Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat
50 ország 56 ezer munkavállalójának megkérdezésével készült el a PwC Global Workforce Hopes & Fears jelentése, mely szerint a fokozódó terhelés, a felgyorsult szervezeti változások és a feladatkörök átalakulása jelentik a legnagyobb kihívást a munkavállalóknak.

 

A válaszadók majdnem kétharmada (62%) tapasztalt több munkahelyi változást az elmúlt évben, mint az azt megelőző 12 hónapban. 40% azt állítja, hogy a napi feladatai jelentős mértékben módosultak, azonban a változások célját mindössze 44%-uk érti. A többféle nyomás máshol kínálkozó lehetőségek keresésére és a készségeik fejlesztésére sarkallja a munkavállalókat. A megkérdezettek több mint negyede (28%) tervezi, hogy a következő 12 hónapban munkahelyet vált, ez a 2022-es felmondási hullámnál (19%) jóval magasabb arány. A váltást fontolgatók kétharmada (67%) szerint a készségek fejlesztése fontos szerepet játszik abban a döntésben, hogy maradjon-e a jelenlegi munkáltatójánál vagy váltson.

„A felmérés megállapításai azt mutatják, hogy a munkával való elégedettség már nem elég. Az állandó változások közepette a készségek fejlesztése elsődleges szempont lett a munkavállalók számára. A munkaadók részéről a munkatársakba és a technológiai platformokba történő befektetés szükséges ahhoz, hogy enyhítsék az alkalmazottakra nehezedő nyomást, így tartva meg a legtehetségesebb kollégákat” – érvel Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

Megváltást hoz a mesterséges intelligencia?

A munkavállalók a fokozódó munkahelyi nyomás enyhítését az új technológiáktól, többek között a generatív mesterséges intelligenciától (MI) remélik. Azok közül, akik ezt napi szinten használják, 82% számít arra, hogy általa hatékonyabbá válik a munkája a következő 12 hónapban. A tekintetben is optimisták, hogy a generatív MI a fejlődésüket támogató lehetőségeket fog teremteni. A felhasználók fele (49%) arra számít, hogy a technológia alkalmazásával magasabb béreket érhet el. Ez a várakozás még magasabb arányban (76%) jellemző azon munkavállalók körében, akik napi szinten alkalmazzák az MI-t. A felhasználók több mint 70%-a egyetért azzal, hogy a generatív MI-eszközök segítségével kreatívabbak lehetnek a munkájukban (73%), és jobb minőségben tudják a feladataikat elvégezni (72%).

Fejlődök vagy felmondok

Egyre nagyobb értékként – aggályaik enyhítőjeként és karrierfejlődésük gyorsítójaként – tekintenek a készségek fejlesztésére a munkavállalók. Azok körében, akik a következő 12 hónapban munkahelyváltást terveznek, majdnem kétszer nagyobb annak a valószínűsége (67%), hogy a továbbképzési lehetőség erős szerepet játszik felmondási döntésükben, mint azoknál, akik a jelenlegi munkaadójuknál terveznek maradni (36%). Mindemellett a megkérdezetteknek kevesebb mint fele (46%) érzi úgy, hogy munkáltatója megfelelő lehetőségeket biztosít a karrierje szempontjából előnyös új készségek elsajátítására. Ráadásul a munkahelyváltást fontolgatók fele (51%) hiszi azt, hogy a munkájához szükséges készségek a következő öt évben változni fognak.

Különösen az MI készségfejlesztésre gyakorolt hatása iránt mutatkozik érdeklődés: a technológiát használók 76%-a számít arra, hogy ezáltal lehetősége nyílik új készségeket elsajátítani a munkája során. Az igények kielégítéséhez azonban komoly befektetésekre lesz szükség a munkáltatók részéről, hogy az új és feltörekvő eszközökkel kapcsolatos képzést, illetve az azokhoz való hozzáférést biztosítani tudják. Azoknak, akik az elmúlt 12 hónapban nem használták a generatív MI-t a munkájukhoz, egyharmada (33%) úgy gondolja, hogy nem fogja tudni alkalmazni a technológiát a feladatai elvégzéséhez, 24% a munkája révén nem rendelkezik hozzáféréssel az eszközökhöz, 23% pedig nem tudja, hogyan kell azokat használni.

 

A munkavállalók a fokozódó munkahelyi nyomás enyhítését az új technológiáktól, többek között a generatív mesterséges intelligenciától (MI) remélik

 

A gyorsan változó környezet ellenére mégis mutatkoznak jelek a munkával kapcsolatos optimizmusra és elkötelezettségre. A kutatásban résztvevők 60%-a legalább valamennyire elégedett a munkájával (ami növekedés a 2023-ban mért 56%-hoz képest), és azok közül, akik fontosnak tartják a méltányos fizetést, 57% nyilatkozott úgy, hogy a munkájáért megfelelő bért kap. A megélhetési költségekkel kapcsolatos nyomás 2023 óta kissé enyhült, 38%-ról 45%-ra emelkedett azok aránya, akiknek minden hónap végén marad pénzük. Ugyanakkor nekik több mint a fele (52%) mondta azt, hogy pénzügyileg még mindig bizonyos mértékű nyomás alatt állnak.

„A technológia alapvetően alakítja át a munkavégzés módját és a munkáltatók által keresett készségek jellegét. A munkavállalók szemében nagyobb értéket képviselnek azok a szervezetek, amelyek befektetnek a készségfejlesztésbe, ezáltal jövőtálló karrierlehetőségeket ajánlanak. Az Y és Z generáció nagyon tudatos a saját CV-jének az építésében, nem csak a hosszú távú karrierjük, hanem amiatt is, mert tudják, hogy egyes, elsősorban digitális készségek megléte bérben mérhető. Egy elérhető jövőkép, és annak az ígérete, hogy a munkáltató (képzésekben és technológiai szempontból) támogatást nyújt ennek eléréséhez, nagyban segíti a munkavállalók motivációját, teljesítményét. Elkötelezett kollégákkal pedig sokkal könnyebb keresztülvinni a változásokat” – emelte ki a szakember.

 

| Illusztrációk: Adobe Stock

Mégsem eszi meg reggelire az AI az informatikusokat
Az IT-szektorban véget ért a kivárás időszaka, és a lapokat ismét a munkavállalók osztják. A No Fluff Jobs legfrissebb Salary Guide riportja megerősíti: nemcsak a fizetések törtek újra csúcsra, de érkezik a bértranszparencia is, ami örökre véget vet a „mennyit is kérhetek?” típusú sötétben való tapogatózásnak.
A zöld átmenet vakfoltja: miért nő tovább a kibocsátás a megújulók sikere mellett?
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét. Egy friss tanulmány szerint a probléma gyökere nem elsősorban technológiai, hanem szerkezeti.
Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.