Az elmúlt 50 év során a logisztika talán nagyobb átalakuláson ment keresztül, mint története bármely korábbi időszakában. 50 éves a világ vezető logisztikai vállalata.

Több mint 1000 munkavállalót érintő képzési együttműködést kötött a DEKRA Magyarország és a BYD. A már jelenleg is zajló, egyéves program 20 különböző képzéstípust és összesen több tízezer órányi képzést foglal magában.

A meglévő villamos hálózatok kapacitásának jóval hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé a jövőben a Schneider Electric és a Kraken együttműködése. Ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

A mesterséges intelligencia elterjedése nyomán a világgazdaság olyan mélyreható szerkezeti átalakulás előtt áll, amely jelentőségében az ipari forradalomhoz mérhető, annak ütemét azonban várhatóan jóval meghaladja.

A KPMG tranzakciós piaci áttekintése szerint az elmúlt évek visszafogottabb aktivitása után kedvezőbb környezet alakulhat ki a magyarországi vállalatfelvásárlási és összeolvadási, vagyis M&A-piacon.

Friss felmérést készített az okoskommunikációs hálózatokat üzemeltető Munipolis arról, milyen számszerűsíthető károkat okozhat az elégtelen vállalati kommunikáció és a helyét betöltő pletyka.

A kis, agilis, hardvereket, ipari vagy logisztikai megoldásokat fejlesztő startupok az innováció bástyái, akik legtöbbször nem a tehetség hiányával küzdenek, hanem például az ipari szoftverek díjainak kigazdálkodásával.

Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyar lakosság újrahasznosítással kapcsolatos tudása, derült ki az IKSZ – Italos Karton Egyesülés nem reprezentatív kutatásából. Hazánkban ráadásul van olyan hulladéktípus, amelyet a válaszadók 90 százaléka szelektíven gyűjt.

Egyre komolyabb, ám gyakran még láthatatlan kockázatot jelent a vállalatok számára az úgynevezett „shadow AI”, vagyis az alkalmazottak mesterséges intelligencia használata cégen belül. A jelenség Magyarországon is rohamosan terjed.

A magyar gazdaságban a mesterséges intelligencia és az ezzel párhuzamosan bekövetkező szemléletváltás lehet a termelékenységi fordulat motorja – írja a McKinsey & Company most megjelent tanulmánya.