Talán nem lep meg senkit a következtetés: az informatika lesz a nyerő ágazat. De ne szaladjunk így előre: először is, milyen munkaterületeken lesz a legnagyobb a visszaesés, azaz kik aggódhatnak leginkább a munkahelyükért? A robotika és mesterséges intelligancia jelenlegi fejlődése alapján nem a vízveteték szerelőknek kell új munka után nézni, és még csak nem is a betanított raktári munkásoknak kell aggódniuk. Ezeket a mozgással járó fizikai munkákat úgy tűnik, hogy sokkal nehezebb robotizálni, mint azt korábban gondoltuk – a mi életünkben jó eséllyel el sem jön el ez az időszak.

Az adminisztratív, irodai munkák fognak legnagyobb arányban megszűnni a Bizottság szerint, mivel ezek az adminisztratív folyamatok okos szoftverekkel egyre jobban automatizálhatók. Rajtuk kívül a gyári munkások és a szállítmányozásban dolgozók sem érezhetik magukat biztonságban (igaz, a gyári élő munkaerő lecserélése robotokra egy évtizedek óta tartó folyamat). A leépítések milliókat fognak érinteni Európában, de persze ez nem egyik pillanatról a másikra fog bekövetkezni.

Viszont éppen ezért több százezer munkavállalóra lesz szükség, akik ezeket a programokat megírják, adatbázisokat építenek hozzájuk és akik a robotokat fejlesztik. Már most évi 120 ezer állás létesül Európában az ICT iparágban, 2020-ra akár 825 ezer betöltetlen informatikai vagy matematikához kapcsolódó állás lehet Európában!

Így jön be az átképzés ötlete

Sok százezer adminisztratív munkahely megszűnik, viszont tömegével kellenek programozók: ezzel az állami oktatás nem tud lépést tartani. Nem véletlen, hogy az utóbbi három évben gombamód szaporodtak a programozói magániskolák Magyarországon, elsősorban Budapesten. Ezek az iskolák jellemzően diplomás, de nem informatikus felnőtteket képeznek ki informatikusnak viszonylag rövid kurzusokon. Megkérdeztük egy népszerű programozó iskola, a Prooktatás ügyvezetőjét Tanay Marcellt, hogy mik az átképzés eddigi tapasztalatai.

– Mennyire reális, hogy tömegesen képezzünk át embereket és váljanak programozóvá?

– Sokkal több ember válhat programozóvá, mint azt gondolnánk. Ennek ellenére az elképzelés, hogy emberek tömegei pár hónap képzés után kész programozók lesznek, nem egészen reális. A különböző szofverfejlesztő képzéseken nagyon sokan kiesnek menet közben, vagy elvégzik ugyan, de nem tanulják meg rendesen.

– Akkor nem is érdemes belevágni?

– A szoftverfejlesztést oktató cégekkel szemben mi a Prooktatásnál a fokozatosságban hiszünk. Az első lépés, hogy a jelentkező egy „beugró” teszt megírásával indít. Miután megismertük a képességeit utána tudunk ajánlani neki tanfolyamot. Az első tanfolyamunkon a HTML és CSS nyelveket lehet megtanulni. Ez a tudás alkalmassá teszi diákjainkat egy reszponzív, kor igényeinek megfelelő weboldal elkészítésére és megismerhetik a webfejlesztés fejlesztő környezetét. Ez után érdemes megtanulni a szerver oldali programozás egyik nyelvét a: PHP / MySQL, azaz back-endet. Így megtanulják az adatbázisok felépítését, működését, és az objektum orientált programozási szemléletet. Majd végül a harmadik modulon elsajátítják a JavaScript programozást, amivel rengeteg egyéb mellet például web applikációkat is programozhatunk.

– És a szoftverfejlesztés?

– Aki idáig eljutott, az már biztosan el tud végezni egy szoftverfejlesztő képzést is, ebben biztos vagyok.  Érdemes ezt a sorrendet betartani, mert a szoftverfejlesztő képzések általában drágák, ráadásul több hónapra kiesünk a munkából is, amit a legtöbb ember nem tud megengedni magának. A Prooktatás tanfolyamai jóval olcsóbbak, és munka mellett (munka után) lehet őket végezni. Tehát sokkal kisebb a kockázat, mint ha egyből belevetnénk magunkat egy szoftver programozó képzésbe mindenféle előzetes programozási ismeret nélkül.

– Mennyire sikeresen tudnak elhelyezkedni ezek a tanulók az új tudásukkal?

– Abszolút. Persze, minden cég tapasztalt programozót keres, de olyat már nem találnak, így elfogadják a kezdők jelentkezését is. Vannak, akiket mi helyezünk el. Most is van egy cég, aki három nálunk végzett PHP / SQL teljesen junior programozót is felvenne és kiképezne, de amikor végig telefonáltuk a szóba jöhető volt diákjainkat kiderül, hogy már majdnem mind egy új cégnél sikeresen elhelyezkedett, vagy megmaradt ugyan a munkahelyén, de új feladatokkal, magasabb fizetésért. Többen pedig tovább tanultak, és hamarosan szoftverfejlesztő lesz belőlük.

– Kik a jelentkezők, mit lehet róluk tudni?

– A jelentkezőink nagy része 24 és 36 év közötti, tehát már nem diák, és kb. háromnegyedük valamilyen humán területen szerezte diplomáját, jellemzően ilyen területen is dolgoznak. A többiek műszaki / informatikai háttérrel már rendelkeznek, de az állami oktatás nem adott nekik elegendő gyakorlati, naprakész tudást ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni a szakmában.