A nagyok fizetőképesebbek, de jobban is szennyeznek, a kicsikre a zöld célok elérésében számíthatunk inkább, az alkalmazottak és a számlák kifizetésében kevésbé. Itt tartanak a magyar cégek, ha szóba kerül az ESG.
Átfogó elemzés jelent meg a Világpolitika és Közgazdaságtan folyóirat legfrissebb, novemberi számában a magyar vállalkozások ESG teljesítményéről. A környezetvédelmi (E), a társadalmi (S) és a vállalatirányítási (G) szempontoknak történő megfelelést mérő értékek elemzéséhez a Szabó Dorottya, Mihele Mihály András, Diófási-Kovács Orsolya szerzőtrió az Opten adatbázisát használta. A szerzők az elemzésben a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalati szintig 4785 céget vizsgáltak meg az Opten több mint 75 paramétert felhasználó ESG Indexén keresztül.
Nincs olyan, hogy egy cég "figyel az ESG-re”
A tanulmány leíró statisztikai elemzéséből kiderül, hogy akármennyire is egyként kezeli mind a szakmai, mind a szélesebb nyilvánosság az ESG-t, a gyakorlatban a három fenntarthatósági szempontot teljesen különböző mértékben veszik komolyan a magyar cégek. A három szempont között mért korreláció a vizsgált cégek esetében 0,13 és -0,17 között alakult, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az E, az S és a G értékek szinte teljesen függetlenek egymástól. Magyarán a tény, hogy egy cég figyel a környezeti fenntarthatóságra, nem jelenti automatikusan, hogy társadalmi vagy vállalatirányítási szempontból jól működne.
A fenntarthatósági szempontok függetlenségén túl a tanulmány a cégek ESG megfelelését méret, ágazat, export, pénzügyi helyzet és lokáció alapján is részletezi. Az elemzésből kiderül, hogy a cégek méretének növekedésével a környezetvédelmi (E) komponens értéke csökken, míg a vállalatirányítási (G) komponens értéke nő, a társadalmi (S) komponens közel azonos szinten mozog,
-
sőt, minél nagyobb az egy főre jutó árbevétel egy cégben, annál valószínűbb, hogy alacsony a környezeti fenntarthatósága, viszont annál jobban teljesít vállalatirányítási szempontból,
-
a legzöldebb ágazat a szolgáltatóipar,
-
a mezőgazdaság amellett, hogy környezeti (E) szempontból is legkevésbé fenntartható, társadalmilag (S) is alulteljesít,
-
az exportáló magyar vállalatok vállalatirányítási szempontból jobbak, bár méretükből fakadóan kevésbé zöldek,
-
Budapesten figyelnek legjobban a környezeti (E) fenntarthatóságra,
-
Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb a környezeti (E) fenntarthatóság,
-
míg az összesített ESG rangsor alján az ország leszakadó régiói, Észak-Magyarország és Dél-Alföld találhatók.
A teljes tanulmány az alábbi linken érhető el.
| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock
Szerző: Jövő Gyára | Forrás: Világpolitika és Közgazdaságtan
2024.12.06.
Üzleti intelligencia gyorsítja digitális átalakulást A Prysmian, az energia- és távközlési kábeltermékek globálisan piacvezető vállalata az SAP-val együttműködve új szintre emelte digitális transzformációját.
Helyszíni nitrogénelőállítás: technológia, előnyök és ipari hatások A nitrogén elengedhetetlen részévé vált a modern iparnak – olyannyira, hogy gyakran a víz, az áram, a gáz és a sűrített levegő mellett az „ötödik közműnek” is nevezik.
A rendkívül csendestől a rendkívül robusztusig - Rugalmas bolygómű-család A rugalmasság, a teljesítménysűrűség és az ár a hajtáskomponensek piacának három alapvető követelménye. Ezekre helyezték a hangsúlyt a FAULHABER GPT hajtóműcsaládjának fejlesztése során is.
Amikor a kvantumprocesszor és a klasszikus számítógép együtt dolgozik A lett, német, portugál és magyar kutatócsoportok együttműködésével megvalósult HQCC (Hybrid Quantum-Classical Computing) elnevezésű QuantEra projekt célja új, hibrid kvantum-klasszikus algoritmusok fejlesztése volt optimalizációs és gépi tanulási feladatokra.
A kiberbiztosítás a megelőzésben is segíthet A digitális támadások egyre ritkábban állnak meg egyetlen gyanús e-mailnél. A felhasználó eszköze, böngészése, jelszavai, banki tranzakciói, online vásárlásai és identitása egyszerre válhatnak célponttá.
