Lezárult a Productive 4.0, az eddigi legnagyobb európai ipari digitalizációs projekt
A 19 országot reprezentáló, 109 tagú konzorcium az ECSEL által támogatott konstrukcióban 106 millió euróval gazdálkodhatott, 50%-ot megközelítő EU-szintű és nemzeti támogatással. A hároméves projektben 1017 évnyi emberi erőforrással valósították meg a terveket.

 

Az Infineon által vezetett 109 konzorciumi partner között szerepeltek többek között: ABB, BMW, Bosch, NXP, Mondragon, Philips, Thales, Volvo – vagy az akadémiai szektorból: Aalborg University, Austrian Institute of Technology, Fraunhofer, Karlsruhe Institute of Technology, Politecnico Milano, TU Eindhoven. Magyarországot az AITIA International, az evopro innovation és az Infineon Technologies, valamint a BME képviselte.

Az ECSEL Productive 4.0 projekt záró beszámolójára 2020 október utolsó napjaiban került sor. A kétnapos rendezvényen a kutatói munkacsoportok és az integrációs esettanulmányok műszaki bemutatása 75 egymást előadáson keresztül zajlott. A nyitó műszaki előadásra – a Productive 4.0 legjelentősebb eredményeinek összefoglalására – a projekt vezetői Dr.Varga Pál egyetemi docenst, a BME oktatóját kérték fel.

Az ECSEL célja, hogy az EU vezető szerepet érjen el az elektronikai komponensek és ezekből épített rendszerek piacán; ennek az útnak a részeként a Productive 4.0 "világítótorony" szerepet vállat. A fizikai világ és a kiber-technológiák egyre teljesebb együttműködése – a digitalizáció – az ipar4.0 törekvéseinek egyik legfontosabb eleme. A Productive4.0 az európai ipar különböző szektorainak digitalizációjában három fő elemre összpontosít: a digitalizált gyártásra, az ellátási láncok hálózatára, és a termékek életciklusának menedzsmentjére.

A Productive 4.0 az Arrowhead keretrendszert választotta az ipari digitalizáció együttműködési és integrációs platformjául. A szolgáltatás-orientált architechtúrának köszönhetően a rendszerek és eszközök összekapcsolódása rugalmas, a hardveres és szoftveres adaptereknek köszönhetően pedig korábbian üzembe helyezett egységek is könnyen bekapcsolódhatnak az információ-megosztási folyamatokba. A projekt során az Arrowhead keretrendszert nagyon változatos ipari esetekben alkalmazták – az Infineon mikroelektronikai gyártó szilíciumlapka-minőség felügyeletétől a Konecranes emelődaruinak mozgás- és terhelés-információinak megosztásáig.

A Productive4.0 szerteágazó eredményeit nagyon nehéz röviden összefoglalni - a projekt során 98 olyan dokumentum-csoport született (esetenként akár tucatnyi belső dokumentummal), ami a munkacsoportok műszaki újdonságait tárgyalja, és 160-nál is több tudományos publikáció látott napvilágot. A legfontosabb eredmények között az ipar4.0 holisztikus megközelítésének konkrét alkalmazását érdemes kiemelni. Ennek szellemében születtek a Productive4.0 általános adatmodellei, életciklus-modelljei, és letisztultak a szerteágazó folyamat-leírók közös elemei. Ahogyan a magas-szintű kutatástól a tervezésen, fejlesztésen át a megvalósításig jutottak a projekt, az eredményeket több mint 70 demonstrációban mutatták be mikroelektronikai, egészségügyi, gyártástechnológiai, járműipari, vegyipari, építőipari, és pénzügyi alkalmazásokon keresztül.

A Productive4.0 projekt az Európai Unió támogatásával jött létre, az EU ECSEL JU, H2020 keretprogram részeként, JU grant nr. 737459. A „Productive 4.0 – Elektronika és infokommunikáció, mint a digitális ipar alapja – és optimalizált ellátási lánc menedzsment a teljes termék-életciklusra” című pályázat a Közös európai uniós kezdeményezésekbe való bekapcsolódás támogatása (NEMZ_16) program egyik nyertese. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFIA) nyújtott támogatással valósult meg, NEMZ_16-1-2017-0010.

Használjuk az AI-t, de nem vagyunk felkészülve rá
Mesterséges intelligencia Közép- és Kelet-Európában címmel jelent meg a KPMG legújabb kutatása. A tanulmány átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió AI-stratégiájáról, felmérve az országok és vállalatok helyzetét az AI szabályozása, bevezetése, felhasználása és fejlesztése terén.
Amikor a repülőgép látni is kezd
A modern repülőgépek navigációs rendszerei és fejlett szenzorai rendkívüli pontossággal képesek meghatározni a jármű helyzetét és mozgását. Arról azonban nem adnak információt, hogy milyen veszélyek közelednek a környezetből – például más repülőgépek, drónok, madárrajok vagy váratlan akadályok.
A technológiai semlegesség a magyar járműipar sikerének kulcsa
Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke beszélt az európai és a magyar járműipar legfontosabb kihívásairól, a MAGE 2026-os céljairól, valamint az egyesület eredményeiről.
Drámai ellentétek a szállítmányozásban: 15 ezer kamion kényszerült vissza az utakra
A Trans-Sped kezdeményezésére, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és az Edutus Egyetem partnerségében életre hívott Tatai Regionális Ellátási Lánc Platform (TRELP) megrendezte első szakmai fórumát.
Brno - középpontban az innováció
A közel száz éve az ipar és a kereskedelem világát természetes módon összekapcsoló Veletrhy Brno (Brnói Vásártársaság) 2026-ban tovább kívánja erősíteni szerepét – nem csupán vásárhelyszínként, hanem mint a nemzetközi párbeszéd, a stratégiai partnerségek és a konkrét üzleti együttműködések platformja.