A McKinsey tanulmánya hét területet azonosított, amelyek erősebb startup-szektort, gyorsuló digitális átalakulást, növekvő foglalkoztatást és állami bevételeket eredményeznének. A hazai startupok, amennyiben a többi európai országokhoz hasonló arányban és mértékben tudnának növekedni, 2,5-5 milliárd eurónyi pluszforrást tudnának bevonni a szektorba.

Ennek jelentős hányada, 0,6-1,3 milliárd euró a helyi gazdaságban hasznosulna – áll a McKinsey tanácsadó cég friss tanulmányában (Fueling the Hungarian start-up ecosystem). A fejlettebb startup ökoszisztéma növelné az adóbevételeket, segítené a digitális megoldások elterjedését, és lendületet adna a teljes gazdaság digitális átalakulásának is.

A McKinsey tanulmánya szerint Magyarország kimondottan jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy a fenti prognózisban vázolt célokat elérje: kellő számú startup működik az országban, az elérhető kockázati tőke mennyisége nem marad el a visegrádi országok átlagától, és a szakképzett munkaerő is rendelkezésre áll.

Ráadásul az IT-szektorban a szakemberek száma meg is haladja a régiós átlagot, hiszen a teljes munkaerőállomány 3,6% dolgozik nálunk az IT-szektorban szemben a régiós 2,8 %-kal, ahogy erre a McKinsey egy korábbi tanulmányában is rámutatott.

Mindezek ellenére a legalább 1 milliárd dolláros vállalatértéket elérő startupok (közismert nevén az unikornisok) számában Magyarország elmarad szomszédaitól: Csehországban 4, Lengyelországban 11 unikornis tudott felnőni, míg Magyarországon – a nyilvános adatok szerint – csak a LogMeIn jutott el erre a szintre.

A McKinsey azt is megállapította, hogy Magyarországon a fejlődésük érett szakaszába kerülő startupok száma is jelentősen elmarad az európai fejlett gazdaságokétól, lakosságarányos számuk a németországinak a fele.

Megvizsgálva a sikeres startup-ökoszisztémáknak otthont adó országokat, a McKinsey hét olyan tényezőt talált, amelyek jelentős befolyással vannak a megalakuló startupok számára, és arra, hogy közülük hánynak sikerül érett szakaszba kerülni, esetleg unikornissá válni:

Egyszerű vállalkozásalapítás és tőkebevonás

A vállalkozásalapítást és a tőkebevonást megkönnyítő, átlátható, egyszerű, ugyanakkor a visszaéléseket megakadályozó szabályozás alapvető feltétele a sikeres startup-ökoszisztéma kialakulásának. E tekintetben a hazai gyakorlat nincs összhangban a nemzetközi példákkal: a Világbank „Starting a Business” rangsorában Magyarországot a 87-ik helyre sorolták. A bürokratikus nehézségek szintén komoly szerepet játszanak abban, hogy a hazai startupok több mint negyede külföldön van bejegyezve.

Külföldről érkező befektetésben körülbelül 16 százalékuk részesül, szemben a 40 százalékos európai átlaggal; összehasonlításképp, a világ legsikeresebb startup-ökoszisztémáit működtető Németországban és Izraelben a külföldi működőtőke-befektetéseket elnyerő vállalkozások aránya eléri a 70 százalékot. Az ilyen jellegű agadályok elhárítására Ausztriában például egy 5 tagból álló Startup Bizottságot hoztak létre, akik független szakértőként támogatják ezeknek a folyamatoknak a testreszabását a startupok fejlődéséhez szükséges igények szerint.

Képzett munkaerő, szakember-utánpótlás

Az alapítók küldetésével azonosulni tudó, megfelelő tudással rendelkező, tapasztalt szakemberek bevonása elengedhetetlen a startupok fejlődéséhez. Emellett a külföldi piacok ismerete, a nyelvtudás – vagyis a nemzetközi csapat felépítése - is hamar kulcsfontossúgúvá válik, hiszen nemzetközi terjeszkedés nélkül hazai viszonylatban a növekedési ambíciók aligha teljesíthetőek. Ennek biztosításához viszont sokszor újszerű megoldások szükségesek: például a kompenzáció terén a nagy multikkal a bérversenyt a startupok tulajdonrész felkínálásával tudják felvenni. A képzett munkaerő biztosítására jó példa a francia „tech vízum”, amely segítségével az Európai Unión túlról a startupokhoz érkező szakemberek számára könnyítik meg a letelepedést.

Kedvező adókörnyezet mind a cégalapítók, mind a befektetők számára

A vállalkozásalapítást és a kockázatitőke-befektetést ösztönző adórendszer révén növelni lehet mind a megalakuló, mind a befektetői háttérrel növekvő startupok számát. Számos európai országban vannak sikeres gyakorlatok: az Egyesült Királyságban például részben leírható a jövedelemadóból, ha valaki startupba fekteti a pénzét. Hasonló ösztönzők Magyarországon az alapítók vagy a startupoknál munkát vállalók számára korlátozottan állnak rendelkezésre.

A vállalkozói kultúra erősödésének közvetlen ösztönzése

A McKinsey egy korábbi kutatása arra mutatott rá, hogy bár sok esetben megvan a hajlandóság a cégalapításra, bizonyos társadalmi csoportok vállalkozásai jóval nehezebben jutnak el az érett szakaszba. Ezzel szemben a karrierjük közepén járó potenciális cégalapítókra – akiknek sokszor mind a tapasztalat, mind a stabil anyagi háttér adott egy sikeres startup elindításához  – sokszor az igaz, hogy már kevésbé kockázatvállalóak, nehezebben vágnak bele egy új vállalkozásba családjuk, kialakult életvitelük mellett. Speciális mentorprogramokon és a vállalkozói sokszínűséget erősítő kampányokon keresztül jelentősen lehet növelni a sikeres startupok számát; erre jó példa az Ausztráliában kifejezetten női startup alapjtók számára létrehozott támogatási- és mentorprogram.

A közfinanszírozás stratégiailag átgondolt kihelyezése

A kockázatitőke-befektetők mellett jellemzően maga az állam is szerepet vállal a startupok feltőkésítésében. Ennek egyik sikeres példája a lengyelországi Polish Growth Fund of Funds; ebben a modellben az állam nem közvetlenül, hanem „alapok alapja” rendszeren keresztül lép be erre a területre. Ez azt jelenti, hogy az állam – bármely más magánbefektetőhöz hasonlóan – magántőke-alapokba fektet szigorú megtérülési elvek mentén, ezáltal közvetetten finanszírozza a start-up ökoszisztémát.

Átláthatóság és tudásmegosztás

A legsikeresebb startup-ökoszisztémák közös jellemzője a teljes átláthatóság, vagyis az olyan adatbázisok és digitális platformok megléte, ahonnan megbízható, hiteles információ szerezhető be a startupokról (beleértve azok valós piaci teljesítményét), és amelyek gyakorlati segítséget adnak a vállalkozásalapítás és -fejlesztés terén is. Jó példa erre az Észtországban létrehozott Startup Estonia platform, amely jelentősen fellendítette a startup-ökoszisztámát. Magyarországon jelenleg ilyen platform nem működik, pedig ez a befektetők és a startupok egymásra találásában, a hálózatépítésben és a különböző képzések népszerűsítésében is segíthetne.

Képzések alapítók és szakemberek számára

A sikeres ökoszisztémákban az alapítók a digitális, üzleti, illetve a kódolási ismereteket átadó képzések széles skálájához férnek hozzá, másfelől a vállalkozásalapítási ismeretek a középiskolai és egyetemi tananyagnak is részét képezik. Magyarországon az ilyen edukációnak azért is volna kiemelt jelentősége, mert különböző felmérések szerint a magyarok kifejezetten kockázatkerülőek, és a magyar startupok nem szívesen vállalják a nemzetközi piacon történő megmérettetést. Számos értékes kezdeményezés indult el a közelmúltban Magyarországon, amely a vállalkozói kultúrát erősíti, ilyen például a Hungarian Start-up University Program (HSUP) vagy az országos felnőttképzési program. Ha a magyar egyetemek és más oktatási intézmények tovább folytatják a munkájukat ezen a téren, az több új magyar startup alapításához járulhat hozzá.

„Izrael részben a hatásos startup-ökoszisztémájának köszönhetően ért el jelentős gazdasági sikereket az elmúlt évtizedben” – emelte ki Matécsa Márta, a McKinsey partnere. „Magyarországnak is megvannak az adottságai ahhoz, hogy hasonló eredményeket mutasson föl, és felzárkózzon a legsikeresebb startup ökoszisztémákat működtető országokhoz: építhet a nemzetközileg is elismert magyar tudományos innovációra, valamint az ország jól képzett munkaerejére. Ha az általunk azonosított területeken sikerül előrelépést elérni a szektor érintettjeinek szoros együttműködésével, esély van arra, hogy Magyarországon egy virágzó startup-kultúra jöjjön létre, amely az egész gazdaságot dinamizálni fogja.”

(forrás: McKinsey)

(Képek: Adobe Stock)