A leginkább elterjedt környezetimenedzsment-eszköz a karbonkibocsátás mérése, a környezetvédelem hajtóerői közül a legfontosabb az imázsjavítás mellett a termékek tartósságának növelése és a környezetterhelés csökkentése – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem idei gyorsjelentése a magyar vállalatok versenyképességéről.

A zöldstratégiára és zöldberuházásokra ható tényezőket, a fenntarthatóságot szolgáló menedzsmenteszközöket és legjellemzőbb céges környezetvédelmi aktivitásokat is feltárja a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség-kutató központjának 30 éve folyó versenyképességi kutatása, amelynek legutóbbi, több mint 330 vállalat megkérdezésével készült adatfelvételéről néhány hete publikáltak összefoglalót.

Az eredmények alapján a vállalati fenntarthatósági stratégiát leginkább befolyásoló elemek között idén első helyre ugrott „a környezeti kockázatok csökkentése annak érdekében, hogy az üzleti kockázatok is csökkenjenek” tényező. Ez 2019-ben csupán a negyedik helyen szerepelt, mostanra viszont a magyar vállalatok már nem hagyhatják figyelmen kívül az egyre szigorodó uniós szabályokat (ESG szabályozási hullám), illetve azok hazai implementációit, bár számukra vélhetően egyre átláthatatlanabbak a jogi elvárások.

A környezetvédelmi fejlesztéseket leginkább meghatározó körülmény a magyar cégek számára szintén az EU hatósági szabályozása. A beruházásaikra másodsorban a környezeti hatások csökkentésének célja hat, és csak ezt követik a piaci szempontok (megtérülés, a vevői elvárások, arculat és az üzleti kockázatok csökkentése).

Az emberi oldal több figyelmet igényelne

A fenntarthatósági menedzsmentre használt eszközök közül a leginkább a karbonkibocsátás mérése terjedt el, ezt a vállalatok csaknem kétharmada alkalmazza (65,4%). Ez az arány a kétszerese a 2019-es értéknek, feltehetően nagyrészt a szabályozói elvárások miatt. Hasonlóan népszerűek lettek a környezetközpontú irányítási rendszerek is (63,9%): egyre nőhettek ugyanis a beszállítókra vonatkozó környezetvédelmi elvárások.

„A fenntarthatóság emberi oldalát még nem integrálták eléggé a vállalatok. Egyrészt az egészség- és biztonságmenedzsmentben van még tér a fejlődésre, másrészt a vállalati stratégiában sem tükröződik kellően, mivel a munkavállalók értékelésekor a vállalatoknak csak kevesebb, mint egyharmada használ környezetvédelmi szempontokat, ez tehát a legkevésbé elterjedt zöld irányítási eszköz” – mondja Harangozó Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a versenyképességi jelentés egyik szerzője.

Az arculatjavítás vezet

A válaszadók alapvetően jó véleménnyel vannak a saját iparágukról: ötös skálán a környezetvédelem 3,9; az etikusság 4,0 pontot kapott átlagosan. Nagy a szórás az alaptevékenység miatt kapott környezetvédelmi kritikák esetében: egy részük nem szembesül ilyen jellegű kritikákkal, míg mások esetében ez nagyon jellemző. Azon vállalatok közül, amelyek önértékelésük szerint legalább közepes erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóságért, a legtöbbjük (71%-uk) az imázsukat javították ezekkel, de ami ennél sokkal lényegesebb, hasonlóan nagy arányban (70-70%) tették tartósabbá a termékeiket és csökkentették azok környezetterhelését is.

A külföldi tulajdonú vállalatoknak kicsit fontosabb az EU-s szabályozás, a megtérülési szempont, a vevői elvárások és a környezeti/ökológiai hatások. A nagyvállalatok jelentősebbnek tartják az egyes fenntarthatósági szempontok szerepét, elterjedtebbek a vizsgált fenntarthatóságimenedzsment-eszközök is, és általánosságban jobb eredményeket értek el – mindez arra is utalhat, hogy a szabályozás főleg ezt a szegmenst célozza. A magas és alacsony versenyképességű vállalatokat nem lehet egy kalap alá venni a fenntarthatóságot illetően, eredményeik számottevően eltérnek a vizsgált területeken.

| Nyitókép: Illusztráció, Adobe Stock