Magyarország orosz energiakitettsége, amely a hidegháború idején kiépített infrastruktúrára vezethető vissza, jelentős sebezhetőséget okoz politikai és gazdasági szempontból egyaránt.
Az orosz gázfüggőség azonban nem csak Magyarországon alakult ki: a KGST megszűnését követően hasonló problémával találta szemben magát a régió többi országa is. Közülük ki előbb, ki később ismerte fel a kialakult helyzet kockázatait. A balti országok 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállását követően ocsúdtak fel, ezt követően szinte teljesen leváltak az orosz gázról. Ekkor a Visegrádi országok közül egyedül Szlovákia észlelte a kitettség veszélyeit: a pozsonyi kormányzat egy év alatt 44%-kal csökkentette az orosz gázimportot. A lengyeleknek és a cseheknek kicsit több idő kellett, de a 2022-es ukrajnai háborút követően ők is szinte teljesen megszüntették az orosz közvetlen gázbehozatalt.
A függetlenedéshez más-más arányban, de hozzájárult az infrastruktúra fejlesztése, az LNG terminálok kiépítése és a megújuló energiaforrások térnyerése, valamint az energiaigényes iparágak visszaszorulása. Ugyanakkor nem elhanyagolható a re-export (azaz az orosz földgáz (LNG) más felségjelzés alatti megvásárlása) sem. A hazai kormányzat azonban az energiastratégiai különutas politikát választotta: sem az orosz gáz-, sem az orosz olajimport nem csökkent jelentősen az elmúlt években. A magyar kormány legfőbb érve a függőség fenntartására mellett korábban az olcsóság volt, majd (amikor kiderült, hogy még drágább is az orosz földgáz a többinél) a gazdasági racionalitást helyezte a kommunikáció előterébe. A fő érv az volt, hogy orosz gáz nélkül megbénulna a magyar gazdaság, jelentős gazdasági visszaesés következne be.
Azonban az orosz gáztól 2022 után teljesen függetlenedő csehek és lengyelek, és a részben függetlenedő szlovákok is a magyarnál magasabb GDP növekedést tudtak felmutatni 2022-24 között (miközben az energiaárak náluk is jelentősen emelkedtek). Ha a hosszú távú növekedési trendhez viszonyítjuk a háború kitörése óta eltelt időszakot, a különbség még inkább szembetűnő: a hazai gazdaság jelentősen nagyobb mértékben lassult, mint a többi V4-es ország.
Az adatok tehát azt mutatják, orosz gázról való leválás nem jár szükségszerűen növekedési áldozatokkal. A leváláshoz azonban többek közt elengedhetetlen az energiaintenzív (pl. akkumulátor-gyártás) iparágak visszaszorítása.
Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy
becslések szerint csak a debreceni CATL áramfogyasztása másfélszer olyan magas, mint az egész megye lakossági fogyasztása. Emellett kulcsfontosságú az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, valamint tömeges energiahatékonyságot növelő pályázatok kiírása. Ez utóbbit az EU is támogatná a REPower program keretében, de ennek felhasználását a jogállamisági problémák akadályozzák. Mivel az orosz gáz nem olcsóbb, mint az alternatív lehetőségek, s mások számára nem okozott jelentős gazdasági problémát a leválás, így gazdasági oldalról nem látszik az orosz gázimport előnye. Az orosz gázról való leváláshoz így elsősorban politikai akaratra lenne szükség.
| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock
Térbeli számítástechnika – híd a digitális és fizikai világ között Ahogy egyre összetettebbé és szövevényesebbé válik a vállalati informatika világa, ezzel párhuzamosan nő a térbeli számítástechnika (spatial computing) szerepe az üzleti innovációban. Ez a technológia zökkenőmentes és tökéletes összeköttetés teremt a fizikai és digitális világ között.
Új megoldás teszi hatékonyabbá a kritikus infrastruktúrák védelmét Egyszerű és biztonságos hozzáférést biztosít a távoli terminál egységekhez (RTU) a Schneider Electric új megoldása, tovább erősítve ezáltal az olyan kritikus infrastruktúrák, mint a víz-, olaj- és gázvezetékek védelmét.
A megbízható adatoktól az egész életen át tartó hozzáadott értékig A digitális ikrektől a kapcsolási rajzokig, a tervezőeszközöktől a maximális energiamegtakarításig – a Festo holisztikusan, az értékteremtési folyamat minden fázisában támogatja ügyfeleit. Ez kiterjed a körforgásos gazdaságra és a termékek szénlábnyomára, de az egész életen át tartó tanulásra is, digitális képzési eszközökkel mind a gyakornokok, mind az állandó alkalmazottak számára.
Az AI hardver- és energiaigénye nem ismer határokat A mesterséges intelligencia forradalma komoly változásokat indított el az informatikai fejlesztésekben. Korábban a szoftverek álltak az innováció középpontjában, de az AI térhódításával a hangsúly egyre inkább az egyre kritikusabb erőforrásnak számító hardverek felé tolódik.
A fix fordulatszámú kompresszorok cseréje – energiatakarékos alternatívák a kompresszorok szakértőjétől Sokszor hallhattuk már, hogy a fix fordulatszámú kompresszorok ideje lejárt. Ha több kompresszor üzemel egymás mellett, valóban érdemes megfontolni, hogy legalább egyet lecseréljünk újabb innovatív technológiával működő gépre.
