Optimista prognózis - négyszeres növekedés várható a felhőalkalmazások piacán
A gyártás és kereskedelem területén alkalmazott felhőtechnológia piacának árbevétele a Baltikumban és Kelet-Európában évente átlagosan 16,7 százalékkal fog nőni 2022 és 2029 között – állítja a Fortune Business Insights piackutató.

 

A Microsoft megbízásából készített tanulmányukban úgy vélik, hogy elsősorban az Ipar 4.0-ás technológiák elterjedése (mint például a 3D nyomtatás), az ugyancsak erőteljesen terjedő e-mail marketing, az online bevásárlás és az e-kereskedelem, a kiterjesztett és virtuális valóságot alkalmazó technológiák fogják ösztönözni a felhőpiac további bővülését a következő években. Magyarországon a régió átlagánál is nagyobb lehet majd a szektor növekedése, a B2C e-kereskedelem bővülése pedig már 2020-ban a legkiemelkedőbb volt a régióban.

A hazai piac további sajátossága a kkv-k hangsúlyos szerepe a felhőpiac növekedésében. A felfutás Kelet-Európában erősebb lehet, elérheti az évi 17,8 százalékos ütemet, míg a Baltikumban valamivel lassabb, 13,6 százalékos bővülés várható az elkövetkező években. A régiós piac teljes árbevétele a 2021-ben regisztrált 9,2 milliárd dollárról mintegy 31,5 milliárd dollárra nő 2029-re, vagyis közel megnégyszereződik.

A számos nyilvánosan elérhető adatforrásra építő tanulmány szerint egyfelől az országok egyre jobb digitális felkészültsége és a nagy felhőszolgáltatók több országra kiterjedő európai együttműködése, másfelől a felhőtechnológiai megoldások iránti fokozódó kereslet, a SaaS (Software as a Service) szolgáltatási modell növekvő népszerűsége, az ügyfélkapcsolat-menedzsment megoldások terjedése is mind-mind a piac bővülésének irányába mutatnak.

Magyarországon még van hova fejlődni

A régió vállalatai a legnagyobb arányban Észtországban használják a felhőt – 58%-os arányban -, míg Bulgária, a maga 13%-ával, a sor végén áll. Magyarországon is van még tere a fejlődésnek, hiszen a hazai vállalkozásoknak a 26%-a támaszkodik felhő-infrastruktúrára. A digitalizáció általános szintje szintén Észtországban volt a legmagasabb, miközben Bulgária és Magyarország is inkább a lemaradók között van a tanulmány szerint.

 

Az Ipar 4.0 megoldások sem maradhatnak ki a felhőből

 

Ez részben a digitális technológiák hiányos integrációjára (a vállalatok kevéssé kiterjedten alkalmazzák az új technológiákat a működésük során), illetve a közszolgáltatások viszonylag elégtelen mértékű digitalizációjára vezethető vissza. Az elemzés arra is rámutat, hogy a digitalizáció szintje és egy ország versenyképessége szorosan összefügg egymással. A World Competitiveness Yearbook Észtországot a világ 22-ik legversenyképesebb országaként tünteti fel, míg ebben a rangsorban Bulgária az 53-ik, Magyarország pedig a 39-ik – igaz, Magyarország 2020 óta folyamatosan javítja a pozícióját.

A tanulmány szerint a gazdaság digitális átalakulása következtében bekövetkező termelékenységnövekedés 2025-re több mint 9 milliárd dollár többletet eredményezhet Magyarország nemzeti össztermékében, ami a versenyképességére is pozitív hatást fog gyakorolni. 2030-ra a magyarországi munkatevékenységek közel felét (49%) várhatóan automatizálni fogják a felhőhöz köthető innovációk használatával. A paradigmaváltás termelékenységnövekedést, további külföldi beruházásokat hozhat, vállalati felvásárlásokat és összeolvadásokat indíthat el.

Az elemzés arra is rávilágít, hogy a kkv-szektor hozzájárulása a felhőpiac bővüléséhez jelentős lesz, hiszen az itt megtermelt árbevétel évente több mint 19 százalékkal fog növekedni a 2022-től 2029-ig tartó időszakban a Baltikumban és Kelet-Európában. A szegmens piaci részesedése a jelenlegi 27%-ról 32%-ra emelkedik majd 2029-re a nagyvállalati szegmens rovására. A magyar piacon még ennél is jelentősebb lesz a kkv-k szerepe, hiszen az általuk generált árbevétel-növekedés 21%-os lesz évente, a piaci részesedésük pedig a mai 30-ról több mint 34%-ra nő 2029-re.

Megoldások az iparvállalatoknak

A Microsoft a gyártó iparra is kiemelt figyelmet fordít, ezért olyan felhőmegoldásokat fejlesztett – gyakran a vállalatokkal együttműködésben – amelyek kifejezetten ennek a szektornak az igényeire válaszolnak. A pozsonyi (Szlovákia) székhelyű Novy Watch például, olyan okosórákat gyárt, amelyek célja a folyamatok hatékonyságának javítása azáltal, hogy segítenek a vállalkozásoknak kinyerni az adatokból származó információkat. Az órabeállításokat – például a szinkronizálási időket, az óraszámlapot, a képernyő időtúllépését stb. – kezdetben egy SQL-adatbázis tárolja, és az Azure IoT Hub használatával értelmezi.

Innentől kezdve a telemetriai adatok, például a pulzusszám, a megtett távolság, a jelzők közötti távolság, a lépésszám és a gyorsulásmérő információi az Azure Cosmos DB-be áramlanak elemzés , majd a Microsoft Power BI-ba adatkezelés és vizualizáció céljából. A felhő automatikusan és rugalmasan biztosít kapacitásokat a nagy számításigényűfeladatok végrehajtására, ami hatalmas előnyt jelent azoknak a vállalatoknak, amelyeknek váratlan adattúllépéseket kell kezelniük.

 

| Forrás: Microsoft | Képek: illusztráció, Adobe Stock

Az okosgyár felé vezető úton a zenonnal
A magasabb szintű szoftverrendszerekkel folytatott kommunikáció éppen olyan fontos az okosgyár számára, mint a vezérlők és gépek összeköttetése.
Mit hozhat Önnek és munkatársainak egy PDM/PLM rendszer?
Az EPLMS használatával tehermentesítheti kollégáit az automatizálható feladatok alól, ezáltal az értékteremtésre tudnak koncentrálni.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzi az új meteorológiai állomás
Meteorológiai állomásokat telepített alállomásaiba a Danube InGrid projekt keretében az E.ON Hungária Csoport. Az eszközök azonnali adatokat küldenek az üzemirányítási központba, így az energiacég időben fel tud készülni az időjárási veszélyhelyzetekre.
Drasztikus változások az új autók piacán
A 2025. január 1-el életbe lépő, CAFE (Clean Air for Europe, azaz Tiszta Levegőt Európának) néven elhíresült új EU-s emissziós szabályok várhatóan alapvető változásokat hoznak az új autók piacán a kontinensen. Cikkünkben a Toyota értékelte a szabályozás várható hatásait.
Magyar és indiai kutatók szén alapú szuperkondenzátort fejlesztettek
A Miskolci Egyetem és az indiai Indian Institute of Technology, Patna kutatóintézet munkatársainak együttműködésében előállított nagyhatékonyságú kondenzátorok alkalmasak a megújuló energiaforrások által termelt elektromos energia tárolására.