Az átalakulás következményeit közelről tapasztalhatta meg Dr. Gurabi Gyula a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetője. Az oktatási szakembert arról kérdeztük, hogy a gyakorlatban megvalósult-e az a célkitűzés, hogy a szakképzés hozza közelebb az oktatást a vállalatokhoz, és a képzés jobban illeszkedjen a munkaerőpiac igényeihez, és a diákok a gyakorlatban is megszerezhessék a szükséges szakmai ismereteket.
► A duális szakképzés bevezetését szinte egyöntetű örömmel fogadták a vállalatok, igaz, azóta megcsappant a lelkesedés a cégek részéről. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket?
Gurabi Gyula: Erre a kérdésre nem tudok egy egyszerű választ adni, összetett a kép. A duális szakképzés bevezetése óta több változás is történt a képzés keretrendszerében, melyek elsősorban az oktatás minőségének javítását célozták. Például ezeknek a változásoknak egyik ilyen pozitív eleme az ún. TEA (tanulási eredmény alapú) módszertan bevezetése, amelyben már nem a tananyag és a tanítás folyamata az elsődleges, hanem a végeredmény.
A módosítás egy négy elemből álló követelményrendszer teljesítését írja elő. Eszerint a képzés végén a tanulónak megfelelő szakmai tudással, szakmai kompetenciával, szakmai attitűddel, valamint önállósággal és felelősségvállalással kell bírni. Ebben a feladatrendszerben kell megfogalmazni a képzés során elérendő célt. Vagyis elsősorban nem a tananyag számít, hanem a tudást, a kompetenciákat fejlesztjük és lehetőség szerint a személyiséget is. Ez nagyon pozitív változás a korábbiakhoz képest és egyértelműen a minőség javítását szolgálja.
Dr. Gurabi Gyula a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetője
Ugyanakkor az új rendszer hátránya, hogy az ötéves technikumi képzés az első négy év után csak akkor ad érettségit, ha az ötödik, vagyis a szakmai évet is elvégzi a tanuló. Ebben a rendszerben végig kell járni az öt évet, menet közben nincs kiszállás! A 11. és 12. osztályokban pedig csak heti egy nap szakmai gyakorlat van. Ez vajon mire elég? A finanszírozási rendszer módosítása is hátrányos helyzetbe hozta a képzőhelyeket. Egy hónapban átlag csupán négy-öt napból áll a szakmai gyakorlat, s csak ezek után a napok után kapja a cég a támogatást.
Ugyanakkor a törvény meghatározza a tanulónak fizetendő minimális havi bért, hiszen már nem tanulószerződést kötünk, hanem szakképzési munkaszerződést. Ez egy különleges, határozott idejű munkaszerződés, ami azt jelenti, hogy a tanulónak kettős jogviszonya van. Egyrészt a cég munkavállalója, másrészt az iskola tanulója. Ez a helyzet egy cég számára akár komoly ráfizetéssé is válhat. Az anyagi hátrányon túl könnyű belátni, hogy a hetente egy alkalommal megjelenő tanulót ilyen ritka találkozások során nem lehet sikeresen fejlődési pályára állítani.
► Nem túlzás egy általános iskolát frissen végzett fiataltól elvárni, hogy pontos pályaképe legyen?
Gurabi Gyula: A kérdés nagyon életszerű: a nyolc osztályt befejezvén a fiatalok önismerete még hiányos, a szakmákról nem sok információval rendelkeznek. Mi alapján választanak? A leköszönőben lévő szakgimnáziumi rendszer egyik előnye volt, hogy engedte a tanulónak az érettségi letételekor eldönteni, mihez van vonzalma, milyen irányban folytatja tanulmányait, akár szakmát is válthatott. A Festo duális képzése részéről hatékonyabbnak érezzük ezért, hogy a tanulmányok későbbi szakaszában lépjünk be a szakirányú oktatásba, amikorra tisztázódnak a szakmához fűződő érzelmek és adottságok. Hadd utaljak egy valós problémára: mit kezdünk azzal a tanulóval, akinek nincs ínyére az a szakma, aminek oktatásából a rendszer nem engedi öt évig kilépni, így már motiválatlan?
► Az új szakképzési törvény hogyan befolyásolta a Festo duális képzési programját?
Gurabi Gyula: A 2023. március 1-jével életbe lépett módosítások szerint a tanterv már inkább ajánlásnak tekinthető, a rendszer igyekszik rugalmasabb lenni. Az elsőre jól hangzó változások a valóságban mégsem jelentik az oktatási szabadság növekedését, mert továbbra is egyezkedni kell az iskolával, hogy mit oktat a duális képzőhely és mit az oktatási intézmény. Ezért az első négy év a szakképzés szempontjából nem tekinthető hatékonynak, mivel a közismereti tárgyakból előírt érettségire is fel kell készítenie. A 13. osztály, azaz a technikum ötödik éve az, ami valóban a szakképzés időszaka, de erre egy év nem elegendő. A szakmák tudásanyagának határai kitágultak, és akkor még nem beszéltünk a minden szakmában jelen lévő, szinte szakma specifikus, alkalmazott informatikai ismeretekről!
Gyakorlati képzés a Festo-AM Kft. oktatótermében
A Festo esetében az elektronika, a pneumatika, a hidraulika, mellett a PLC-programozás és az ipari informatikai ismeretek oktatása pontosan körülhatárolt komplex rendszerben történik. Különleges és egyedi módszertant alkalmazunk. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szakmai ismeretanyagot csak kemény munkával lehet elsajátítani, ezért sokkal gyakoribb és sűrűbb gyakorlati képzésre lenne szükség, a jelenlegi heti egy alkalom helyett. Tehát nekünk ez a módosított új rendszer nem annyira testhezálló. Ezért igyekszünk maradni a közismeretei tárgyak nélküli, nappali munkarendű, iskolarendszerű képzésnél.
Mindezekre figyelemmel a jövőben két célcsoportra fókuszálunk: egyrészt a gimnáziumot végzett, érettségizett, pályaválasztás előtt álló diákokra. Nekik az ajánlatunk, hogy két évig csak a szakmával foglalkozzanak, hiszen nincsenek már közismereti tárgyak. A másik célcsoportunk az egyetemi képzésből lemorzsolódó hallgatók. Véleményünk szerint ők a szakképzés kiváló alanyai lehetnének, sőt ők lennének a legkiválóbbak, mert ezek az egykor egyetemi, főiskolai hallgatók egyszer már bekerültek a felsőoktatás intézményrendszerébe, és talán a tanulási vágy is megmaradt bennük. Online kampányokat folytatunk a közösségi média felületein és bízunk abban, hogy az előbb említett csoportokat minél nagyobb számban elérjük.
►A képzőhelyek számára nem mindig ideális törvényi változások ellenére a Festo duális szakképzése egyértelmű sikertörténet. Bizonyítja ezt az a két elismerés is, amelyet a közelmúltban ítéltek a vállalatnak.
Gurabi Gyula: Valóban, az említett problémák ellenére a duális képzés iránti elköteleződésünket erősítik azok a szakmai díjak, melyeket az elmúlt hónapokban a Festo-AM Kft. Duális Képzés szervezetének ítéltek. Ezek egyike a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2023. évi Szakképzési Díja Innováció kategóriában. Az elismerést egy olyan pályázatunkkal érdemeltük ki, amely több mechatronikai megoldást alkalmazva modernizálta egy élelmiszeripari vállalat elavult technológiai folyamatait, lehetővé téve a fenntartható termelést, és a körforgásos gazdasági szemlélet megvalósítását. A másik díj a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Kormány közös elismerése, ez a 2023. évi Szakképzési Díj, melyet a képzési területen végzett kiemelkedő tevékenységünkért kaptunk.
Festo-AM Kft. Az Év duális képzőhelye 2023
E két elismerés tovább erősíti azt a meggyőződésünket, hogy minden gazdasági egység működésében - a profitérdek mellett - stratégiai szerepet kell betöltenie a jövő generációjának szakmai képzése. Az is látszik, hogy az iskolák egyre kevésbé képesek megfelelni a szakképzés követelményeinek. Gondolatébresztőként: a versenyszférában a termék- és technológiafejlesztés soha nem áll meg, folytonos. Az iskolák hogy tudnak ebben a szüntelen fejlődésben napra készen jelen lenni? Az iskolák számára elérhető információk és technikai eszközök mire tennék képessé a szakképzést, ha a gazdasági szereplők, az ipar nem vennének aktívan részt benne? Az iskolák mire lennének képesek oktatni a tanulóikat az ipar nélkül: a tegnapra, a mára vagy a holnapra?
Az ipar közreműködése nélkül egy magas minőségű szakképzési rendszer nem tud eredményesen működni. Ma már elégtelen, hogy a cégek csak megfizetik az adóikat, vagy egy iskolát ellátnak időnként oktatási eszközökkel és úgy gondolják, ezzel letudták a kötelességüket a szakemberek képzéséért. Az iparnak és a gazdaság többi szereplőjének is részt kell vállalni a szakképzésben, ezért a Festo igyekszik minél több céget meggyőzni arról, hogy aktív résztvevő legyen a magyarországi szakképzés rendszerében és közös cselekvéssé váljon a szakképzés támogatása.
Hiszem, hogy tudás és kompetenciák nélkül nem tudunk az olcsó összeszerelő ország pozíciójából előrelépni. Ha komolyan gondoljuk ezt az országstratégiát, akkor a gazdaság valamennyi szereplőjének feladata van ebben, a legeredményesebb út pedig az oktatási intézmények és a gazdaság szereplői által közösen létrehozott és fenntartott duális képzési rendszer.
