Az ABB legfrissebb nemzetközi kutatása szerint az energiahatékonyság mára a vállalatvezetés szintjén is fontos nyereségességi és kockázatkezelési tényezővé vált. Számos iparvállalatnak nehézséget okoz, hogy az energiahatékonyság javításának szándékát mérhető eredményekre váltsa.

A rezsicsökkentés fenntartása ma politikai kényszer Magyarországon, miközben az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2 éppen a fosszilis energia drágításával ösztönözne fogyasztáscsökkentésre. A Green Policy Center elemzése szerint a két rendszer első látásra nehezen összeegyeztethető.

25 éves tervezési és gépgyártói tapasztalat + Siemens technológia és támogatás = 2 hónapos határidővel elkészülő mobil energiaforrás.

Elektromosra cserélni a fosszilis tüzelőanyag-alapú fűtést és a hálózatra visszatáplálni is képes fogyasztóvá válni a telephely hálózati csatlakozásainak bővítése nélkül – erre a kihívásra adott előremutató választ a Schneider Electric és a Royal Avebe közös projektje.

Éppen egy év telt el az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet óta, a részletes vizsgálat pedig mára világossá tette: nem a nap- és szélenergia önmagában okozta a válságot. Az elektromos hálózat összeomlása mögött összetett rendszerhibák láncolata állt.

Az energiaelosztás egyre komplexebbé válásával ma már kiemelten fontos a villamos hálózatok teljes átláthatósága, egészen a végső fogyasztókig. Így elkerülhetők a kiesések, és optimalizálhatóak az üzemeltetési költségek.

Új, mesterséges intelligenciával támogatott platformot és megoldásokat mutatott be a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services. A Resource Advisor+ új korszakot hoz az energiafelhasználási és fenntarthatósági adatok hasznosításában.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Január közepén a svájci Davosban gyűltek össze a világ vezető politikusai, üzletemberei és tudósai a Világgazdasági Fórumon. Az eseményre a KPMG szakemberei egy olyan tanulmánnyal és cselekvési tervvel érkeztek, amelyet követve a mesterséges intelligencia energiaigényét akár két év alatt meg lehet fordítani, tehát nagyobb lenne a klímahaszon a technológiával, mint a klímalábnyom.

A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.