Megkezdik munkájukat a Nemzeti Kutatólaboratóriumok

Címkék: mesterséges intelligencia, autonóm rendszerek, kutatás-fejlesztés, ELKH SZTAKI

A kutatási egységek adott témában összefogják a kutatóintézeteket, egyetemeket és az ipari szereplőket. A Nemzeti Laboratóriumok közül kettőt is az ELKH SZTAKI vezet.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) célja Magyarország szerepének megerősítése a MI területén. A MILAB célja a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kiemelt témákban publikációk, szabadalmak, technológiatranszfer és ipari kapcsolatok elősegítése, finanszírozása. Kiemelt cél még a területen működő ipari, egyetemi és kutatóintézeti szereplők összekapcsolása, közös képviselete piaci és nemzetközi projektekben.

Az MILAB kutatási programja összhangban van a 2020-2030 időszakra kijelölt Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájával, a stratégia kiemelt kutatási elemeit valósítja meg. A piaci, társadalmi, államigazgatási igények becsatornázását, irányok követését az MILAB projektirodája a Mesterséges Intelligencia Koalícióval együttműködésben végzi.

A MILAB fő kutatási területei: az MI, mélytanulás (deep learning) matematikai alapjai; természetesnyelv-feldolgozás; gépi érzékelés; orvosi, egészségügyi és biológiai alkalmazás; biometriai alkalmazások, személyes adatok védelmét biztosító adatfeldolgozó technológiák; agrár- és élelmiszeripar; közlekedés; gyártás és feldolgozóipar; távközlés.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot a SZTAKI vezeti, ezen belül az alapkutatási témákat a Rényi Intézet koordinálja. A Laboratórium 10 egyetemi, kutatóhelyi és közigazgatási partnerrel indult. A MILAB szakmai vezetője Benczúr András, a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriumának vezetője, a projekt koordinátora Érdi-Krausz Gábor.

A MILAB projektpartnerei: Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem (SE), a Széchenyi Egyetem (SZE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ).

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium célja a mobilitással kapcsolatos kutatási feladatok hatékony és innovatív megoldása a hazai szakemberek, műszaki eszközök és releváns kutatási eredmények integrált felhasználásával. Fókuszában az önvezető közúti járművek, légi járművek, mobil robotok és autonóm gyártórendszerek állnak. Tevékenysége a mobilitással összefüggésben lévő kutatásokra, a funkcionális és kooperatív működést demonstráló fejlesztésekre, a tudástranszfer megvalósítására, állami pályázati és ipari projektekre, valamint az oktatásra irányul.

A projektben létrejövő kutatási eredmények és know-how nemcsak hazai járműipar hozzáadott értékének növekedését, valamint az ipari cégek és a kutatói közösség összefogását segítik, de az eredmények kommunikálásával az autonóm járművek társadalmi elfogadottságát is növelik.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium az európai uniós kutatási és innovációs elvekkel és célkitűzésekkel összhangban határozza meg küldetését, jövőképét és kutatás-fejlesztési feladatait. A Laboratórium az autonóm járművek kutatásához kapcsolódó sokrétű feladatokat ökoszisztémába szervezi, és a részfeladatok (modellezés, környezetérzékelés, pályatervezés, beavatkozás, kommunikáció) kutatásához megfelelő infrastruktúrát biztosít a tagoknak, valamint a hazai kkv-knak.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium vezetését a SZTAKI látja el. A laboratórium szakmai vezetője Gáspár Péter, a SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője. Az Autonóm Emellett mellett két felsőoktatási intézmény, az Széchenyi István Egyetem (SZE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vesz részt a projektben.

Egy Nemzeti Laboratórium és egy Kutatólaboratórium kezdheti meg működését a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

A Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium konzorciumvezetője a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Domokos Péter szakmai vezetésével. A labor stratégiai céljai közé tartozik egy olyan regionális kvantumkommunikációs hálózat létrehozása, amely csatlakoztatható az Európai Unióban tervezett kvantuminternethez; célja fotonokon, atomokon és mesterséges atomokon alapuló hardver-komponensek fejlesztése kvantuminformatikai műveletekhez, és az ehhez szükséges laboratóriumi háttér fenntartása a nemzetközi élvonal szintjén, valamint a kvantumszámításban élvonalbeli tudással rendelkező, a nagy infrastruktúraként működtetett kvantumszámítógépeket felhasználóként alkalmazni tudó hazai szakértelem felépítése. A laboratórium konzorciumi tagjai a Wigner FK mellett a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara, a BME Természettudományi Kara, az ELTE Informatikai Kara és az ELTE Természettudományi Kara.

A kvantumtechnológiában elért tudományos és műszaki fejlődés eljutott egy olyan szintre, hogy a kutatási eredmények lépésről lépésre átültethetővé váltak a gyakorlatba. Ez az ún. „második kvantumforradalom” hatalmas kihívást jelent mind a világ, mind Magyarország számára, ami a legjobb szakemberek összefogását igényli. A Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium éppen ezeknek a kiváló hazai mérnököknek, fizikusoknak, matematikusoknak és informatikusoknak az összefogását tűzte ki célul, hogy Magyarország is méltó helyet biztosítson magának a „második kvantumforradalom” élmezőnyében.

Szintén a Wigner Fizikai Kutatóközpontban kezdheti meg működését a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium, Biró Tamás szakmai vezetésével. A labor fő célja a lézeres begyújtású fúzió hatékonyságának a plazmonhatás révén történő növelése. Az emberiség egyik legnagyobb problémája napjainkban a hatékony és fenntartható energiatermelés. Az egyik legígéretesebb megoldási lehetőség erre a problémára a fúziós energiatermelés megvalósítása.

A Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium ultrarövid lézerimpulzussal indukált plazmonok (kollektív elektrongerjesztések) hatásait vizsgálja az inerciális fúzió technikájának fejlesztését megalapozó, úttörő módon. Az inerciális fúzió a szabályozott magfúziónak az a módja, ahol a fúziós anyagot nagyenergiájú, jelen esetben lézernyalábokkal nyomják össze, így hozva létre a fúzió feltételeit. Az eddigi eredmények alapján ez a módszer hatékonyabbá és gazdaságosabbá teheti az atommag-fúzió begyújtását, ezzel egy új, innovatív megoldást kínál.

Szerző: - JGY -
2020.09.29.

Már egyre több cég szigorítja a home office szabályokat

Egyre több vállalat szigorítja a home office feltételeit, és visszarendeli dolgozóit az irodába – miközben a munkavállalók többsége továbbra is ragaszkodik a rugalmassághoz.

A digitális és AI-alapú automatizálás következő szintje

Az ABB zökkenőmentes modernizációs stratégiájára épülő ABB Ability System 800xA 7.0 elosztott irányítórendszer (DCS) megbízható átmenetet biztosít a jelenlegi üzemeltetési környezetek és a következő generációs automatizálási megoldások között.

Zárul az olló az AI ígérete és valósága között

A Deloitte friss elemzése szerint az AI (mesterséges intelligencia) vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé, amely egyszerre formálja át az üzleti szoftvereket, a keresést és a tartalomfogyasztást.

Nagyobb lehet az AI klímahaszna, mint a lábnyoma

Január közepén a svájci Davosban gyűltek össze a világ vezető politikusai, üzletemberei és tudósai a Világgazdasági Fórumon. Az eseményre a KPMG szakemberei egy olyan tanulmánnyal és cselekvési tervvel érkeztek, amelyet követve a mesterséges intelligencia energiaigényét akár két év alatt meg lehet fordítani, tehát nagyobb lenne a klímahaszon a technológiával, mint a klímalábnyom.

Európában a magyar szakemberek szerepe kulcsfontosságú az info-bionikában

Protézisek, orvosi eszközök, neurális technológiák: Egy tudományág, amely emberek millióinak az életminőségére lehet hatással. A világon mintegy 1,3 milliárd ember, vagyis a Föld népességének kb. 16 százaléka él valamilyen fogyatékossággal a WHO becslése szerint.