Ma már életünk jelentős részét online környezetben töltjük, számítógépen dolgozunk, tanulunk, vásárolunk, szervezzük utazásainkat, intézzük hivatalos és banki ügyeinket. Az internettől való függőségünk az elmúlt években ráadásul csak erősödött, hiszen a koronavírus-járvány miatti óvintézkedések következtében azok a tevékenységek is az online térbe költöztek, amelyeket korábban személyesen végeztünk. Mindezzel párhuzamosan pedig megnőtt a kibertámadások lehetősége is, ami miatt egyre nagyobb óvatosságra lenne szükség mindenki részéről.

A nem eredeti szoftverek használatával nem csak egyénként, de vállalati szinten is komoly veszélyeknek tehetjük ki magunkat. A nem megfelelő biztonság miatt könnyen rosszindulatú vírusok, zsarolóprogramok áldozatává válhatunk, melyek következtében elveszhetnek hasznos adatok, vagy éppen hozzáférhetővé válnak bizalmas dokumentumok. Az ilyen esetek nem csak anyagi kárt okozhatnak, de a cég megítélését is súlyosan károsíthatják.

Ennek ellenére ijesztő képet mutat a Microsoft Magyarország megbízásából 2022 tavaszán készített felmérés, amely szerint bár a felhasználók többsége tisztában van azzal, hogy a nem jogtiszta szoftverek használata kockázatokat rejt, ám sokan mégis nyitottak ezekre a megoldásokra azt feltételezve, hogy költséget takarítanak meg. A felmérés szerint ugyan a válaszadók 60%-a közvetlenül a gyártótól vásárolja meg a szükséges programokat, csaknem 30% különböző internetes forrásokból, például torrentoldalakról szerzi be számítógépes szoftvereit.

A válaszadók kétharmada tartja költséghatékonynak a kalózváltozatok beszerzését annak ellenére is, hogy sokan tisztában vannak a kockázatokkal: 65% egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a nem eredeti szoftverek működésképtelenné tehetik a számítógépet. Ugyanakkor 84% meggyőződése az is, hogy a kalózprogramok képesek lehetnek éppúgy viselkedni, mint az eredeti szoftverek. A válaszadók fele szerint pedig a nem jogtiszta programok a gyártói frissítéseket is fogadhatják. A gyártók biztonsági frissítéseit egyébként a felhasználók 91 százaléka fontosnak tartja, és kétharmaduk a szoftvergyártók technikai segítségnyújtásáról is hasonlóan vélekedik. Nagyjából ugyanennyien – a válaszadók 69%-a – gondolja úgy, hogy a jogtiszta szoftverekkel biztosítható a számítógép megbízható működése.

Hogy mekkora kockázatot vállalnak azok, akik nem jogtiszta programokat használnak, mutatják a számok: az IDC felmérése szerint a rosszindulatú szoftverek – vírusok, zsarolóprogramok – által sérülékennyé vált, vagy feltört számítógépek, illetve az adatvesztések helyreállítása éves szinten globálisan 4 milliárd dollárba kerül a vállalatoknak, ami egy munkaállomásra vetítve átlagosan 663 dollárt jelent. Azaz ennyi többletköltséggel kell számolni egy kalózprogramot futtató számítógép élettartama során, ami jóval magasabb összeg, mint a jogtiszta szoftverek beszerzési ára.