A napjainkat jellemző gyorsan változó gazdasági környezetben a vállalatvezetők talán legnehezebb feladata a lehető legjobb információhalmazzal dolgozni, kihalászni azokat az adatokat, amik alapján a legjobb döntést tudják meghozni. Ehhez pedig az irodai munkafolyamatok mérésére van szükség, ami az informatikai háború megnyeréséhez szükséges sikeres stratégia egyik fő eleme. Mészáros Zsolt, a MOTIMENT Kft. kutatás-fejlesztésért felelős ügyvezetője és Nógrádi György biztonságpolitikai szakember egyetértenek abban, hogy az esetleges győzelemhez mi kell, mit tehetünk hozzá akár cég- vagy akár geopolitikai szinten?
„Teljesen mindegy, hogy milyen irányelv mentén rendezünk sorba különböző elemeket, lényeg az, hogy a végén képesek legyünk eldönteni a prioritásokat. A módszertanunkkal objektíven meghatározzuk a vezető részére gyakran „szabad szemmel” nem látható, legnagyobb veszteségű top 5 tartalékot, és azokat elemeire bontjuk úgy, hogy értelmezhetők legyenek és tényalapú döntések alapjává váljanak. Létszámtól és a folyamatok komplexitásától függően minden projekt mérésének eredménye más-más toplistát eredményez, alkalmazásával 20-30 százalékos hatékonyság javulás érhető el” – mondja Mészáros Zsolt.
Mészáros Zsolt: akár 20-30 százalékos hatékonyság javulás érhető el
„A jelenlegi korszak az informatikai hadviselés korszaka, hiszen az adatok értékesek, az adatokért küzdelem folyik, ez a közös a geopolitikában és az informatikában folyó „háborúkban”. A háborúban meghatározó a fül, tehát a hírszerzés, ez évszázadok óta így van; az információ ereje pedig az informatikai szektorban is fellelhető. Sőt!” – emelte ki Nógrádi György. Montecuccoli, olasz származású császári hadvezér szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Az informatikai háború megnyeréséhez a sikeres stratégia fő elemei a MOTIMENT szakemberei véleménye alapján: munkafolyamat-mérés, digitalizáció, automatizálás, robotika és a Big Data adta lehetőségek kihasználása.
Tesztelni a piacot
A negyedik ipar forradalom kéz a kézben jár a nagyon fejlett IT megoldásokkal, amelyekkel minden cégnek számolnia kell. Az idő a fő ellenség, mert a hagyományos fejlesztések egyszerűen nem tudnak végig futni, olyan gyorsan jön ki egy új technológia vagy igény. A quick patch megoldások az agilis fejlesztési módszerből következnek, gyakorlatilag azt teszik lehetővé, hogy kipróbálja egy cégen belüli üzleti oldal azt, amire vágyik és úgy gondolja, hogy a piacnak kell. Amennyiben ezt gyorsan ki tudja próbálni, pl. egy robotikai megoldás segítségével, akkor hamar beigazolódik, hogy arra szüksége van a piacnak vagy nincs.
Megéri valamit gyorsan elkészíteni 80 százalékosan, tesztelni azt egy béta verzióban mielőbb, mert így hamar teret lehet nyerni egy új piacon. Jó tanács lehet az informatikának, hogy próbálja meg magához ragadni a kezdeményezést és inkább ő irányítsa a quick patch megoldásokat, addig a kb. 1,5–2 évig, amíg a nagyobb rendszerváltoztatás elkészül. Mert ez kizárólag a versenyképességet szolgálja, és kárt nem okoz.
Bár a robotikának több szintje van, a legegyszerűbb, leggyorsabb, összességében ár-érték arányban a legjobb megoldást sokszor a mikroveszteségek kiiktatásával lehet elérni. Például egy általános irodai szoftverrel támogatott, de a lényeget tekintve CORE rendszerben zajló folyamatban – a visszamérések alapján – évi 250 órányi munkát váltottak ki a MOTIMENT módszertan segítségével egyetlen beavatkozási pont robotizálásával.
A megvalósítás befektetés oldalon 1 óra 40 perc programozói munka volt, és összesen 35 perc szakmai „kérdezz-felelek-jóváhagyok” a különböző kulcsfelhasználókkal és vezetőkkel; a megtakarítás pedig több mint 1 millió forint volt éves szinten. A tapasztalatok azt mutatják, hogy akár már egy kétezer fős cégnél is 20-50 ezer-féle rejtőzködő, káros adminisztráció (mikroveszteség) lehet az irodai folyamtokban.
