továbbá kitűnő áramszigetelő képességgel bír. A problémát az jelenti, hogy az SF6 az egyik legerősebb üvegházhatású gáz. A GWP (global warming potential) értéke 24.300-szor haladja meg a szén-dioxidét, vagyis egy kilogramm SF6 ugyanannyi kárt tesz a környezetben, mint 24,3 tonna szén-dioxid. Ez nagyjából akkora mennyiség, amekkorát egy átlagos személyautó 200 ezer kilométer megtétele során juttat a környezetbe.

 

 

 

„Az új jogszabályban szereplő első fontos mérföldkő 2026 eleje, ami figyelembe véve, hogy mennyi feladatot kell elvégezniük az érintett cégeknek, meglehetősen szoros határidőnek számít. Éppen ezért célszerű mielőbb elkezdeni a felkészülést az SF6-gáz kivezetésére, elsősorban az áramszolgáltatóknak. A Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az automatizálás digitális átalakításában élenjáró vállalatként határozottan támogatja az SF6 gáz lecserélésére vonatkozó szabályozást, és a cég jelentős erőfeszítéseket tett, hogy alternatív megoldással álljon elő.

A társaság új, jövőformáló berendezéseiben a tiszta levegőt és a vákuumtechnológiát ötvözi. Mérnökeink elérték, hogy az új termékek mérete lényegében nem változott, és kezelésük, működtetésük sem okoz gondot a karbantartó szakembereknek. A 21. század igényeinek megfelelően a kapcsolóberendezések beépített okosszenzorokkal rendelkeznek, amelyek révén távolról is megoldható az állapotfelügyelet, és lehetővé válik az okoshálózatok kiépítése” – mondta el az új szabályozás kapcsán Géczy Áron, a Schneider Electric termékmenedzsere.

 

A Schneider Electric két új, az SF6 gáz használatát kiváltó, egyaránt 24 kV-os feszültségszintig használható középfeszültségű kapcsolóberendezés termékcsaládja az SM AirSeT (az ipari létesítményekbe) és az RM AirSeT (elosztóhálózatokba). A vállalat új, 40 millió eurós beruházással megvalósuló dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) lesz az RM AirSeT termék európai gyártóközpontja, amely már idén, a második negyedévtől készen áll a megrendelések fogadására. Az SM AirSeT-nek szintén van hazai gyártókapacitása, a társaság zalaegerszegi gyárában készülnek ezek a berendezések, innen szolgálják ki már most is a hazai és regionális megrendeléseket. 

 

Fenntarthatóbb autógyártással, virtuális állatkertre épülő ADHD-szűréssel és okos fehérbottal oldanák meg a jövő kihívásait a fiatalok
Hogyan formálhatják a jövőt a fiatal innovátorok ötletei? A BoschxRichter Ipari Innovációs Díj idei nyertesei olyan előremutató fejlesztésekkel álltak elő, amelyek az egészségügy és a mobilitás területén egyaránt választ adhatnak napjaink kihívásaira. A fenntarthatóbb közlekedéstől az innovatív egészségügyi megoldásokig a fiatal tehetségek ötletei a jövő fejlődését szolgálják.
Újra Magyarországra hoznák a robotika-világbajnokságot, már folynak az egyeztetések
Újabb robotika-világbajnokság megrendezésére készül Magyarország: az Edutus Egyetem 2029-ben Európai Nyílt Bajnokságot, 2031-ben pedig World Robot Olympiad-világdöntőt szeretne hazánkba hozni. A nemzetközi szervezettel már megkezdődtek az előzetes egyeztetések. A terveknek különös aktualitást ad, hogy a magyar csapatok sorra érnek el dobogós helyezéseket a világversenyeken, miközben a hazai robotikaversenyekre két év alatt közel 80 százalékkal nőtt a nevező csapatok száma.
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely felgyorsítja az AI-adatközpontok kiépítését és bővítését
A Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely új alapokra helyezi a villamosenergia-elosztó rendszerek tervezését, telepítését és üzemeltetését. Az új, szoftveralapú középfeszültségű architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, kétszeresére az üzembe helyezést, és leállás nélküli frissítéseket tesz lehetővé.
Az új orbitális menetmaró csökkenti a belső menetkészítés kockázatait és összetettségét
A nehezen megmunkálható anyagok belső menetezése komoly kihívást jelenthet, különösen a nagy értékű alkatrészek gyártásánál, ahol a szerszámhibák költséges selejtet és késedelmet okozhatnak. Erre kínál megoldást a Sandvik Coromant új, tömör keményfémből készült CoroThread® 500 orbitális menetmarója, amely vak- és átmenő furatok menetezésére egyaránt alkalmas.
A mesterséges intelligencia átalakítja az adatközpontokat: egyre fontosabb a gyorsabb kiépítés és a nagyobb rugalmasság
A mesterséges intelligencia terjedése egyre nagyobb igényt teremt a gyorsan bővíthető és rugalmas adatközponti infrastruktúrára. Az előregyártott, moduláris megoldások lehetővé teszik a létesítmények egyszerűbb kialakítását és a kapacitások igény szerinti bővítését. Erről beszélt Sergio Verano Luri, a Schneider Electric szakértője a budapesti Data Centre Event Europe konferencián.