Kérdőjelek az elektromobilitás körül
Az Európai Unió 2050-re a karbonsemlegesség elérésének célját tűzte ki maga elé, és ennek érdekében az egész autópiacot markánsan átalakítaná. Ennek egyik mérföldköve, hogy a napokban az Európai Parlament megszavazta, 2035-től nem lehet új benzines és dízeles autókat eladni az EU területén.

 

A villanymotorok forradalmáról szóló eddigi legkiterjedtebb törvényt már csak az Európai Tanácsnak kell jóváhagynia és életbe lép a szabályozás, amelytől azt várják, hogy felgyorsítja majd az elektromos modellekre való átállást. Az autóeladási statisztikákat tekintve azonban már látszik a fordulat: úgy tűnik, sem az autógyártók, sem a vásárlók nem akarnak még egy évtizedet várni az átállással. Az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint 2011 óta tíz év alatt közel százszorosára nőtt a teljesen elektromos és a hibrid személygépjárművek eladásainak száma, csak tavaly 2,21 millió efféle autót regisztráltak az EU területén.

Az elektromos autók leginkább Németországban, Franciaországban, Svédországban és Norvégiában hozták lázba a sofőröket, utóbbi esetén ez nem is csoda, mivel a kormányzat elkötelezte magát amellett, hogy 2025-ig az összes eladott új autó zéró kibocsátású legyen. Magyarországon szintén növekszik a zöld rendszámos, vagyis elektromos járművek száma. 2022 márciusában rekordot döntött az eladásuk, így már több mint ötvenezer elektromos autó hasít a hazai utakon.

 

Egyre többen tisztában vannak azzal is, hogy az elektromos forradalomhoz nem elég a járműflotta növelése, elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra kialakítása is. Ebben az Európai Unió területén Hollandia áll az élen: az EU több mint 375 ezer elektromos töltőállomásából 37 ezret tudhatnak magukénak. Őket követi Németország 27 ezerrel, majd Franciaország 25 ezerrel. Ez Hollandiában gyakorlatilag azt jelenti, hogy a városi terekben majdnem minden második utcában lehet elektromos autótöltővel találkozni.

Bár 1888-ban értékesítették az első elektromos autót, több mint száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az elektromos hajtású járművek nagyobb számban megjelenjenek az autópiacon és az autóutakon. Mik az érvek jelenleg az elektromos autók mellett vagy ellen, milyen kihívásokkal találják szemben magukat az elektromobilitás piacának szereplői, és ez hogyan alakul a jövőben vagy éppen, hogyan alakul az elektromos töltőállomások helyzete Magyarországon? Kik nyitottak az elektromos hajtású járművekre és hajlandóak-e mélyebben a pénztárcájukba nyúlni, ha a lokális kibocsátás csökkentése a tét? Mi több, hogyan tudja ösztönözni a villanyforradalmat a közösségi autómegosztás?

 

A Bosch Magyarország legújabb podcastjában ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, sőt arra is, miért „kapudrog” az óvodás kisgyermekek elektromos kisautója és úsznak-e valaha elektromos hajók a Balatonon. Vető Bálint, a MOL Limo ügyvezető igazgatója és Horváth Csongor mérnök, a Bosch eAxle System Dimensioning csapatának vezetője beszélgetnek.
 

 

Van, akit a munkahelyi unalom jobb teljesítményre sarkall
A magas önértékelésű és elismeréshajhászó típusú nárcisztikus személyiségjegyekkel rendelkező munkavállalóknál a munkahelyi unalom erősítheti a tökéletességre törekvést, a bizonyítási vágyat – állapítja meg a Corvinus egyetem friss kutatása.
A BME egyetlen magyarként felkerült az AWS globális egyetemi térképére
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási intézmény, amely bekerült az AWS 18 ország 132 egyetemére kiterjedő Kiro Students programjába.
Longevity és technológia: a hosszú, minőségi és teljes élet nyomában a BoschxRichter Innovátorok Napján
A hosszú és minőségi élet tudományos, technológiai és társadalmi összefüggései kerülnek fókuszba az idei BoschxRichter Innovátorok Napján 2026. szeptember 23-án, a budapesti Richter Központban.
Egyetlen kattintástól a termelés leállásáig: így épül fel egy ipari kibertámadás
Hogyan állíthatja le a termelést, vagy veszélyeztetheti akár egy egész üzem működését egyetlen kattintás? Renáta Pešinová, az ABB csehországi kiberbiztonsági szakértője bemutatja, hogyan válhat egy egyszerű informatikai incidens súlyos üzembiztonsági kockázattá.
A vállalatok többségének még nem származik gazdasági nyereség 
az AI-ból
Az AI-ból származó valós pénzügyi megtérülést csak egy szűk élmezőny szállítja. Az 1217 felsővezető megkérdezésén alapuló PwC AI Performance Study szerint az AI által teremtett gazdasági érték közel háromnegyedét (74%) mindössze a vállalatok ötöde (20%) realizálja.