Nem mozdulnak a tech szakemberek a home office-ból
A Hays Hungary ’Pro-kontra Home Office’ felméréséből kiderül, hogy a Magyarországon informatikai-technológiai területen dolgozó szakemberek több mint fele teljes rugalmasságot, 30 százalékuk pedig heti 2-3 nap home office opciót várna el a munkáltatójától.

 

Az ország egyik vezető toborzással és kiválasztással foglalkozó cége, a Hays Hungary felmérést végzett a technológiai szakemberek körében arról, hogy mennyire fontos, elvárt és hatékony számukra a rugalmas, illetve távoli munkavégzés napjainkban. Simon Balázs, a Hays Hungary Technology divíziójának vezetője szerint „a COVID-19 világjárvány hatására jelentősen áthelyeződtek a súlypontok a munkaerőpiacon. Már évek óta több mint 30 ezer IT szakember hiányzik a magyar piacról, a pandémia pedig csak tovább élesítette a munkaerőért folytatott versenyt.

Egy olyan erősen jelöltvezérelt piacon, mint a technológia, a munkáltatók versengenek a jól képzett technológiai munkaerőért. Egy IT szakember átlagosan 11 ajánlatot kap évente, egyesek heti több megkeresést kapnak és tele van a LinkedIn postaládájuk. Ebben a helyzetben a vállalatok természetes reakciója volt, hogy felülvizsgálták a juttatási és munkáltatói ajánlataikat, amelyek kulcs eleme lett a home office.

Ennek jelentőségét vizsgáltuk meg a legújabb felmérésünkben.” A Hays felmérésében résztvevők 30 százalékának egyáltalán nem volt lehetősége otthonról dolgozni a pandémia előtt. 24 százalékuk heti 1-2 napot maradhatott otthon, 18 százalékuk havonta 1-2 napot, teljesen rugalmasan pedig csak 16 százalékuk dolgozhatott otthonról. A maradék 12 százalék a napjainkban sok helyen elterjedt hibrid modellben, heti 2-3 napot dolgozott távmunkában.

A jelenlegi állás viszont egészen más képet mutat. A válaszadók mindössze 5 százaléka nem élhet a home office lehetőségével, 89 százalék viszont teljesen rugalmas munkavégzésben dolgozik. A távoli és hibrid munkavégzési formák elterjedése a munkavállalók elvárásait is megváltoztatta. Mindenki megtapasztalta az otthoni munkavégzés előnyeit és hátrányait, a vállalatok többsége sikeresen könyvelte el ezt a változást mind a technológiai megoldások, mind a munkáltatói módszerek terén alkalmazkodtak a helyzethez. De vajon mit preferálnak a munkavállalók?

Fontos a rugalmasság, de az irodai környezet is

A válaszadók 59 százaléka állította, hogy kifejezetten fontos számára a home office lehetősége munkahelyváltás során, 23 százalék pedig „inkább fontosnak” jelölte meg, vagyis nem semleges számára. Összesítve tehát a technológiai szakemberek 82 százaléka tartja fontos szempontnak az otthoni munkavégzést. Arra a kérdésre viszont már jobban megoszlottak a válaszok, hogy mennyire fontos, hogy legyen a munkahelyének irodája, ahova be lehet járni. A kitöltők 20 százaléka számára semleges, 30 százaléknak inkább fontos, és csak 18 százaléknak kifejezetten fontos az irodai bejárás.

 

Sokan koncentráltabban tudnak dolgozni az otthoni csendben, és a háztartási teendők rugalmasabb elvégzését is kifejezett előnyként jegyezték meg

 

„Egyértelműen látszik, hogy a technológiai szakemberek döntő többsége számára nagyon fontos a rugalmas munkavégzés lehetősége, így azok a  vállalatok, amelyek a teljes rugalmasságot választják, óriási előnnyel indulnak a jelöltek megszólításakor. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy bármennyire dolgoznak szívesen a szakemberek otthonról, az irodai környezet biztosítását még mindig sokan elvárják” – tette hozzá Simon Balázs.

Mi lenne az ideális?

A felmérésben résztvevők 55 százaléka a teljesen rugalmas munkavégzésre szavazott, 30 százalék pedig a heti 2-3 nap otthoni munkát preferálná – amit a Hays Hungary tapasztalatai szerint a legtöbb munkáltató ajánl a piacon. Emellett a válaszadók csupán 11 százaléknak a heti 1 vagy kevesebb nap lenne ideális. Az IT szektorban a távoli és hibrid munkavégzés vonatkozásában jelentősen megváltoztak a viszonyok az elmúlt 12-18 hónapban.


A szakemberek döntő többsége számára nagyon fontossá vált a rugalmasság, különösen munkahelyváltás során.


A távoli és hibrid munkavégzés bevált módszernek bizonyult a vállalatok többségénél a pandémia okozta változások kezelésében. Ugyanakkor ezeknek a munkavégzési formáknak megvannak az előnyei és árnyoldalai is. A kérdőívben megkérdezettek 30 százaléka hatékonynak, 46 százaléka kifejezetten hatékonynak tartotta az otthoni munkát.

A legfőbb előnyök között az irodai bejárás kihagyását jelölték meg, amivel időt nyerhetnek és kevesebb stresszel indul a napjuk. Sokan koncentráltabban tudnak dolgozni az otthoni csendben, és a háztartási teendők rugalmasabb elvégzését is kifejezett előnyként jegyezték meg.

A Hays felmérésében résztvevők többsége a home office legnagyobb hátrányaként az emberi kapcsolatok hiányát jelölte meg. „Az otthoni munkavégzés számos előnyén túl idővel könnyen csökkenhet az odatartozás érzése, elszigetelődnek a kollégák és az információáramlás is megsínyli a nem hivatalos csatornák eltűnését. Nincsenek kis beszélgetések a liftben, a kávéfőzőnél vagy a dohányzóban.

Ezzel párhuzamosan a munka-magánélet határvonala is erősen elmosódhat, ha otthonról dolgozunk. Nem tudjuk az irodából kilépve letenni a munkát és a folyamatos készenlét érzése kiégéshez vezethet. Mindezen együtthatók erősen befolyásolhatják egy vállalat produktivitását és munkaerő-megtartását. Napjainkban a vállalatok és a vezetők legfontosabb feladata a hátrányok minimalizálása lesz” összegezte Simon Balázs.

Használjuk az AI-t, de nem vagyunk felkészülve rá
Mesterséges intelligencia Közép- és Kelet-Európában címmel jelent meg a KPMG legújabb kutatása. A tanulmány átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió AI-stratégiájáról, felmérve az országok és vállalatok helyzetét az AI szabályozása, bevezetése, felhasználása és fejlesztése terén.
Amikor a repülőgép látni is kezd
A modern repülőgépek navigációs rendszerei és fejlett szenzorai rendkívüli pontossággal képesek meghatározni a jármű helyzetét és mozgását. Arról azonban nem adnak információt, hogy milyen veszélyek közelednek a környezetből – például más repülőgépek, drónok, madárrajok vagy váratlan akadályok.
A technológiai semlegesség a magyar járműipar sikerének kulcsa
Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke beszélt az európai és a magyar járműipar legfontosabb kihívásairól, a MAGE 2026-os céljairól, valamint az egyesület eredményeiről.
Drámai ellentétek a szállítmányozásban: 15 ezer kamion kényszerült vissza az utakra
A Trans-Sped kezdeményezésére, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és az Edutus Egyetem partnerségében életre hívott Tatai Regionális Ellátási Lánc Platform (TRELP) megrendezte első szakmai fórumát.
Brno - középpontban az innováció
A közel száz éve az ipar és a kereskedelem világát természetes módon összekapcsoló Veletrhy Brno (Brnói Vásártársaság) 2026-ban tovább kívánja erősíteni szerepét – nem csupán vásárhelyszínként, hanem mint a nemzetközi párbeszéd, a stratégiai partnerségek és a konkrét üzleti együttműködések platformja.