PM JAM másodszor: egy nap a projektmenedzsment legforróbb kérdéseiről
Mesterséges intelligencia, adatalapú döntéshozatal, ideális csapatfelépítés, agilitás a transzformációs projektekben... És még sok-sok kurrens téma várja az érdeklődőket a PM JAM 2026-on.

 

Március 10-én az UP Rendezvénytérben várja a projektmenedzsment iránt érdeklődőket a PM JAM 2026. Szenior és junior projektmenedzserek, PMO-k, projektszervezetek vezetői, nagy projektcsapatokkal dolgozó informatikai és üzleti elemzők, sőt az üzleti és HR-vezetők, a projekttámogató eszközök szállítói és a bevezetésüket segítő tanácsadók egyaránt találhatnak érdekes és munkájukhoz hasznosítható témákat a programban

A legfontosabb cél: az ismeretszerzés és ismeretmegosztás, de lesz idő, tér és alkalom kapcsolatépítésre is.

Előadások kezdőknek és haladóknak

Az autótervezésről és autóversenyzésről szóló alapozó előadás számos tanulsággal szolgálhat projektmenedzserek számára. Hol a helye a motortervezőnek egy autótervezési projektben? Mi a kompromisszum és a megalkuvás közti különbség? A viták végén ki mondja meg a tutit? Miért kulcsfontosságú a feladathoz optimalizált projektcsapat a sikerhez? Hanula Barna motortervező mérnök, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoportjának alapító-docense ezekkel a kérdésekkel a gyakorlatban is szembesült: az ő nevéhez kötődik ugyanis a legendás Bugatti Veyron 1001 LE-s motorja, de dolgozott világbajnok Forma-1-es autó meghajtásán is.

 

 

Bemutatkozik az Év Projektmenedzsere. Bándy Ádám 2025-ben nyerte el az elismerést egy olyan projekttel, ami a komplex projektek minden szépségét és nehézségét megmutatta. Mikromenedzsment vagy delegálás? Belemenni a részletekben vagy csak a big picture-re figyelni? Hogyan lehet közös nevezőre hozni az egymással is konkuráló stakeholdereket? Melyik tényezőn múlik leginkább a projekt sikere? A problémakör egyik aspektusát a META-INF szenior projektmenedzsere, Simon Gábor részletesebben is kifejti: előadásában a projektcsapat belső tudásának hatását vizsgálja.

A két előadás felvet egy újabb kérdést: létezik-e az ideális projektszervezet? A kritériumokat Acsay Csaba szervezi rendszerbe. Az Európai Bizottság Klíma Főigazgatóságán belül működő IT projektiroda vezetője felvázolja azt az utat is, melyen a legzökkenőmentesebben jutunk el az egyszerű projektcsapattól a komplex projektszervezetig. Itt is igaz azonban, hogy a fejétől bűzlik a hal, hiszen a leglaposabb szervezetben is van hierarchia, azaz a projektvezető utasításokat kap, és beszámolási kötelezettséggel tartozik. Blaskovics Bálint PMP és Szabó Zsolt Péter szociálpszichológus (BCE Vezetéstudományi Intézet) felvázolják a projektmenedzserek és főnökeik mátrixát, ami segíthet abban, hogy optimális munkakapcsolat alakuljon ki közöttük.

Adat, mesterséges intelligencia, projektmenedzsment...

A továbbiakban az adatoké lesz a főszerep. Az első és legáltalánosabb kérdés: megbízhatunk-e az objektívnek tűnő adatokban? Erre Ságvári Bence szociológus, data scientist (BCE) vázol fel egy gyakorlatban is alkalmazható módszert. Emellett bemutatja, milyen alapvető adatok kellenek az adatalapú működéshez, és hogyan épül fel az adatok hierarchiája.

 

 

Az adatalapú működés alapfeltétel, hogy a mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kaphasson a projektekben. A technológia körül azonban még nagy a köd(ösítés), amit Gáspár József generatív AI szakértő; digitális stratéga (AIX) igyekszik oszlatni. Előadása remélhetőleg az MI-szkeptikusoknak is meggyőzni, hogy igenis vannak hatékony, célzottan használható MI-eszközök. Német Dániel Head of GenAI Implementation (MBH Bank) pedig valós vállalati környezetre is lefordítja alkalmazhatóságukat: projektmenedzseri múltja miatt nemcsak azt mutatja be hitelesen, hogy a projektmenedzsmentben hol és milyen feladatokra vethető be a mesterséges intelligencia, hanem az implementálásához is ad tanácsokat.

A blokkot lezáró előadásban Husvéti Zsolt, a Scirge alapító CTO-ja mutatja meg az MI árnyoldalait. De nem elrettentés a célja: gyorsan hasznosítható tanácsat megfogadva megelőzhető, hogy a mesterséges intelligencia kiszippantsa a vállalat értékes adatait.

A konferenciát a nap moderátora, Tanács Lajos (Wunderplan/Derrick&Harry blog) zárja, aki megpróbálja 20 percben összefoglalni a nap tanulságait, és elvihető okosságait.

 

| Illusztráció: Bitport.hu

Kapcsolóberendezések újracsomagolva
Díjat nyert a WorldStar Global Packaging Awards-on „Electronics” kategóriában a DS Smith és a Schneider Electric közösen fejlesztett csomagolási rendszere, amit az utóbbi vállalat nagyteljesítményű elektromos kapcsolóberendezéseihez alakítottak ki.
Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás
A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.
A rugalmatlanság drága dolog: 20 milliárd forintot égetett el idén a villamosenergia-piac
A negatív áramár nem a bőség, hanem a rugalmatlanság tünete. Idén eddig nagyságrendileg 43 millió euró (mintegy 20 milliárd forint) a negatív árú órákban realizált piaci veszteség. Cikkünkben a Green Cloud szakértői elemzik a kialakult helyzetet.
Üres vezetőfülkék: munkaerőhiány szorításában a logisztika
A logisztikai vállalatok előtt álló legnagyobb kihívás ma már nem az, hogy van-e elegendő fuvarfeladat vagy raktárkapacitás. A valódi kérdés: lesz-e, aki holnap elvégzi a munkát?
Az energiatárolás néhány év alatt teljesen átírhatja az energiapiacot
2026 áprilisa volt az első hónap a történelemben, amikor a szél és a nap energiájából előállított villamos energia világszinten meghaladta a gáz égetésével előállított villamos energia mennyiségét – írja Szilva Attila fizikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója.