Megkezdik munkájukat a Nemzeti Kutatólaboratóriumok

Címkék: mesterséges intelligencia, autonóm rendszerek, kutatás-fejlesztés, ELKH SZTAKI

A kutatási egységek adott témában összefogják a kutatóintézeteket, egyetemeket és az ipari szereplőket. A Nemzeti Laboratóriumok közül kettőt is az ELKH SZTAKI vezet.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) célja Magyarország szerepének megerősítése a MI területén. A MILAB célja a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kiemelt témákban publikációk, szabadalmak, technológiatranszfer és ipari kapcsolatok elősegítése, finanszírozása. Kiemelt cél még a területen működő ipari, egyetemi és kutatóintézeti szereplők összekapcsolása, közös képviselete piaci és nemzetközi projektekben.

Az MILAB kutatási programja összhangban van a 2020-2030 időszakra kijelölt Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájával, a stratégia kiemelt kutatási elemeit valósítja meg. A piaci, társadalmi, államigazgatási igények becsatornázását, irányok követését az MILAB projektirodája a Mesterséges Intelligencia Koalícióval együttműködésben végzi.

A MILAB fő kutatási területei: az MI, mélytanulás (deep learning) matematikai alapjai; természetesnyelv-feldolgozás; gépi érzékelés; orvosi, egészségügyi és biológiai alkalmazás; biometriai alkalmazások, személyes adatok védelmét biztosító adatfeldolgozó technológiák; agrár- és élelmiszeripar; közlekedés; gyártás és feldolgozóipar; távközlés.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot a SZTAKI vezeti, ezen belül az alapkutatási témákat a Rényi Intézet koordinálja. A Laboratórium 10 egyetemi, kutatóhelyi és közigazgatási partnerrel indult. A MILAB szakmai vezetője Benczúr András, a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriumának vezetője, a projekt koordinátora Érdi-Krausz Gábor.

A MILAB projektpartnerei: Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem (SE), a Széchenyi Egyetem (SZE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ).

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium célja a mobilitással kapcsolatos kutatási feladatok hatékony és innovatív megoldása a hazai szakemberek, műszaki eszközök és releváns kutatási eredmények integrált felhasználásával. Fókuszában az önvezető közúti járművek, légi járművek, mobil robotok és autonóm gyártórendszerek állnak. Tevékenysége a mobilitással összefüggésben lévő kutatásokra, a funkcionális és kooperatív működést demonstráló fejlesztésekre, a tudástranszfer megvalósítására, állami pályázati és ipari projektekre, valamint az oktatásra irányul.

A projektben létrejövő kutatási eredmények és know-how nemcsak hazai járműipar hozzáadott értékének növekedését, valamint az ipari cégek és a kutatói közösség összefogását segítik, de az eredmények kommunikálásával az autonóm járművek társadalmi elfogadottságát is növelik.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium az európai uniós kutatási és innovációs elvekkel és célkitűzésekkel összhangban határozza meg küldetését, jövőképét és kutatás-fejlesztési feladatait. A Laboratórium az autonóm járművek kutatásához kapcsolódó sokrétű feladatokat ökoszisztémába szervezi, és a részfeladatok (modellezés, környezetérzékelés, pályatervezés, beavatkozás, kommunikáció) kutatásához megfelelő infrastruktúrát biztosít a tagoknak, valamint a hazai kkv-knak.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium vezetését a SZTAKI látja el. A laboratórium szakmai vezetője Gáspár Péter, a SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője. Az Autonóm Emellett mellett két felsőoktatási intézmény, az Széchenyi István Egyetem (SZE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vesz részt a projektben.

Egy Nemzeti Laboratórium és egy Kutatólaboratórium kezdheti meg működését a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

A Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium konzorciumvezetője a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Domokos Péter szakmai vezetésével. A labor stratégiai céljai közé tartozik egy olyan regionális kvantumkommunikációs hálózat létrehozása, amely csatlakoztatható az Európai Unióban tervezett kvantuminternethez; célja fotonokon, atomokon és mesterséges atomokon alapuló hardver-komponensek fejlesztése kvantuminformatikai műveletekhez, és az ehhez szükséges laboratóriumi háttér fenntartása a nemzetközi élvonal szintjén, valamint a kvantumszámításban élvonalbeli tudással rendelkező, a nagy infrastruktúraként működtetett kvantumszámítógépeket felhasználóként alkalmazni tudó hazai szakértelem felépítése. A laboratórium konzorciumi tagjai a Wigner FK mellett a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara, a BME Természettudományi Kara, az ELTE Informatikai Kara és az ELTE Természettudományi Kara.

A kvantumtechnológiában elért tudományos és műszaki fejlődés eljutott egy olyan szintre, hogy a kutatási eredmények lépésről lépésre átültethetővé váltak a gyakorlatba. Ez az ún. „második kvantumforradalom” hatalmas kihívást jelent mind a világ, mind Magyarország számára, ami a legjobb szakemberek összefogását igényli. A Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium éppen ezeknek a kiváló hazai mérnököknek, fizikusoknak, matematikusoknak és informatikusoknak az összefogását tűzte ki célul, hogy Magyarország is méltó helyet biztosítson magának a „második kvantumforradalom” élmezőnyében.

Szintén a Wigner Fizikai Kutatóközpontban kezdheti meg működését a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium, Biró Tamás szakmai vezetésével. A labor fő célja a lézeres begyújtású fúzió hatékonyságának a plazmonhatás révén történő növelése. Az emberiség egyik legnagyobb problémája napjainkban a hatékony és fenntartható energiatermelés. Az egyik legígéretesebb megoldási lehetőség erre a problémára a fúziós energiatermelés megvalósítása.

A Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium ultrarövid lézerimpulzussal indukált plazmonok (kollektív elektrongerjesztések) hatásait vizsgálja az inerciális fúzió technikájának fejlesztését megalapozó, úttörő módon. Az inerciális fúzió a szabályozott magfúziónak az a módja, ahol a fúziós anyagot nagyenergiájú, jelen esetben lézernyalábokkal nyomják össze, így hozva létre a fúzió feltételeit. Az eddigi eredmények alapján ez a módszer hatékonyabbá és gazdaságosabbá teheti az atommag-fúzió begyújtását, ezzel egy új, innovatív megoldást kínál.

Szerző: - JGY -
2020.09.29.

Hamar eldől, hogy a lányok nem lesznek mérnökök

A pályaválasztás legtöbbször már a középiskoláig eldől, és a támogató közeg hiánya miatt választja kevesebb lány a műszaki-technológiai hivatást – állapítja meg a CETIN Hungary Zrt. kutatása.

Bármikor beüthet a kritikus rendszerhiba a magyar cégeknél

Bőven van mit behoznia Magyarországnak a digitális gazdaság területén. Az uniós ranglistán 22. helyen áll a magyar piac 43,8 pontjával, szemben az 50 pont feletti EU-s átlaggal. A lemaradás a cégvilágban is érezhető, ami részben az informatikushiánnyal, a képzett szakemberek iránti jelentős kereslettel magyarázható.

Automatizálás a robotikában – egy tökéletes robot minden területhez

Az ATRO robotrendszer kidolgozásával a Beckhoff új szemléletmódot hozott a robotika világába. Ez egy moduláris rendszer, amelyből bármilyen alkalmazáshoz rendkívül rugalmasan összeállítható a megfelelő robotkinematika.

A logisztikai szektor számára is fontos a kiberbiztonság

Az egész EU-ban egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvvel, a NIS2-vel még sokan lehetnek, akik nem találkoztak. Pedig hamarosan számos szereplőt érinthet a fogalom, köztük logisztikával összefüggésben dolgozókat is.

Néhány egyszerű szabály betartásával csökkenthető a kibertámadás veszélye

A kiberbűnözők folyamatosan próbálnak átverni bennünket, hogy megszerezzék személyes adatainkat és pénzünket. A G DATA adatbiztonsági cég szakemberei szerint néhány egyszerű szabály betartásával jó eséllyel tudjuk elkerülni az átveréseket.