Ködös felhősítés
Az ipar 4.0, vagyis a negyedik ipari forradalom révén terjedő kiberfizikai rendszerek alapjaiban reformálják meg a termelés és szolgáltatás ma ismert formáit a mezőgazdaságtól az egészségügyön át az energiaiparig.

 

A kiberfizikai rendszerek (CPS-ek) elterjedése a tudományos-fantasztikus művekben általában a gépek ellen élethalálharcot vívó emberiség egybekovácsolódásával, a gépesített hálózatok nélküli „antik” világ jellemzőinek felértékelődésével jár kéz a kézben. A valóságban a masinák és kütyük „okosodása”, a legkülönfélébb gépek egységes rendszerekké szerveződése, az emberi beavatkozást nem igénylő hálózatok kiépülésének a lehetősége inkább tűnik kívánatosnak, mint fenyegetőnek.

Ez még akkor is így van, ha hosszú távon mindez például azzal járhat együtt, hogy az okosgyárakban a gyártósorok mellett hétrét görnyedve dolgozó munkások tömegei után a döntéshozókat is megbízhatóbb, kiszámíthatóbb, kevesebb hibát vétő precíziós robotokra cserélik majd.

A negyedik ipari forradalomként is emlegetett, elsőként 2012-ben, Siegfried Dais német fizikus vezetésével felvázolt termelési és szolgáltatási paradigmaváltás elsősorban a CPS-ek elterjedésén, valamint a dolgok internetének egyre kiterjedtebb hálózatán alapszik.

 

A nagyreményű terveknek egyelőre például épp az szab határt, hogy a hagyományos módszerekkel nemigen lehet a befolyó adathalmot elemezni sem

 

Miközben az első ipari forradalom a gőz és a víz erejével mobilizálta a korabeli masinákat és a termelést, a második az elektromosság széles körű elterjedése segítségével megteremtette a tömegtermelés legfontosabb feltételét, a harmadik, a digitális forradalom automatizálta a gyártást, vagy legalábbis annak egy részét. A napjainkban zajló negyedik ipari forradalom az elképzelések szerint megteremti a személyre szabható tömegtermelés feltételeit.

Ahogy az internet alapjaiban rengette meg az emberiség információhoz való viszonyát, a CPS-ek a gyökeréig átírják majd az emberiség és a gépesített rendszerek kapcsolatát.  Kütyüik és a környezetükben lévő, internethez csatlakozó legkülönfélébb masinák révén emberek és gépek – a felhőben futó programok segítségével – dinamikusan, valós időben tudnak majd alkalmazkodni egymához, vagy a gépek más gépekhez, infrastruktúrákhoz.

Adatokból tudás

A CPS-hez – leegyszerűsítve – két fő komponens kell: a rendszer összes elemébe beépített fejlett érzékelőknek, jeladóknak és jelfogóknak köszönhetően olyan kiterjedt kapcsolati hálózatnak, ami biztosítja a hatalmas mennyiségű valós idejű információ rendszerbe áramlását a fizikai világból. Másfelől olyan fejlett adatfeldolgozó, analitikai és számítástechnikai kapacitásra van szükség, ami megalkotja, majd a változó környezet igényeinek megfelelően folyamatosan alakítja a rendszert működtető kiberteret. 

A nagyreményű terveknek egyelőre például épp az szab határt, hogy a hagyományos módszerekkel nemigen lehet a befolyó adathalmot elemezni sem, nemhogy valós időben reagálni egy-egy hirtelen bekövetkező változásra. Még a parányi hirtelen kialakult rendszerhibákra adott reakciók sem jósolhatók meg teljes pontossággal: egy CPS-sel működtetett elektromos rendszer központi egységében adódó váratlan hiba például rendkívül gyorsan okozhat hatalmas ingadozásokat az energiaellátásban – sorolja a nehézségeket Behrad Bagheri, a Cincinnati Egyetem kiberfizikai rendszerekkel foglalkozó szoftverfejlesztő doktorandusza.

 

A hírportálok, a pénzintézetek és a közlekedés megbénítása csak az előjátéka lenne annak a mindent elsöprő káosznak, amit az elektromos szolgáltatók ellen intézett jól irányzott hackertámadás tudna teremteni

 

Már az is gondot okozhat, hogy a rendszerbe ömlő óriási adatmennyiségből hogyan lesz jól körülhatárolható hasznos információ. Ha sikerül olyan algoritmusokat kifejleszteni, amelyek a beömlő adatsoroknak – hibázás nélkül – megfelelő értelmet adnak, a rendszerben működő gépek önfejlesztővé válhatnak. Képesek lesznek például arra, hogy a saját teljesítményüket – a többi gép működése alapján – a növeljék, vagy akár arra is, hogy a múltbeli mintázatok alapján megsaccolják a többiek válaszreakcióként bekövetkező lépéseit. 

Miközben tökélyre fejleszthetik a gyártás automatizálását, a CPS-ek sokak szerint erősen hajaznak James Cameron klasszikusa, a Terminátor-filmek emberiség életére és jövőjére törő, interneten terjeszkedő rosszindulatú programjára, a Skynetre. Magyar biztonságtechnikai szakemberek olyan komolyan veszik a fenyegetést, hogy a kibertámadások elsődleges célpontjául szolgáló „kritikus infrastruktúra”, vagyis „az egymással összekapcsológó, interaktív és egymástól kölcsönös függésben lévő infrastruktúraelemek, létesítmények, szolgáltatások, rendszerek és folyamatok” védelme szükségességére jóval a CPS-ek hazai terjedése előtt, már 2010-ben figyelmeztettek.

Víziójuk szerint a hírportálok, a pénzintézetek és a közlekedés manipulálása és megbénítása csak az előjátéka lenne annak a mindent elsöprő káosznak, amit az elektromos szolgáltatók ellen intézett jól irányzott hackertámadás tudna teremteni. Kérdés, hogy Kovács László és Krasznay Csaba informatikai szakemberek Digitális Mohács című tanulmánya szerepet játszhatott-e abban, hogy a napokban új, kibervédelmi képzés indult a Műegyetemen, ahol az efféle jövőbeli esetek ellen védekezni képes biztonságtechnikai szakembereket képeznek majd. 

Hamar eldől, hogy a lányok nem lesznek mérnökök
A pályaválasztás legtöbbször már a középiskoláig eldől, és a támogató közeg hiánya miatt választja kevesebb lány a műszaki-technológiai hivatást – állapítja meg a CETIN Hungary Zrt. kutatása.
Bármikor beüthet a kritikus rendszerhiba a magyar cégeknél
Bőven van mit behoznia Magyarországnak a digitális gazdaság területén. Az uniós ranglistán 22. helyen áll a magyar piac 43,8 pontjával, szemben az 50 pont feletti EU-s átlaggal. A lemaradás a cégvilágban is érezhető, ami részben az informatikushiánnyal, a képzett szakemberek iránti jelentős kereslettel magyarázható.
Automatizálás a robotikában – egy tökéletes robot minden területhez
Az ATRO robotrendszer kidolgozásával a Beckhoff új szemléletmódot hozott a robotika világába. Ez egy moduláris rendszer, amelyből bármilyen alkalmazáshoz rendkívül rugalmasan összeállítható a megfelelő robotkinematika.
A logisztikai szektor számára is fontos a kiberbiztonság
Az egész EU-ban egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvvel, a NIS2-vel még sokan lehetnek, akik nem találkoztak. Pedig hamarosan számos szereplőt érinthet a fogalom, köztük logisztikával összefüggésben dolgozókat is.
Néhány egyszerű szabály betartásával csökkenthető a kibertámadás veszélye
A kiberbűnözők folyamatosan próbálnak átverni bennünket, hogy megszerezzék személyes adatainkat és pénzünket. A G DATA adatbiztonsági cég szakemberei szerint néhány egyszerű szabály betartásával jó eséllyel tudjuk elkerülni az átveréseket.