Váratlan helyzetekben vizsgálták az önvezető autók utasainak reakcióit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a HUN-REN és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel. Az eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be.
Korábbi fiziológiai kutatások kimutatták, hogy az utasok szorongási szintje alacsonyabb egy ember által vezetett autóban, mint az önvezető járműben. A kutatók célja az volt, hogy feltárják a valós utasélménybeli különbségeket egy váratlan közúti események esetén. A szakemberek 41 önkéntest vontak be a ZalaZone Járműipari Tesztpályán zajló vizsgálatokba. A mintegy háromperces, két kilométeres utat minden önkéntes kétszer tette meg, egyszer egy hivatásos sofőr vezetett, másik alkalommal pedig önvezető üzemmódban haladt a jármű. Az utasok reakcióit elektroenkefalográfiás (EEG) készülékkel, illetve a szemmozgásokat, fejmozgásokat és pislogási frekvenciát mérő speciális „szemüveggel” vizsgálták.
Az út során előre nem látható akadályokkal találkoztak: egy szarvast és egy gyereket jelképező bábú jelent meg az úton. A jármű maximális sebessége 60 km/h volt, a bábuk feltűnése olyan eseményt imitált, amely nem vészhelyzeti cselekvésre késztetett, hanem gyors útvonal-korrekciót igényelt. Az EEG-elemzések legfigyelemreméltóbb eredménye az volt, hogy a résztvevők az önvezető móddal szemben előnyben részesítették azt a helyzetet, amikor a járművet ember irányította. Az önvezető módban a szemmozgások és a fejmozgások szélesebbek voltak, a pislogási frekvenciák pedig csökkentek a váratlan események során.
A szemmozgások során mért eltérések azonban kisebbek voltak, mint más korábbi vizsgálatok esetében, a kutatók szerint ennek oka lehet, hogy az önvezető jármű kormányzását, gyorsítását és lassítását nagyon szorosan az emberi vezetés után modellezték. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az új közlekedési módok széles körű elfogadtatását segítheti az utasok fiziológiai reakcióinak mérése, különösen olyan helyzetekben, amikor a fejlesztőknek ellenőrizniük kell, hogy a felhasználók elvárásai teljesülnek-e.
| Nyitókép: Adobe Stock
Szerző: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
2025.03.14.
Már egyre több cég szigorítja a home office szabályokat Egyre több vállalat szigorítja a home office feltételeit, és visszarendeli dolgozóit az irodába – miközben a munkavállalók többsége továbbra is ragaszkodik a rugalmassághoz.
A digitális és AI-alapú automatizálás következő szintje Az ABB zökkenőmentes modernizációs stratégiájára épülő ABB Ability System 800xA 7.0 elosztott irányítórendszer (DCS) megbízható átmenetet biztosít a jelenlegi üzemeltetési környezetek és a következő generációs automatizálási megoldások között.
Zárul az olló az AI ígérete és valósága között A Deloitte friss elemzése szerint az AI (mesterséges intelligencia) vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé, amely egyszerre formálja át az üzleti szoftvereket, a keresést és a tartalomfogyasztást.
Nagyobb lehet az AI klímahaszna, mint a lábnyoma Január közepén a svájci Davosban gyűltek össze a világ vezető politikusai, üzletemberei és tudósai a Világgazdasági Fórumon. Az eseményre a KPMG szakemberei egy olyan tanulmánnyal és cselekvési tervvel érkeztek, amelyet követve a mesterséges intelligencia energiaigényét akár két év alatt meg lehet fordítani, tehát nagyobb lenne a klímahaszon a technológiával, mint a klímalábnyom.
Európában a magyar szakemberek szerepe kulcsfontosságú az info-bionikában Protézisek, orvosi eszközök, neurális technológiák: Egy tudományág, amely emberek millióinak az életminőségére lehet hatással. A világon mintegy 1,3 milliárd ember, vagyis a Föld népességének kb. 16 százaléka él valamilyen fogyatékossággal a WHO becslése szerint.
