Nem lehet megakadályozni a klímapusztulást az energiaszektor teljes átalakítása nélkül
A villamosenergia-ágazat a kulcsa annak, hogy elérje a karbonsemlegességet a világ 2050-re, egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító tanulmányában. Az ágazati kutatás szerint az energiatermelés felel az üvegházhatású gázkibocsátás 75 százalékáért.

 

A szektor átalakítása azonban nagyon lassan halad, és kevés az innováció, holott innovatív technológiákból kellene származnia az energia 30 százalékának a G7 tagállamaiban 2050-re. A szakértők figyelmeztetnek, hogy riasztóan alacsony a befektetési kedv a megújuló energiaforrások kutatás-fejlesztése területén.

Csökkenés helyett nő az üvegházhatású gázok kibocsátása

A hitelbiztosító tanulmánya emlékeztet arra, a karbonsemlegesség célja, hogy 1,5 Celsius foknál ne emelkedjen tovább a globális átlaghőmérséklet az évszázad végére. Ennek eléréséhez 2030-ig jelentősen, 50 százalékkal kellene csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. 2020-ban, a pandémia idején átmenetileg csökkent a légkör szennyezése, de a következő két évben soha nem látott mértékben nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, és elérte a 2 millió éves csúcsot. Az Atradius országigazgatója szerint nehéz ellenállni az olcsó szénnek, miközben nő az energiaigény a világban.

„Az orosz-ukrán háború következtében megdrágult gáz helyett újra a szén lett a hagyományos erőművek fűtőanyaga, ez pedig azt eredményezte, hogy 36,8 gigatonna gáz került a légkörbe. A legnagyobb szennyező az energiaszektor. Ugyanakkor a klímavédelmi célok elérésnek alapja épp az energiatermelés tisztává alakítása. Ebből az következik, hogy ha ebben elakadás vagy késlekedés történik, a világunk nem lesz karbonsemleges 2050-re” – mondta Vanek Balázs.

A tanulmány szerint jelenleg a globálisan felhasznált energia 20 százaléka elektromos áram, és ez 50 százalékra ugrik majd 2050-re. A megtermelt áram fele már ebben az évtizedben is megújuló energiaforrásból származik majd, a karbonsemlegességi határidőre pedig ez eléri majd a 90 százalékot. A gondot az jelenti, hogy jelenleg 8 ezer szénerőmű működik 90 országban, és ezek 2 millió embernek adnak munkát. A legszennyezőbb országok, Kína, az Egyesült Államok és India gázkibocsátását is főleg a szénerőművek okozzák.

Gigantikus infrastruktúra-fejlesztési költségek

Az Atradius tanulmánya felhívja a figyelmet, hogy a megújuló energia sajátossága a termelés napi és szezonális ingadozása. „– A szél nem fúj egyenletesen, a napsütést akadályozzák a felhők, az ingadozó áramtermelés mellé pedig ugyanilyen változó fogyasztói igények társulnak. Az elektromos hálózat ennek megfelelő átalakítása felfoghatatlanul költséges” – mondta az országigazgató. A hálózat jelenleg egyetlen országban sem alkalmas arra, hogy megfeleljen a karbonsemlegességgel járó kihívásoknak. A hitelbiztosító elemzői úgy kalkulálják, hogy a szükséges fejlesztés globálisan 60 billió, vagyis 60 ezer milliárd dollárba kerül majd 2023 és 2050 között. Ez átszámítva 21,600 billió forint.

Befektetés híján kevés és lassú az innováció

Az Atradius elemzői szerint a villamosenergia-termelésben csak látszólagos, hogy nincs szükség innovációkra. Ezt a tévedést leginkább az okozza, hogy a már bevált szél- és napenergia a fő forrása a karbonsemleges energiatermelésnek. „- A kutatás-fejlesztés hosszadalmas dolog, és nem tudni, lesz-e eredménye. Az új forrásból származó energia is fontos szempont, de az is, hogyan kössük meg a kibocsátott gázokat a nem tiszta erőművekben” – mondta Vanek Balázs.

Ennek a technológiának (CCUS) a kutatását nehezíti, hogy nem csak lekötni, de tárolni is kell a szén-, a gáz- és a biomassza erőművek kibocsátott gázait. Ahhoz, hogy a világ elérje a karbonsemlegességet a határidőre, már 2030-ra 1,300 megatonna széndioxidot kellene megkötni a légkörben. Ha nem sikerül fejleszteni a CCUS-technológiát, nem lehet majd átalakítani a mai szénerőműveket tisztább üzeműre, és be kell zárni ezeket. Ez azt is jelenti, hogy még több tiszta erőműre lesz szükség, ami még többe kerül majd.

Mit tehetnek a magyar vállalatok?

Mivel ezeket a globális beruházásokat vagy ezek elmaradását kevéssé tudják befolyásolni a magyar vállalatok, saját ESG-stratégia felállítása lehet számukra a következő lépés. Ennek keretében az első számú feladat a karbontudatosság növelése, miközben csökkenteni kell a karbonlábnyomot, hogy a folyamat végén elérje a karbonsemlegességet az adott cég. Ebben motiváló lehet, hogy a bankok és hitelbiztosítók egyre nagyobb súllyal veszik figyelembe az ESG-eredményeket és -kockázatokat egy vállalati hitelképességi döntésnél.

Ma már a cégek értékét és megítélését az ESG-jellemzők is meghatározzák, ezek fontos szemponttá váltak a vállalati finanszírozásban. A nagyvállalatok ezért is kötelesek évente részletes fenntarthatósági jelentés közölni vállalatvezetési, környezeti és szociális teljesítményeikről is. Fontos tudni azt is, hogy az Európai Parlament tavaly jelentősen szélesítette a fenntarthatósági jelentésre kötelezett vállalatok körét.

 

| Forrás: Atradius | Fotó: Adobe Stock

A termelés visszatelepítése saját országon belülre: okok, kihívások és lehetőségek
Az offshoring - a gyártás áthelyezése az alacsonyabb költségű országokba - elvesztette fényét. Egykor az erősebb versenypozíció kiépítésének egyik módjaként tekintettek rá, ma azonban úgy tűnik, hogy sebezhetőséget és korlátokat jelent.
Elindult a Mol tiszaújvárosi műanyaghulladék kémiai újrahasznosító üzemének tervezése
Műanyagok kémiai újrahasznosítására jelentett be együttműködést a Mol-csoport és a globális folyamattechnológiával és értékorientált energetikai megoldásokkal foglalkozó Lummus Technology. A partnerség részeként megkezdődött az első Lummus Advanced Waste Plastic Recycling üzem tervezési szakasza.
Takarékos megoldás a Te otthonodba is!
A modern technológia fejlődésével egyre inkább előtérbe kerülnek az energiatakarékos megoldások, amelyek nem csak a környezetvédelem szempontjából, hanem gazdaságilag is előnyösek.
Hajtásrendszer-megoldások a szimplexitás jegyében
Ha valaki nyomon követi, melyek az aktuális felkapott témák, biztosan találkozott már a szimplexitás kifejezéssel. Az elnevezés a szimplicitás és a komplexitás összevonásából keletkezett, és első ránézésre ellentétpárt foglal magában.
Szimulációs szoftverrel állapították meg egy csésze tea keverésének leghatékonyabb módját
A tea első látásra az egyik legegyszerűbben elkészíthető ital: kell hozzá forró víz, tealevél, esetleg cukor, méz, tej vagy citrom, mindezt kicsit meg kell kevergetni, és kész is. De hogyan célszerű keverni? Körkörösen vagy oda-vissza kanálmozgatással?