Az időszak egyik legszembetűnőbb fejleménye az áldozatokat megtévesztő ClickFix nevű támadási vektor robbanásszerű elterjedése volt: előfordulása több mint 500 százalékkal nőtt az előző félévhez képest. Ezzel az egyik leggyorsabban növekvő fenyegetéssé vált, amely jelenleg az adathalászat után a második leggyakoribb módszer a kibertámadások között. Mindannyian találkoztunk már olyan weboldal üzenetekkel, amelyek arra kértek, hogy bizonyítsuk, hogy nem robotok vagyunk.
ClickFix: hamis hibaüzenetek, valódi veszély
Egy elmosódott szöveget kellett beírnunk egy üres mezőbe, vagy meg kellett jelölnünk az összes buszt, közlekedési lámpát stb. tartalmazó képet, esetleg egy kirakós hiányzó darabját kellett a helyére illesztenünk. A felhasználók már hozzászoktak ehhez, és valószínűleg kevesen kérdőjeleznék meg, ha egy új típusú feladattal kellene bizonyítaniuk, például azzal, hogy valamit kimásolnak és beillesztenek az eszközükre.
Pontosan erre gondoltak a kiberbűnözők is, amikor az internet egyik legbosszantóbb funkcióját egy új támadási módszerré alakították.A ClickFix a social engineering (pszichológiai manipuláció) egy új fajtája, amely hamis hibaüzenettel vagy hitelesítő üzenettel veszi rá az áldozatokat egy rosszindulatú szkript kimásolására és beillesztésére, majd futtatására. A módszer minden nagyobb operációs rendszert érint, beleértve a Windows, Linux és macOS platformokat is.
„A ClickFix-hez köthető fenyegetések listája napról napra bővül, ideértve adatlopó kártevőket, zsarolóvírusokat, távoli hozzáférésű trójai programokat, kriptobányász programokat, az utólagos támadást lehetővé tévő post-exploitation eszközöket, sőt még nemzetállamokhoz köthető fenyegető szereplők által használt, egyedi kártevőket is” – mondja Jiří Kropáč, az ESET Threat Prevention Labs igazgatója.
A SnakeStealer lett a fő adatlopó
Az adatlopó kártevők terén is jelentős változások történtek. Miután az Agent Tesla készítői felhagytak a rosszindulatú programok fejlesztésével, a SnakeStealer (más néven Snake Keylogger) vette át a vezetést, és vált a telemetriában leggyakrabban észlelt adatlopóvá. A SnakeStealer képes naplózni a billentyűleütéseket, menteni a hitelesítési adatokat, alkalmas képernyőképek készítésére és a vágólap tartalmának gyűjtésére. A kártevő főként adathalász e-mailek rosszindulatú mellékleteként terjed, többek között közép- és kelet-európai országokban is. A SnakeStealer üzemeltetői egy VIP verziót is kínálnak, amely magasabb díj ellenében további funkciókat tartalmaz.
Két legyet egy csapásra
A bűnüldöző szervek és a kiberbiztonsági cégek - köztük az ESET - hónapokig tartó kemény munkája meghozta gyümölcsét, és nem egy, hanem két ismert adatlopó tevékenységét sikerült közös erővel felszámolni. A Lumma Stealer és a Danabot nevű, kész kártevőket eladásra kínáló Malware-as-a-Service (MaaS) szolgáltató a beavatkozást megelőzően egyaránt jelentős aktivitást mutatott: a Lumma Stealer előfordulása 21%-kal, a Danaboté pedig 52%-kal nőtt 2024 második félévéhez képest. Ez jól mutatja, mekkora fenyegetésről volt szó, és mennyire fontos volt ezek felszámolása - az összefogásnak köszönhetően 2025 májusában az infrastruktúrájuk nagy része leállt.
Csökkent a kifizetett váltságdíjak összértéke
A zsarolóvírusok világát belső konfliktusok uralják: a különböző bandák közti rivalizálás számos szereplőt megingatott, köztük az egyik legismertebb zsarolóvírus-szolgáltatást, a RansomHubot. A 2024-es adatok szerint bár nőtt a támadások száma és több aktív banda működött, a váltságdíj-kifizetések összértéke jelentősen visszaesett. Ez részben annak köszönhető, hogy több bűnbandát sikerült felszámolni, illetve néhány csoport úgynevezett „exit scamet” hajtott végre, vagyis beszedték a váltságdíjat, majd eltűntek anélkül, hogy teljesítették volna az ígéretüket. Ez pedig erősítette azt a trendet, hogy egyre több áldozat nem hisz abban, hogy érdemes fizetnie a zsarolóknak.
NFC-alapú és digitális tárcák elleni támadások
Az Android platformon észlelt reklámprogramok száma 160%-kal nőtt, amit elsősorban a Kaleidoscope névre keresztelt, kifinomult kártevő megjelenése okozott. Ez a rosszindulatú szoftver megtévesztő „gonosz iker” módszerrel terjeszti a kártékony alkalmazásokat, amelyek zavaró hirdetésekkel árasztják el a felhasználókat, rontva az eszköz teljesítményét. A művelet mögött álló kiberbűnözők ugyanazon alkalmazásból két, közel azonos verziót készítenek – egy ártalmatlant, amely a hivatalos alkalmazásboltokban érhető el, és egy rosszindulatú verziót, amely harmadik féltől származó boltokon keresztül terjed.

Az NFC technológia jó célokra használva gyorsabb és biztonságosabb fizetést tesz lehetővé, de sajnos a kiberbűnözők figyelmét sem kerülte el. Az NFC-alapú visszaélések száma több mint harmincötszörösére nőtt, ami főként adathalász kampányok és relay támadások növekedésének köszönhető, melyek során a támadók távolról is képesek visszaélni a digitális tárcák adataival. Bár a számok összességében még nem számítanak magasnak, a növekedés rávilágít arra, hogy a bűnözők gyorsan alkalmazkodnak, és továbbra is nagy figyelmet fordítanak az NFC-technológia kihasználására.
Az ESET kutatásai szerint a GhostTap nevű kártevő képes ellopni a felhasználók kártyaadatait, amelyeket a támadók saját digitális pénztárcáikba másolnak, és azokat világszerte érintésmentes fizetésekhez használják fel telefonjaikkal. A szervezett csalásokat gyakran „fraud farmok” végzik, amelyek egyszerre több készülékkel futtatják a támadásokat. A SuperCard X ezzel szemben egy minimalista, egyszerűen használható MaaS szolgáltatásként kínálja az NFC-alapú lopást. Az ártatlannak tűnő app telepítése után a háttérben valós időben továbbítja a megszerzett kártyaadatokat a támadóknak.
„Az új típusú social engineering technikáktól a fejlett mobilos fenyegetéseken át a jelentős adatlopó támadások megzavarásáig az első félév történései jól mutatják, hogy 2025 sem telik eseménytelenül a kibertérben, és hogy minden platform érintett lehet a támadásokban.” – összegezte Béres Péter, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. IT-vezetője az ESET legfrissebb jelentésének tartalmát.
A jelentés összefoglalása:
| Illusztrációk: Adobe Stock