Kibertámadások, energetika és az üzletmenet megszakadása jelentik a legnagyobb veszélyt
Háttérbe szorultak a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás jelentette kockázatok, mivel a vállalatok inkább a sürgető makrogazdasági nehézségekre – az inflációra, az energiaválságra és az esetleges recesszióra – összpontosítanak.

 

Az Allianz Kockázati Barométer 2023 megállapítása szerint a kiberbiztonsági események és az üzletmenet megszakadása immár egymás után második éve vezeti a vállalatok legnagyobb aggályainak rangsorát. Idén azonban a makrogazdasági környezet változásainak, például az infláció, a pénzpiaci volatilitás és a fenyegető recesszió, valamint az energiaválság hatásainak a jelentősége nőtt a legnagyobb mértékben. Ez a változás annak tudható be, hogy kibontakozóban vannak a Covid19 utóhatásainak és az Ukrajnában dúló háborúnak az egész világot érintő gazdasági és politikai következményei.

Az ilyen sürgető nehézségek azonnali intézkedésre késztetik a vállalatokat is, ami magyarázatot ad arra, miért szorult vissza a természeti katasztrófákkal járó kockázatok és az éghajlatváltozás az éves rangsorban, ahogy a világjárvány is veszített a jelentőségéből annak következtében, hogy a védőoltásoknak köszönhetően megszűntek a lezárások és a korlátozások. A politikai kockázatok és a politikai indíttatású erőszak szintén új tényező a tíz legnagyobb globális kockázat között, míg a képzett munkaerő hiánya a 8. helyre lépett elő. A jogi és szabályozási változások továbbra is a fő kockázatok közé tartoznak (az 5. helyen), a tűzeset/robbanás viszont két hellyel visszaesett, így már csak a 9.

 

Magyarországon a vállalatokra és vállalkozásokra leselkedő legnagyobb kockázatot az energiaválság közvetlen, illetve a vele járó közvetett hatások jelentik (energiaellátási hiány, az ennek következményeként fellépő szolgáltatáskimaradások, illetve az árak ingadozása), melyet a felmérésben résztvevő magyar szakértők 50 százaléka sorolt a legfontosabb potenciális kockázatok közé. Ezt követik az elsőhöz valamelyest kapcsolódó makrogazdasági fejlemények jelentette kockázatok (melyek közül a legégetőbb az infláció), melyeket 47 százalék sorolt a leginkább fenyegetést jelentő tényezők közé. A nemzetközi listán is kiemelt kockázati tényezőnek minősített jogi és szabályozási változások hatásait pedig a kitöltők 37 százaléka azonosította az egyik legjelentősebb rizikófaktorként, így ez a harmadik helyre került a rangsorban.

 

2023-ban az Allianz Kockázati Barométer rangsorát vezető kockázatok szinte azonosak voltak a vállalatok méretétől függetlenül, tehát a nagy-, a közép- és a kisvállalkozások körében is. Emellett a meghatározó európai gazdaságokban és az Egyesült Államokban egyaránt energiaválság várható. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint az Afrikában működő vállalkozások esetében némileg eltérő kockázatok keltenek aggodalmat, ami arra utal, hogy az Ukrajnában zajló háború és annak gazdasági-politikai következményei másféleképpen gyakorolnak rájuk hatást.

Digitális vagy zavart okozó veszélyek

A kiberbiztonsági események, például az informatikai leállások, a zsarolóvírusos támadások vagy az adatvédelmi incidensek második éve szerepelnek a legjelentősebb kockázatok között világszerte, ami most fordult elő először. Egyúttal 19 országban, köztük Kanadában, Franciaországban, Japánban, Indiában és az Egyesült Királyságban vezetik a legnagyobb veszélyforrások rangsorát. A 250 millió dollárnál kevesebb éves bevétellel rendelkező vállalkozások leginkább e kockázat miatt aggódnak.


„Sok vállalat számára a kibertérben tapasztalható veszély nagyobb, mint valaha, a kiberbűncselekményekkel összefüggő biztosítási kárigények pedig továbbra is gyakoriak. A nagyvállalatok körében megszokottá vált, hogy támadások célpontjai lesznek, a megfelelő kiberbiztonsággal rendelkezők pedig eredményesebben tudják visszaverni a legtöbb támadást.


Ugyanakkor egyre több kis- és középvállalkozás is elszenvedővé válik, mivel hajlamosak alábecsülni a kitettségüket és a kiberbiztonsági ellenőrzési keret erősítésébe való folyamatos beruházás szükségességét” – mutatott rá a kiberbiztonsági kockázatvállalásért felelős Shanil Williams, az AGCS igazgatósági tagja és vállalati kockázatvállalási igazgató.

 

 

Az Allianz Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontja szerint 2023-ban is gyakran fordulnak majd elő zsarolóvírusos támadások, az adatvédelmi incidensek mérlegelt átlagára pedig rekordmagas, 4,35 millió dollár, és várhatóan az 5 millió dollárt is meghaladja 2023-ban. Az ukrajnai fegyveres konfliktus és a kiterjedtebb geopolitikai feszültségek növelik az államilag támogatott elkövetők általi nagyszabású kibertámadások kockázatát. Emellett növekvő hiány tapasztalható kiberbiztonsági szakemberekből, ami tovább nehezíti a biztonság erősítését.

Veszélyben a sérülékeny üzleti modellek

2023 sok országban ismét fokozott kockázatokat tartogat a vállalkozások számára az üzletmenet megszakadása szempontjából, mivel számos üzleti modell sérülékeny a hirtelen sokkhatásokkal és változásokkal szemben, ami aztán a nyereségre és a bevételre is kihat. A megszakadást okozó tényezők köre széles. A vállalatok leginkább az üzletmenet kiberbiztonsági okokból történő megszakadásától tartanak (a válaszok 45 százaléka), a második fő ok az energiaválság (35 százalék), majd a természeti katasztrófák következnek (31 százalék).

Az égbe szökő energiaköltségek rákényszerítettek egyes energiaigényes ágazatokat, hogy hatékonyabban használják fel az energiát, máshova költöztessék a termelést, vagy akár az átmeneti leállást is fontolóra vegyék. Az ebből eredő hiányok ellátási zavarral fenyegetik Európa több kritikus jelentőségű ágazatát, így az élelmiszeripart, a vegyipart, a gyógyszeripart, az építőipart és a feldolgozóipart, noha az Európában tapasztalható enyhe tél és a gázár stabilizálódása némileg könnyít az energetikai helyzeten.

(Forrás: Allianz Hungária)

(Képek: Illusztráció, Adobe Stock)

Magyar kutatók részvételével indult a kvantumfelhő-számítás biztonságát fejlesztő európai projekt
Az ELTE Informatikai Kar koordinálásával, európai összefogásban, az NKFI Alap közel 58 millió Ft-os támogatásával megvalósuló HSM-QCC projekt célja a felhőben elérhető kvantumszámítógépek biztonságos használatának megteremtése.
Minden eddiginél intenzívebb beruházások jöhetnek az infrastruktúra fejlesztésekben
A PwC Global Infrastructure Outlook elemzése szerint a következő 25 évben a beruházások volumene megduplázódik az elmúlt két évtizedhez képest. Az országok világszerte a mesterséges intelligencia, az elektrifikáció és az urbanizáció igényeihez igazítva modernizálják közlekedési, energetikai és ipari rendszereiket.
Egy lépéssel közelebb az autonóm épületek felé
Az egyre összetettebb épületüzemeltetési környezetekben, ahol a folyamatos működés és a biztonság egyaránt kritikus fontosságú a hagyományos, időszakos ellenőrzésen alapuló tűzvédelem korlátozottan képes kezelni a kockázatokat.
Ilyen lehet a jövő vállalata
Az idei SAP Sapphire konferencián az SAP bemutatta az Autonóm Vállalat koncepcióját, amelynek célja a legkritikusabb üzleti folyamatok új szintre emelése.
Akadémiai állásfoglalás az Európát fenyegető energiaválságról
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) bemutatta hivatalos szakmai állásfoglalását, mely szerint a hazai megújuló energiákra való minél gyorsabb áttérés elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa nemzetei ne szenvedjék meg a fosszilis energiahordozók árának egyre drámaibb ingadozását.