Öt év alatt 12 milliárd dollárra nőhet a globális kollaboratív robotikai iparág
A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) a kollaboratív robotokat a legfontosabb technológiai trendek közé sorolja, melyek a jövőben nagyban meghatározzák majd a piacot.

 

A Markets and Markets elemzésének adatai szerint 2025-re a területen végrehajtott beruházások hússzorosukra emelkednek, 373 millióról 12,3 milliárd dollárra. A piaci részesedés a vállalkozások folyamatos automatizációs igényeinek, emellett a munkaerőpiaci hiány miatt növekszik. A kollaboratív robotok (azaz kobotok) sokoldalú és rugalmas megoldást jelentenek a hagyományos ipari robotokkal összevetve. Az új robotikai kategóriát 2008-ban vezette be Esben Østergaard, a Universal Robots társalapítója. Østergaard mérettől függetlenül minden vállalat számára elérhetővé kívánta tenni a robottechnológiát. Ezért kicsi, felhasználóbarát, rugalmas és gazdaságos robotokat fejlesztett, melyekkel az emberek biztonságosan képesek együtt dolgozni, akár szoros közelségben is. Ennek eredményeként napjainkra világszerte egyre több vállalat használ robotokat gyártási folyamatainak automatizálására.

De vajon miért ilyen népszerűek a kobotok? A kis- és középvállalkozások számára, melyeknek a hagyományos ipari robotok megvásárlása túl komoly beruházást jelentene, a kollaboratív robotok megfizethető alternatívát biztosítanak. Ugyanakkor a szerkezetek sokkal felhasználóbarátabbak és könnyebben integrálhatóak a már meglévő munkafolyamatokba költséges átépítés vagy gyártócsarnokok létrehozása nélkül. „A kollaboratív robotok egyre keresettebbek az ipari automatizációs megoldások terén, köszönhetően különösen kedvező áruknak, mely a kis- és középvállalkozások számára is megfizethetővé teszi ezt a megoldást. Szintén nem mellékes, hogy a beruházás megtérülése is igen gyors” – érvel a kobotok alkalmazása mellett Pavel Bezucký, a Universal Robots közép- és kelet-európai régiójáért felelős Sales Managere.

A kobotok növekvő piaci részesedése

Iparági elemzések szerint a kollaboratív robotok térnyerése tovább folytatódik. Eszerint az ágazat 2018-ban elért 710 millió dolláros forgalma 2025-re 12,3 milliárdra nő majd. A kollaboratív robot szegmens minden évben átlagosan 50,31%-kal nő. Az elemzők ezt az elképesztő növekedést jórészt a kobotok olyan vitathatatlan előnyeinek tulajdonítják, mint az alacsony ár és a gyors megtérülés, mely tényezők különösen fontosak a kis- és középvállalkozások számára. A kollaboratív robotika iránti érdeklődés az automatizáció minden iparágra kiterjedő, egyre növekvő mértékének is köszönhető, ami közvetlenül az Ipar 4.0-hoz köthető.

„Napjainkban számos ipari szegmens érdeklődik a kobotok iránt, az élelmiszerfeldolgozástól a raktármanagementig vagy a hagyományos ipari termelésig. A kobotok könnyűek, könnyen mozgathatók és a munkatársak könnyedén programozhatják őket a szükséges feladatokra” – mondja Bezucký.

A munkaerőpiac jelenlegi helyzete az egyik legkomolyabb motiváció a vállalatok számára, így a termelés automatizációja felé fordulnak a folyamatok optimalizálása érdekében. A KSH adatai alapján Magyarországon kevesebb mint felére csökkent a munkanélküliség az elmúlt öt évben, a legfrissebb adatok szerint 3,5%-on áll, ám a piac még így is munkaerőhiánnyal küzd, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A kobotok így fontos szerephez juthatnak a hiány kitöltésében.

Magyarország beszáll a humanoid robotika versenyébe
A járműipari és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI).
Az ABB és a Toyota együtt alakítják az e-mobilitás jövőjét
Az e-mobilitás Európa-szerte megváltoztatja az emberek közlekedési szokásait. Egyre több autós fontolgatja elektromos vagy plug-in hibrid jármű vásárlását, egyre több otthonban szerelnek fel töltőket, és egyre több vállalat gondolja át járműparkja üzemeltetését.
Az AI kilépett a képernyőről a fizikai térbe
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben. Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete.
Magasabb fizetésért érteni és használni is 
tudni kell az AI-t
A napi szinten generatív mesterséges intelligenciát használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak – miközben a globális munkaerő egyharmada rendszeresen túlterheltnek érzi magát.
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit digitális megoldásokkal frissítették, emellett egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket.