Marad az MI homály a vállalkozások körében?
Az MI átalakítja a mindennapi életünket, és paradigmaváltást hozott az üzleti és a tudományos életben is. Nemcsak egy technológiai forradalom, hanem az adatvezérelt vállalatvezetés egyik eszköze.

 

A System 32 IT Kft. felméréséből kiderült, hogy a válaszadó cégek nagy része nem rendelkezik MI stratégiával, ennek ellenére többen kezdenek fejlesztésekbe mesterséges intelligenciát használó megoldásokat felhasználva. A válaszok rámutattak arra is, hogy a fejlődéshez jellemzően hiányzik a megfelelő stratégiai és technikai háttér, a leendő felhasználók felkészítése többségében nem megoldott, valamint az MI bevezetéséhez szükséges tudás és erőforrás sem áll rendelkezésre. A kutatást kitöltő MI-t használó cégek döntéshozóinak visszajelzése alapján 10%-nál dolgozik jelenleg dedikált MI munkatárs vagy vezető, annak ellenére, hogy a válaszadók 2/3-a úgy gondolja, hogy az MI egyszerűsíti és felgyorsítja a munkafolyamatokat. A mintába került MI-t használó szervezetek közül 1-2 kivételével egyik sem rendelkezik MI-re allokált büdzsével, belső szabályozással vagy etikai irányelvekkel.

Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint ez rendkívül kockázatos, hiszen a jól átgondolt, előre megtervezett MI stratégia kulcsfontosságú a digitális átalakulás folyamatában. Ezzel mérsékelni lehet az üzleti kockázatokat, és tudatosabban haladhatunk az üzleti céljaink megvalósításának lépéseivel a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket kiaknázva. Ezt az állítást támasztja alá a kutatás során meghatározott MI readiness index is, amely szerint a mintába bekerült cégek 63%-a rendkívül alacsony MI tudatossággal működik, míg 17%-uk alacsony, 19% közepesen tudatos és csupán 2% rendelkezik magas MI tudatossággal.

Igény az edukációra és a támogatásra

A kutatásban résztvevő döntéshozók 31%-a most is aktívan használja az MI nyújtotta lehetőségeket, míg 19%-uk a következő 1-2 évben gondolja bevezetni a mesterséges intelligenciát használó megoldásokat a cég működésébe. A cégvezetők 12%-a bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a vállalatuknál milyen területeken és feladatoknál tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Csupán 44%-nak van ötlete arra, hogyan lehetne jól használni az MI-t az üzleti céljaik megvalósítására. Az MI bevezetésén gondolkozó döntéshozók közel fele szükségesnek tartja külső partner bevonását ennek véghezviteléhez.

Az edukációra és a külsős szakértő támogatásra jelentős az igény. Jelenleg a megkérdezett szervezetek 38%-nál nyílik lehetőség valamilyen formában részt venni MI -vel kapcsolatos képzésen, oktatáson. Az MI-t használók 83%-a pozitív tapasztalattal rendelkezik a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban. A mesterséges intelligenciát felhasználók 72%-a általános irodai feladatok elvégzése során veszi igénybe az MI-t. 50%-ban használják a marketing tevékenység támogatásában, és hasonló arányban hívják segítségül az adminisztráció, a döntéstámogatás és a riportok készítése esetén. (44%)

Az MI alkalmazása: érezhető generációs vezetői különbség?

A kutatásban a válaszadó cégek döntéshozói leginkább az X generációt (1965 és 1980 között születettek) és a Baby Boomer generációt (1946-1964 között születettek) képviselik. A férfiak és a nők közel egyenlő arányban képviseltetik magukat a válaszadók között. 13%-a 40 év alatti, 28%-a 40-49 év közötti, 22%-a 50-59 éves, 13%-a 60 éves vagy idősebb. Vajon más eredményeket kaptunk volna, ha az Y és a Z generációt képviselő fiatal vezetőket kérdezünk meg? Steigervald Krisztián generációkutató szerint: „Lényegesen más eredményeket kaptunk volna a kutatásból, ha a válaszadók között az Y és Z generációsok domináltak volna. A mesterséges intelligencia megértése komoly kihívás lehet az idősebbeknek.

 

A munkavállalók döntő többsége használ már valamilyen MI hátterű eszközt

 

Gyakorlati tapasztalat, hogy a mostani középiskolások/egyetemisták napi szinten, a legegyszerűbb feladatokhoz is használják az MI-t.  Fel sem merül kérdésként a használat, mert szinte napi rutin. Képek, prezentációk készítése, fordítás, anyaggyűjtés, szekunder kutatás, tanulmányok írása, ha nem is rögtön a szakdolgozatokra gondolunk. Ez a rutinszerű, bátrabb használat hiányzik (hiányozhat) még az idősebbekből, ahol a tanulás, az alkalmazás bátorságának a sebessége másképp alakul(hat), növelve a digitális szakadékot a generációk között.”

Az MI növeli a cégek versenyképességét

A döntéshozó válaszadók 64%-a egyetért azzal, hogy az MI növeli a cég versenyképességét. Ugyanakkor csak a 46%-uk véli úgy, hogy a cég dolgozói nyitottak lennének az MI cégen belüli alkalmazására.  Szlezák Péter szerint: „Az a tapasztalatom, hogy a munkavállalók döntő többsége használ már valamilyen MI hátterű eszközt, anélkül, hogy valaha bármilyen képzést kapott volna ennek a kockázatáról és megfelelő használatáról. A vezetői példamutatás most is, mint minden nagy forradalmi és technikai változás esetén esszenciális.”

A szuperintelligens rendszerek jelentette egzisztenciális fenyegetés kockázata alakította ki a félelmet a technológiai függéstől és a munkahelyvesztéstől. Másik fontos hatása a FOMO (Fear of Missing Out), azaz a „kimaradástól való félelem”, az az érzés, hogy aki nem használja az MI-t, az lemarad. „Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem azok az emberek, akik tudják használni.

A digitális és a technológiai lemaradás miatti aggodalom egyértelműsíthető ebből a kutatásból is. Az MI-t kockázatosnak ítélő válaszadók körében, 68% az aránya azoknak, akik aggódnak amiatt, hogy hiteles forrásból származnak-e az MI válaszai egy-egy promptolásnál.

A válaszadók

  • 67%-a egyetértett azzal, hogy az MI egyszerűsíti az életet,
  • 75%-uk szerint gyorsítja,
  • 31% -uk szerint pedig veszélyezteti az emberek munkáját.

A válaszadók többsége már használt a munkája során valamilyen MI megoldást, 78%-uk gondolja úgy, hogy aki nem foglalkozik az MI-vel, az lemarad. A vállalkozások 31%-a vezetett be „hivatalosan is” mesterséges intelligenciát a céges működésbe. Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint a kockázatok és a félelmek eloszlatásának fontos eszköze az edukáció, és az, hogy a cégvezetők pontosan értsék, a saját vállalkozásuk profitabilitását hogyan tudják erősíteni a jelenleg elérhető MI eszközök. Az IT biztonság kulcskérdés, amiről nem szabad elfeledkeznünk. De a félelmeink ne akadályozzanak meg a fejlődésben, mert aki kimarad, az lemarad.

Az MI stratégia lehet a fejlődés kulcsa?

Az MI egyik legnagyobb haszna a szervezeti működésben és a cégvezetésben az, hogy az információrobbanásnak köszönhetően ránk ömlő adatmennyiség feldolgozását és értelmezését támogatja. Ezen túl az üzleti tervezésben a predikció egyik fontos eszköze. A kutatásban vizsgált cégek többsége ugyan egyetért az MI hasznosságával kapcsolatos megállapításokkal, azonban csak kevés jut el odáig, hogy kidolgozott stratégia mentén, megfelelő edukációt követően építse be azt a szervezete működésébe.

„A System 32 legújabb programja segít felmérni a vállalatoknak, hogy hol tartanak a felkészülésben, mennyire készek a digitális átállásra. Az eredmények alapján testreszabott stratégiát készít a System 32 csapata, illetve a cég igényeinek megfelelő eszközöket javasol és adekvát szintű képzést tart a vezetőségnek és a munkatársaknak.” – mondta Szlezák Péter.

Amíg kockás papíron születnek még ma is üzleti tervek és a félelmeink felülírják a progresszív gondolkodást, addig mi válunk a saját fejlődésünk gátjává, és az MI -ben rejlő óriási potenciál kiaknázatlan marad. A System 32 piackutatásának konklúzióit dióhéjban összefoglalva rengeteg még a teendő a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások körében az MI hasznára, jelentőségére vonatkozó edukáció és a mindennapi üzletmenetbe történő bevezetés és felhasználás terén.

 

| Illusztráció: Adobe Stock

A termelés visszatelepítése saját országon belülre: okok, kihívások és lehetőségek
Az offshoring - a gyártás áthelyezése az alacsonyabb költségű országokba - elvesztette fényét. Egykor az erősebb versenypozíció kiépítésének egyik módjaként tekintettek rá, ma azonban úgy tűnik, hogy sebezhetőséget és korlátokat jelent.
Elindult a Mol tiszaújvárosi műanyaghulladék kémiai újrahasznosító üzemének tervezése
Műanyagok kémiai újrahasznosítására jelentett be együttműködést a Mol-csoport és a globális folyamattechnológiával és értékorientált energetikai megoldásokkal foglalkozó Lummus Technology. A partnerség részeként megkezdődött az első Lummus Advanced Waste Plastic Recycling üzem tervezési szakasza.
Takarékos megoldás a Te otthonodba is!
A modern technológia fejlődésével egyre inkább előtérbe kerülnek az energiatakarékos megoldások, amelyek nem csak a környezetvédelem szempontjából, hanem gazdaságilag is előnyösek.
Hajtásrendszer-megoldások a szimplexitás jegyében
Ha valaki nyomon követi, melyek az aktuális felkapott témák, biztosan találkozott már a szimplexitás kifejezéssel. Az elnevezés a szimplicitás és a komplexitás összevonásából keletkezett, és első ránézésre ellentétpárt foglal magában.
Szimulációs szoftverrel állapították meg egy csésze tea keverésének leghatékonyabb módját
A tea első látásra az egyik legegyszerűbben elkészíthető ital: kell hozzá forró víz, tealevél, esetleg cukor, méz, tej vagy citrom, mindezt kicsit meg kell kevergetni, és kész is. De hogyan célszerű keverni? Körkörösen vagy oda-vissza kanálmozgatással?