Megerősítette pozícióit a skandináv piacon a Vajda-Papír Csoport
A Vajda-Papír Scandinavia AS az egyetlen magyar tulajdonosi kézben üzemeltetett, napi fogyasztási cikkeket előállító és exportáló vállalat Norvégiában. A cég régiós jelenlétének és exporttevékenységének erősítése érdekében a Vajda-Papír további piacbővítő lépéseket tervez.

 

A Vajda-Papír Csoport 2013 júniusában indította be a papírgyártást és feldolgozást az Oslo melletti, több mint 100 éves múltra visszatekintő drammeni gyárban, ahol 120 munkavállalót foglalkoztatnak és a higiéniai papírtermékek teljes spektrumát állítják elő. Az éves termelés mára máreléri a 30 ezer tonnát, a forgalom pedig tavaly csaknem kétszeresére nőtt, elérte a  20 milliárd forintot és ezzel a norvégiai gyár adta a csoport árbevételének negyedét.

Vajda Attila, a Vajda-Papír alapító ügyvezető igazgatója elmondta, a piaci kilátásokat jelentősen javítja, hogy ebben a térségben az európai átlagnál erősebb a fizetőképes kereslet, így ehhez igazodva magasabb polci árak érhetők el, ezért a magasabb szállítási költségek ellenére is érvényesíthetők a magasabb beszállítói árak. Ennek köszönhetően évről évre az összvállalati forgalomnál nagyobb ütemben bővül a Skandináviába irányuló export, tavaly például már a teljes magyarországi kivitel 63%-a (12,5 milliárd forint értékben) érkezett a régióba – mondta.

 

10 éves a Vajda-Papír norvégiai gyára, a cég tovább erősíti pozícióját a skandináv piacon

 

A piaci potenciál mellett a versenyhelyzet is kiélezett, a Vajda-Papír azonban az ügyvezető igazgató szerint erős pozíciót épített fel, elsősorban annak köszönhetően, hogy gyáraikban a legmodernebb technológiát alkalmazzák, amely egyben biztosíték az energiatakarékos működésre is. Az ukrajnai háború és az energiaválság rontotta tavaly a jövedelmezőséget, hiszen magas energiaigényű iparágról van szó, de Vajda Attila idén már javuló tendenciára számít. A nehéz körülmények mellett jelentős eredménynek nevezte az ügyvezető igazgató, hogy a cég megtartotta alkalmazotti létszámát, sőt a dunaföldvári gyára második ütemének átadásával 50 új munkahelyet is létrehoztak, miközben az alapanyaggyártásban biztosították a teljes önellátást.

Jól működik a Skandinávia – Magyarország gyártási tengely

„Ezzel is tovább erősítettük Magyarország önellátó képességét higiéniai papírtermékekből, mivel az alapanyag saját gyártása erősíti a termelés biztonságát, és a Vajda-Papír éves, 140 ezer tonnás termelése messze képes biztosítani szükség esetén akár az ország 90 ezer tonnás éves teljes igényének kielégítését” – mondta. Vajda Attila hozzátette, hogy az elért eredményeket nagyban támogatták a cég külpiaci pozíciói, ezért a hangsúly idén is az export további növelésén és az exportpiacok bővítésén van. „Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy jó úton haladunk, amikor a magas színvonalú technológia, a környezettudatos termelés, a dolgozók folyamatos edukációja mellett tettük le a voksunkat, ezzel nem csak a papíripar hozzáadott értékét növeljük, de hozzájárulunk az egész nemzetgazdaság erősödéséhez” – mondta.

 

A régióba – Norvégia, Dánia, Finnország, Izland, Svédország – 2022-ben több mint 16 millió darab termék ment ki

 

Vajda Attila beszámolt róla, hogy az Észak-Európai régióban és Skandináviában évről-évre erősödik az export és a helyi forgalom is nő. A cégvezető kiemelte, hogy Svédország kiemelkedik a régió országai közül, az ide irányuló export nőtt a legdinamikusabban, 3 év alatt több mint hatszorosára (641%), így a Vajda-Papír külpiaci kivitelének tekintetében ez a legjelentősebb ország, az ide irányuló 6 milliárd forintot is meghaladó exportforgalom 2022-ben majdnem háromszorosa volt, mint a sorrendben utána következő Dániában.

A régióba – Norvégia, Dánia, Finnország, Izland, Svédország – 2022-ben több mint 16 millió csomag papírterméket értékesítettünk partnereinknek. Az idei svéd exportbevételek meghaladhatják a 8 milliárd forintot is. A Skandináv desztinációba érkezett teljes exportbevétel tavaly 12,5 milliárd forintot tett ki, idén pedig a tervek szerint meghaladhatja a 16,5 milliárd forintot Észak-Európai régióban, amelybe a skandináv országokon kívül Finnország és Izland is beletartozik.

A Vajda-Papír ügyvezető igazgatója elmondta, hogy tavaly több mint 13 ezer tonna papírárut szállított a cégcsoport az Észak-Európai régióba, havi 1000 tonnánál is többet, így elmondható, hogy minden munkanapon 10 kamion indult a régió felé a Vajda-Papír termékeivel. Vajda Attila kiemelte, hogy a Skandinávia – Magyarország gyártási tengely lehetőséget ad a Vajda-Papír Cégcsoport számára, hogy Észak-Európától Nyugat-Európán át, a Balkánon keresztül egészen Dél-Európáig kiemelt beszállítóként láthassa el partnereit a legjobb ár és minőség arányú, a legalacsonyabb környezet terheléssel előállított higiéniai késztermékekkel.

| Forrás: Vajda-Papír

| Képek: Vajda-Papír

Mesterséges neurális hálózatokkal lehetővé tett gépi tanulásért ítélték oda a 2024-es fizikai Nobel-díjat
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.
Konferencia az okosvárosokról és a technológiai sokszínűségről
Összefogtak a jövőért az ipar, a tudomány és a művészetek képviselői a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Budapesten.
Teljes kultúraváltás – a Miller Industries beszámolója arról miként segítette a Birst megoldás üzlete átalakítását
Az Infor első blogsorozata az Infor Customer Excellence Awards nyerteseit állítja reflektorfénybe és osztja meg a sikertörténeteiket.
Új képzési program indul az adatközponti és kritikus infrastruktúra területén működőknek
Új képzésekkel egészítette ki EcoXpert Partner Program kezdeményezését a Schneider Electric. Az újonnan megszerezhető tudás hatékonyan támogatja a vállalat adatközponti és kritikus infrastruktúra területeken tevékenykedő értékesítési partnereit ügyfeleik még jobb kiszolgálásában.
Zsákutcába kerülhet az AI egy kutatás szerint
A nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT elterjedése valójában egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, s ezzel megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését – erre jutott a Budapesti Corvinus Egyetem frissen publikált tanulmánya.