A 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború nyomán Európában energiaválság bontakozott ki. Az Oroszországból Európába irányuló gáz- és olajszállítások a töredékükre estek vissza, ezen energiahordozók ára jelentősen emelkedett. Ez inspirálta 2023-ban Török Lászlót, a Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Kar (MK) docensét arra, hogy áttekintse, miként alakult az európai energiapiac 2010 és 2019 között.

– A szóban forgó években az öreg kontinensen rég nem tapasztalt dinamikus gazdasági konjunktúra volt tapasztalható. Miközben a korábbi ilyen időszakokat az jellemezte, hogy minél több terméket, szolgáltatást állítottak elő, annál jobban nőtt az energiafelhasználás, a kutatás során arra jutottam, hogy ez akkor nagyon nem így zajlott. Miközben az egész EU-ban a GDP-gyarapodás elérte a 27 százalékot, addig az energiafelhasználás csaknem 7 százalékkal csökkent. Vagyis az Európai Unió gazdasága egyre hatékonyabban használta fel az energiahordozókat – magyarázta a szakember.

A kutatás további részében Török László összehasonlította az Európai Unió egységnyi GDP előállításához szükséges energiafelhasználását az USA hasonló adatával. Kiderült, hogy az EU hatékonyabban hasznosította az energiát, mint az Egyesült Államok. A vizsgált időszakban ebben a tekintetben az Európai Unió 6-7 százalékkal volt hatékonyabb, mint Amerika.

– Az Európai Unió vezetése korábban éppen azt a célt fogalmazta meg, hogy minél kevesebb fosszilis és minél több megújuló energia felhasználásával dolgozzanak az európai cégek, melyben jelentős előrelépés történt a vizsgált időszakban – foglalta össze tapasztalatait a Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék docense.   Hangsúlyozta: az unió egyes tagállamait elemző részből az is világossá vált, hogy a megújuló energiák felhasználásában a legerősebb gazdaságú országok jártak élen, például Németország, Hollandia és Franciaország.

A kutató az EU 27 tagállamát négy klaszterbe rendezte aszerint, hogy miként nőtt a gazdasági kibocsátás és az energiafelhasználás. Az első klaszterbe a leghatékonyabbak kerültek. Magyarországot hét másik tagálammal együtt abba a harmadik kalapba sorolta, ahol nőtt ugyan a gazdaság, de az energiafelhasználás érdemben nem csökkent.

| Nyitókép: Adobe Stock