Professzionalizációs indexet alkottak a Corvinus kutatói, amely négy kategóriára bontva és összesítve is megmutatja, hogy egy vállalkozás mennyire érett üzleti szempontból. A mutató személyi, tárgyi, családi és kulturális dimenziók mentén, és összességükben is értékeli a cégeket. A mérőszámot elsőként egy 2024 tavaszán lebonyolított, önértékelést kérő, online kérdőíves kutatás értékelésekor alkalmazták a gyakorlatban, amelynek tanulságairól május 14-én sajtótájékoztatón számoltak be a nyilvánosságnak.

A 145, túlnyomórészt hazai családi tulajdonú vállalatot bevonó felmérés alapján a magyar családi cégek öt százalékponttal maradnak el felkészültségben a nem családi cégek szintjétől, átlagosan 58 százalékosan teljesítve. Az eredmények szerint a mintavállalatok több mint felében intenzív fejlesztés szükséges a sikeres professzionalizációhoz, és csupán 7 százalékuk számít élenjárónak.

Se utódlási terv, se stratégia

A részkategóriák közül a családi dimenzió számít a professzionalizáció Achilles-sarkának, átlagosan 34%-os szinttel a családi cégek között. Ezzel a minta több mint háromnegyede a legalsó, kritikus szintű kategóriába tartozik: leginkább a családi alkotmány hiányzik, de sok helyen a családi testületek felállítását, illetve az utódlási tervek kidolgozását is elmulasztják vagy nem kezdték még meg.

A legjobb értékelést egy relatíve szubjektív részterület, a kulturális dimenzió kapta, átlagosan 79 százalékkal, ide tartozik az üzleti, munka- és szervezeti kultúra is. A vállalkozás kulturális dimenziójának fejlesztése különösen akkor indokolt, ha a cég piacvezető szerepre tör, fiatal, tehetséges szakemberek bevonására van szükséges, illetve külpiaci jelenlétét építi vagy bővíti.

A vállalatirányításra fókuszáló, a stratégia, kontrolling, IT-rendszerek fémjelezte tárgyi dimenzió elvárásait átlagosan 56 százalékban teljesítették, leginkább a formális stratégiai tervezésben van elmaradás. A vezetők és munkaerő képzésére, előmenetelére vonatkozó személyi dimenzióban 62 százalékos eredmény született, itt a külső szakemberek kulcspozícióba kerülése a legkevésbé elterjedt. Ezt a két kategóriát érdemes párhuzamosan fejleszteni, mert egymással szoros kapcsolatban állnak az üzleti érettség eléréséhez.

Tisztázatlan viszonyok esetén nő a cégkockázat

„A professzionalizációnak nemcsak a vállalkozásra, de a tulajdonos és vállalkozás kapcsolatára is ki kell terjednie. Ezért a családi tulajdonú cégeknél az egyik legfontosabb feladat, hogy egyértelműen szabályozzák ezt a viszonyt. Például szét kell választani a vállalkozói és a családi vagyont, valamint külön-külön vállalati és családi testületeket, illetve jövőképeket kell megalkotni, kitérve az utódlási lehetőségekre is” – mondta Kárpáti Soma, a Corvinus adjunktusa, a kutatás vezetője. Hangsúlyozta: „Ha egy családi vállalat nem tisztázza a család és vállalkozás kapcsolatát és jövőjét, a cégnek növekvő kockázattal kell szembenéznie: a kulcsemberek elveszíthetik a motivációjukat, a külső partnerek pedig elfordulhatnak a vállalkozástól.”

Az index mind az egyes vállalatokra, mind a minta egészére megmutatja, hogy melyik professzionalizációs dimenzióban látszik abszolút, illetve más dimenziókhoz mért relatív leszakadás, hol célszerű tehát felzárkóztatási programot indítani. Akár kormányzati projektek, pályázatok is elképzelhetők erre. Az időbeli, illetve az iparágon vagy méretkategórián belüli összevetés is hasznos lehet a jövőben. A kutatást a Budapesti Corvinus Egyetem Családi Vállalatok Központja, a Grémium az Utódlásért Egyesület és az OPTEN – további szakmai partnerek bevonásával – közösen szervezte.

| Grafikonok: Budapesti Corvinus Egyetem, | Nyitókép: illisztráció, Adobe Stock