A vízkezelés jól ismert, fordított ozmózisos módszerét alkalmazó rendszerek mellett a német technológiai vállalat a jövőben új, kifejezetten a távoli, nehezen megközelíthető területekre és a tengeri helyszínekre kifejlesztett megoldásokat is kínál.
Ma még főleg az űrrakéták hajtóanyaga, de hamarosan a kamionok és a buszok is hidrogénre térhetnek át, sőt a gyárak működésében is kulcsszerepe lehet. Kell-e félnünk a hidrogéntől?
A német technológiai vállalat több mint ezer találmányra nyújtott be szabadalmi bejelentési kérelmet a mesterséges intelligenciához kapcsolódó területen az elmúlt öt évben, ezzel Európa vezető szabadalmi kérelmezői közé lépett elő a MI területén.
Környezetünkről és rólunk is gyűjtik az adatokat azok az apró érzékelők, amelyek behálózzák mindennapjainkat, biztonságosabbá és kényelmesebbé teszik életünket.
A Robert Bosch Power Tool Kft. 2024 végéig összesen csaknem 70 milliárd forint értékű beruházást valósít meg a jelenleg több mint 3800 munkavállalót foglalkoztató miskolci telephelyén.
A Bosch 2025-ig tízmilliárd eurót fordít digitalizációra és hálózatba kapcsolásra. Ennek kétharmadát ígéretes új technológiák fejlesztésére és bővítésére szánja, különös tekintettel a hosszú távú fenntarthatóságra, valamint a mobilitás és az Ipar 4.0 megoldásaira.
A 70 milliárd forintos beruházással létrejött fejlesztési központ 1800 munkahelynek, 14 ezer négyzetméternyi kutató- és tesztlabornak, egyedülálló felszereltségű műszeres tesztpályának, valamint óriás mérőkamrákkal felszerelt csúcstechnológiás tesztcsarnoknak ad otthont.
Külföldön és Debrecenben már bizonyított a Bosch ütközéselkerülő technológiája, amelyet most tesztelési céllal a 41-es vonalán közlekedő – BKV-s Tatra villamosra telepítettek.
Az ipari felhasználás úttörő példájaként, a gyárak karbonsemleges energiaellátását szolgáló első teljes hidrogénciklus már a gyakorlatban is működik a Bosch egyik gyárában.
A Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése szerint a már meglévő technológiák felhasználásával is 31 százalékkal csökkenthetné az emberiség az energiaintenzitást, ami 2030-ra már éves szinten 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást eredményezhetne.