Az Európai Unió 2050-re a karbonsemlegesség elérésének célját tűzte ki maga elé, és ennek érdekében az egész autópiacot markánsan átalakítaná. Ennek egyik mérföldköve, hogy a napokban az Európai Parlament megszavazta, 2035-től nem lehet új benzines és dízeles autókat eladni az EU területén.
A villanymotorok forradalmáról szóló eddigi legkiterjedtebb törvényt már csak az Európai Tanácsnak kell jóváhagynia és életbe lép a szabályozás, amelytől azt várják, hogy felgyorsítja majd az elektromos modellekre való átállást. Az autóeladási statisztikákat tekintve azonban már látszik a fordulat: úgy tűnik, sem az autógyártók, sem a vásárlók nem akarnak még egy évtizedet várni az átállással. Az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint 2011 óta tíz év alatt közel százszorosára nőtt a teljesen elektromos és a hibrid személygépjárművek eladásainak száma, csak tavaly 2,21 millió efféle autót regisztráltak az EU területén.
Az elektromos autók leginkább Németországban, Franciaországban, Svédországban és Norvégiában hozták lázba a sofőröket, utóbbi esetén ez nem is csoda, mivel a kormányzat elkötelezte magát amellett, hogy 2025-ig az összes eladott új autó zéró kibocsátású legyen. Magyarországon szintén növekszik a zöld rendszámos, vagyis elektromos járművek száma. 2022 márciusában rekordot döntött az eladásuk, így már több mint ötvenezer elektromos autó hasít a hazai utakon.
Egyre többen tisztában vannak azzal is, hogy az elektromos forradalomhoz nem elég a járműflotta növelése, elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra kialakítása is. Ebben az Európai Unió területén Hollandia áll az élen: az EU több mint 375 ezer elektromos töltőállomásából 37 ezret tudhatnak magukénak. Őket követi Németország 27 ezerrel, majd Franciaország 25 ezerrel. Ez Hollandiában gyakorlatilag azt jelenti, hogy a városi terekben majdnem minden második utcában lehet elektromos autótöltővel találkozni.
Bár 1888-ban értékesítették az első elektromos autót, több mint száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az elektromos hajtású járművek nagyobb számban megjelenjenek az autópiacon és az autóutakon. Mik az érvek jelenleg az elektromos autók mellett vagy ellen, milyen kihívásokkal találják szemben magukat az elektromobilitás piacának szereplői, és ez hogyan alakul a jövőben vagy éppen, hogyan alakul az elektromos töltőállomások helyzete Magyarországon? Kik nyitottak az elektromos hajtású járművekre és hajlandóak-e mélyebben a pénztárcájukba nyúlni, ha a lokális kibocsátás csökkentése a tét? Mi több, hogyan tudja ösztönözni a villanyforradalmat a közösségi autómegosztás?
A
Bosch Magyarország legújabb podcastjában ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, sőt arra is, miért „kapudrog” az óvodás kisgyermekek elektromos kisautója és úsznak-e valaha elektromos hajók a Balatonon. Vető Bálint, a MOL Limo ügyvezető igazgatója és Horváth Csongor mérnök, a Bosch eAxle System Dimensioning csapatának vezetője beszélgetnek.
Szerző: Bosch Magyarország
2022.07.08.
Használjuk az AI-t, de nem vagyunk felkészülve rá Mesterséges intelligencia Közép- és Kelet-Európában címmel jelent meg a KPMG legújabb kutatása. A tanulmány átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió AI-stratégiájáról, felmérve az országok és vállalatok helyzetét az AI szabályozása, bevezetése, felhasználása és fejlesztése terén.
Amikor a repülőgép látni is kezd A modern repülőgépek navigációs rendszerei és fejlett szenzorai rendkívüli pontossággal képesek meghatározni a jármű helyzetét és mozgását. Arról azonban nem adnak információt, hogy milyen veszélyek közelednek a környezetből – például más repülőgépek, drónok, madárrajok vagy váratlan akadályok.
A technológiai semlegesség a magyar járműipar sikerének kulcsa Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke beszélt az európai és a magyar járműipar legfontosabb kihívásairól, a MAGE 2026-os céljairól, valamint az egyesület eredményeiről.
Drámai ellentétek a szállítmányozásban: 15 ezer kamion kényszerült vissza az utakra A Trans-Sped kezdeményezésére, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és az Edutus Egyetem partnerségében életre hívott Tatai Regionális Ellátási Lánc Platform (TRELP) megrendezte első szakmai fórumát.
Brno - középpontban az innováció A közel száz éve az ipar és a kereskedelem világát természetes módon összekapcsoló Veletrhy Brno (Brnói Vásártársaság) 2026-ban tovább kívánja erősíteni szerepét – nem csupán vásárhelyszínként, hanem mint a nemzetközi párbeszéd, a stratégiai partnerségek és a konkrét üzleti együttműködések platformja.
