Megkezdődött a kísérleti erőmű összeszerelése
Az Energiatudományi Kutatóközpont mérnökeinek és kutatóinak a részvételével megkezdődik a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének összeszerelése.

 

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye szerint 2020. július 28-án reggel 10:00 órakor megkezdődött a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének, az ITER-nek az összeszerelése. Az ITER – nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor – jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon, amelyben magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek. A berendezést a dél-franciaországi Cadaracheban építik azzal a céllal, hogy bebizonyítsák, hogy lehetséges magfúzióval békés célokra energiát termelni a Földön.

Ezenkívül, itt fogják tesztelni a későbbi fúziós erőművekben használt technológiát is. Magyarországról az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt az ITER-projektben. A magyar mérnökök tervezték meg az ITER teljes belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak, emellett egyes komponenseket is teszteltek Budapesten.

 

 

Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik ún. szaporítókazettán, amelynek a feladata a fúzió egyik üzemanyagának előállítása lesz az erőművön belül, továbbá a hetekben pályáztak az ITER egyik kritikus berendezésének, a pelletbelövőnek az építésére is, amely az üzemanyag-utánpótlást oldaná meg egy fúziós erőműben. Az összeszerelés megkezdése hatalmas mérföldkő a projekt életében, hiszen eddig nagyrészt az épületek és a kiszolgálóegységek építése zajlott. Az első igazi komponensek érkezésével felgyorsulnak az ITER-építkezés eseményei. A ceremóniára egy speciális ajándékkal is készültek az Energiatudományi Kutatóközpontban. Múlt héten az ITER 1:100-as méretarányú, 3D nyomtatott mását küldték ki Franciaországba.

(Képek - Készítette: IAEA Imagebank - ITER Exhibit (01810402), CC BY-SA 2.0)

Longevity és technológia: a hosszú, minőségi és teljes élet nyomában a BoschxRichter Innovátorok Napján
A hosszú és minőségi élet tudományos, technológiai és társadalmi összefüggései kerülnek fókuszba az idei BoschxRichter Innovátorok Napján 2026. szeptember 23-án, a budapesti Richter Központban.
A vállalatok többségének még nem származik gazdasági nyereség 
az AI-ból
Az AI-ból származó valós pénzügyi megtérülést csak egy szűk élmezőny szállítja. Az 1217 felsővezető megkérdezésén alapuló PwC AI Performance Study szerint az AI által teremtett gazdasági érték közel háromnegyedét (74%) mindössze a vállalatok ötöde (20%) realizálja.
Egy kutatásban az AI-alapú szervezeti működés jövőjét vizsgálják
A Budapesti Corvinus Egyetem és az UNIQA Biztosító kutatási projektje azt vizsgálja, hogy milyen szervezeti, vezetési és emberi feltételek szükségesek a mesterséges intelligenciára épülő új működési modellek felelős és eredményes alkalmazásához.
Szilárdtest-transzformátor jöhet az AI-adatközpontok energiaéhségének csillapítására
Az új fejlesztés magasabb hatékonyságot és egyszerűbb energiaelosztást kíván biztosítani az adatközpontoknak. A Siemens a hálózati integráció, az energiaátalakítás, a védelem és a vezérlés terén szerzett képességeit alkalmazza, hogy a következő generációs energiarendszereket biztosítsa az AI adatközpontok számára.
Amikor az út látja az autót – ADAS-tesztek digitális ikerrel
Autópálya-forgalomban tesztelték a BME kutatói által kidolgozott rendszert, amely kiválthatja az autók speciális mérőeszközökkel való felszerelését a fejlesztések során.