Még mindig sokan kockáztatnak nem jogtiszta szoftverekkel
A legtöbben tisztában vannak a nem jogtiszta szoftverek használatának veszélyeivel, ennek ellenére a felhasználók jelentős része még mindig nem megbízható forrásból származó programokat részesít előnyben.

 

Ma már életünk jelentős részét online környezetben töltjük, számítógépen dolgozunk, tanulunk, vásárolunk, szervezzük utazásainkat, intézzük hivatalos és banki ügyeinket. Az internettől való függőségünk az elmúlt években ráadásul csak erősödött, hiszen a koronavírus-járvány miatti óvintézkedések következtében azok a tevékenységek is az online térbe költöztek, amelyeket korábban személyesen végeztünk. Mindezzel párhuzamosan pedig megnőtt a kibertámadások lehetősége is, ami miatt egyre nagyobb óvatosságra lenne szükség mindenki részéről.

A nem eredeti szoftverek használatával nem csak egyénként, de vállalati szinten is komoly veszélyeknek tehetjük ki magunkat. A nem megfelelő biztonság miatt könnyen rosszindulatú vírusok, zsarolóprogramok áldozatává válhatunk, melyek következtében elveszhetnek hasznos adatok, vagy éppen hozzáférhetővé válnak bizalmas dokumentumok. Az ilyen esetek nem csak anyagi kárt okozhatnak, de a cég megítélését is súlyosan károsíthatják.

Ennek ellenére ijesztő képet mutat a Microsoft Magyarország megbízásából 2022 tavaszán készített felmérés, amely szerint bár a felhasználók többsége tisztában van azzal, hogy a nem jogtiszta szoftverek használata kockázatokat rejt, ám sokan mégis nyitottak ezekre a megoldásokra azt feltételezve, hogy költséget takarítanak meg. A felmérés szerint ugyan a válaszadók 60%-a közvetlenül a gyártótól vásárolja meg a szükséges programokat, csaknem 30% különböző internetes forrásokból, például torrentoldalakról szerzi be számítógépes szoftvereit.

 

 

A válaszadók kétharmada tartja költséghatékonynak a kalózváltozatok beszerzését annak ellenére is, hogy sokan tisztában vannak a kockázatokkal: 65% egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a nem eredeti szoftverek működésképtelenné tehetik a számítógépet. Ugyanakkor 84% meggyőződése az is, hogy a kalózprogramok képesek lehetnek éppúgy viselkedni, mint az eredeti szoftverek. A válaszadók fele szerint pedig a nem jogtiszta programok a gyártói frissítéseket is fogadhatják. A gyártók biztonsági frissítéseit egyébként a felhasználók 91 százaléka fontosnak tartja, és kétharmaduk a szoftvergyártók technikai segítségnyújtásáról is hasonlóan vélekedik. Nagyjából ugyanennyien – a válaszadók 69%-a – gondolja úgy, hogy a jogtiszta szoftverekkel biztosítható a számítógép megbízható működése.

Hogy mekkora kockázatot vállalnak azok, akik nem jogtiszta programokat használnak, mutatják a számok: az IDC felmérése szerint a rosszindulatú szoftverek – vírusok, zsarolóprogramok – által sérülékennyé vált, vagy feltört számítógépek, illetve az adatvesztések helyreállítása éves szinten globálisan 4 milliárd dollárba kerül a vállalatoknak, ami egy munkaállomásra vetítve átlagosan 663 dollárt jelent. Azaz ennyi többletköltséggel kell számolni egy kalózprogramot futtató számítógép élettartama során, ami jóval magasabb összeg, mint a jogtiszta szoftverek beszerzési ára.

Kik Európa innovátorai?
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.
Így lesz a jövő adatközpontja fenntartható és biztonságos
Az adatközpontoknak egyre komolyabb elvárásoknak kell megfelelniük, legyen szó teljesítményről, kapacitásról vagy éppen a biztonságos és megbízható működésről. Elengedhetetlen, hogy a rendszer folyamatosan elérhető legyen, de az adatokhoz kizárólag azok férhessenek hozzá bármikor és bárhonnan, akik erre jogosultak.
Ötgenerációs munkahelyeké a jövő: újra kell tanulnunk a felgyorsult világot
Kényes helyzetekhez, feszültséghez, széthúzáshoz vezethetnek sokak szerint a generációs különbségek, főleg a munka világában. Szükségszerű-e, hogy ez így legyen? Hasonlóan sürgető és megoldásra váró kérdésekre keresik a választ a Bosch Podcast legfrissebb adásának szakértő vendégei, Steigervald Krisztián és Somogyi András.
Tudjuk, hogy káros, mégsem törődünk az akkumulátorgyárak éjszakai fényszennyezésével
A fényszennyezés egyaránt káros hatással van az emberi szervezetre és az élővilágra, mégis kevés figyelem jut rá az új gigaberuházások kivitelezésénél.
Új kiberbiztonsági szabályozás: így spórolhatnak milliókat a cégek
2025-ben tovább szigorodtak a kiberbiztonsági előírások, amelyek az auditok lefolytatását és a felügyeleti díjak számítását érintik.