Bár az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál történt kiberbiztonsági incidensekkel kapcsolatos történetek ritkán kerülnek az újságok címlapjára, egy kisebb vállalkozásnál bekövetkező adatsérülés közvetlen hatással lehet a vállalkozás üzletmenetére. Mivel az erőforrásaik gyakorta korlátozottak és az üzleti növekedésre koncentrálódnak, rendszeresen le kell állítaniuk vagy le kell lassítaniuk a munkafolyamataikat, és minden egyes leállással töltött órával vagy nappal profitvesztést kockáztatnak. Ha az ügyfelek személyes adatai is érintettek, a cég elveszítheti ügyfelei bizalmát, vagy bírságot szabhatnak ki rá a szabályozások, például a GDPR megszegéséért.

A felmérés megállapításaiból jól látszik, hogy az adatsérülést elszenvedő kisvállalkozások száma évről évre nő, ráadásul gyorsabban, mint bármely másik szegmensben. Bár az adatsérüléseknek áldozatul esők aránya magasabb a kkv-k (48%) és a nagyvállalatok (53%) körében, a kisebb vállalkozásoknál az előző évihez képest hat százalékpontos növekedés volt tapasztalható (a 2018-ban mért 30%-ról). Ez azt jelenti, hogy bár minden méretű vállalkozásnak meg kell küzdenie bizonyos mértékű adatsérüléssel, a kisebbek számára a probléma évről évre relevánsabbá és veszélyesebbé válik.

Egyre több a kkv-kat célzó kibertámadás

A következmények elkerülése érdekében a kisvállalkozásoknak fel kell készülniük az adatsérülésekre. A felmérésből azonban az derül ki, hogy egyharmaduknál (33%) nincs centralizált kiberbiztonság-menedzsment, és egy adott számítógép védelmének a biztosítása a számítógépet használó alkalmazott felelőssége. Emellett egyes vállalkozások (25%) fogyasztói termékeket használnak a védelemhez, és bár ezek valóban biztosítanak egy alapszintű védelmet, az otthoni felhasználók számára készült megoldások nem rendelkeznek olyan specifikus funkciókkal, amelyek a vállalati biztonsághoz szükségesek. Szervervédelmet vagy centralizált kezelést például kizárólag az üzletspecifikus termékek kínálnak.

„A kisebb vállalkozások főként a mindennapi működésükre és a növekedésükre összpontosítanak. A kiberbiztonság valószínűleg nem a prioritási listájuk élén szerepel, azonban a probléma figyelmen kívül hagyása csak növeli a későbbi költségeket. Hogy miért? Mert a rosszindulatú programok nem tesznek különbséget az áldozataik között, és mert minden kis szervezeteknek van valami veszítenivalója, például az érzékeny adatok” – mondta Andrej Dankevics, a Kaspersky Megoldások üzletágának vezetője. „A jó hír azonban az, hogy ezeknek a kisebb vállalkozásoknak nem kell komoly összegeket invesztálniuk, vagy nem kell nagytudású szakembereket felvenniük ahhoz, hogy megvédhessék magukat a rosszindulatú programoktól és az emberi tényező jelentette kockázatoktól.

A Kaspersky a következőket tanácsolja a kisvállalkozásoknak a kiberbiztonság kezeléséhez:

– Tanítsanak meg minden alkalmazottat a kiberbiztonság alapjaira, például, hogy ne nyissanak meg, illetve ne tároljanak ismeretlen levélküldőktől vagy webhelyekről származó fájlokat, mert ezek az egész vállalatra nézve ártalmasak lehetnek.

– Rendszeresen emlékeztessék az alkalmazottakat arra, hogy miként kell az érzékeny adatokkal bánni, például hogy csak megbízható felhőszolgáltatásokban, bekapcsolt hitelesítéssel lehet tárolni őket, és nem szabad őket nem megbízható harmadik felekkel megosztani.

– Tegyék kötelezővé a hivatalos forrásokból letöltött, jogtiszta szoftverek használatát.

– Készítsenek biztonsági másolatot a nélkülözhetetlen adatokról, és rendszeresen frissítsék az informatikai berendezéseket és alkalmazásokat, hogy elkerülhetők legyenek azok a ki nem javított sérülékenységek, amelyek adatsérülést okozhatnak.

– Használjanak kifejezetten a kisvállalkozások számára kifejlesztett, csak minimális kezelést igénylő kiberbiztonsági terméket, amely mellett az alkalmazottak a fő tevékenységükre koncentrálhatnak, mégis védelmet biztosít a rosszindulatú programok, a zsarolóvírusok, a fiókátvételek, az online csalások és átverések ellen.