A Kiberkoalíció létrehozásáról szóló megállapodást szerdán a Híd a kibertér biztonságáért címmel megrendezett konferencián írták alá az állam részéről az SZTFH és a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektorból pedig a Vodafone, a 4iG Nyrt. és a Yettel Magyarország Zrt. képviselői. A hatóság szándékai szerint a fórum folyamatosan bővül majd a szektor szereplőivel.

Mindent meg kell tenni a kibertámadások kivédése érdekében, a fenyegetések köre bővül – hangsúlyozta Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) vezetője. Hozzátette, hogy a cégeknek két típusa van: amelyeket már ért kibertámadás és amelyeket támadás fog érni. A digitalizáció felgyorsult, zajlik az új ipari forradalom, a robbanásszerű változás felforgatja a gyártásról, kereskedelemről, szolgáltatásokról alkotott elképzeléseket – mutatott rá.

Biró Marcell kiemelte: a kutatások szerint a magyar cégek 63 százaléka rendelkezik honlappal, minden ötödik cég online megrendelést is lehetővé tett, az árbevétel 23 százaléka származik az elektronikus kereskedelemből, ami nemzetközi összevetésben jónak számít. Az informatikai szakemberek foglalkoztatásában is élen jár az ország az unióban, a cégek több mint 30 százaléka foglalkoztat informatikusokat.

Az SZTFH vezetője rámutatott arra, hogy a biztonság társadalmi-gazdasági versenyelőnyt biztosít, felértékelődött a kiberbiztonság szerepe. A kiberfenyegetések között a zsarolóvírusok és az ellátási lánc elleni támadások idén is meghatározóak maradnak uniós jelentés szerint. Tavaly a váltságdíjat fizető vállalatok aránya 41 százalék volt, ami ugyanakkor csökkenő trendet mutat. A magyar cégek 250 millió forintot fizettek ki a csalóknak, a kibertámadás utáni helyreállítási költség meghaladta az 500 millió forintot a kutatásuk szerint.

Kitért arra, hogy a hatóságnak a digitális eszközök és szolgáltatások biztonságának garantálásában van szerepe. A parlament elfogadta a kiberbiztonsági tanúsítási és felügyeleti törvényt az SZTFH javaslatára. A törvény létrehozza a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszert, rögzíti az infokommunikciós termékek kiberbiztonsági tanúsítására vonatkozó alapvető szabályokat. A cél olyan feltételeket teremteni, hogy a fogyasztók a vásárláskor figyelembe vehessék a termékek kiberbiztonsági szintjét – mondta. A kiberbiztonság közös érdek és közös felelősség – fűzte hozzá.

Biró Marcell elmondta: a kiberbiztonsági szemléletformálás, tudatosítás, tudásmegosztás komplex feladatából adódóan az állami szervezeteknek kezdeményező és irányító szerepet kell vállalniuk, együttműködve a piac szereplőivel. Közösen kell fellépni annak érdekében, hogy fel tudják venni a harcot a kiberbűnözéssel szemben, és olyan megoldásokat tudjanak kínálni a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, amelyekkel meg tudják magukat védeni a veszélyektől – mondta. A tervek szerint rendszeres időközönként tájékoztatást adnak a koalíció munkájáról és az újonnan csatlakozókról.

| Nyitókép: Adobe Stock