A közép és felsővezetők kiválasztásával foglalkozó Wyser a múlt hónapban készített felmérést a munkavállalói trendekről csaknem 500 közép- és felsővezető bevonásával. Megállapították, hogy a gyárigazgatók bére már átlépte a bruttó 3 millió forintot, akiket a műszaki igazgatók követnek 1,9 millió forinttal. A klasszikus funkcionális területeken dolgozó vezetők – például: mérnökség, minőségbiztosítás, kutatás-fejlesztés – átlagosan 1,6 milliós bérre számíthatnak.

Szalai Bence, a Wyser Technology üzletágának vezetője a felmérés kapcsán elmondta, hogy a válaszadók mindössze 50 százaléka szerint fontos az alapbér, vagyis az ideális juttatási csomagban vannak ennél meghatározóbb elemek is. A megkérdezettek 90 százalékának fontos, hogy mekkora bónuszra számíthatnak.

Egy érdekes projekt kedvéért vidékre is elmennének

Ezek a szakemberek a teljesítményalapú bérezés felé igyekeznek terelni a juttatási csomagjukat. Kifejezetten fontos számukra az egészségügyi biztosítás, a nyugdíj-előtakarékosság, illetve a részvénycsomag is. A felmérésből az is kiderült, hogy a vezetők nyitottak a vidéki pozíciókra is: a válaszadók 55 százaléka akár el is költözne abból a városból, ahol él, egy jobb ajánlat, projekt, innovatívabb technológia vagy szakmai kihívás miatt.

A bérek régiónként eltérnek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fizetései minimum 20 százalékkal maradnak el Győr-Moson-Sopron megye kereseteitől, azonos munkakörben. Az autóipar a legvonzóbb szektor, ahol a válaszadók több mint 70 százaléka szívesen dolgozna. Az iparágak népszerűségét tekintve a második helyen az elektronika, a harmadikon pedig a repülőgépipar áll.

A vezetőknek a legszimpatikusabb cégkultúra a német, ilyen hátterű cégeknél a válaszadók csaknem 70 százaléka szívesen vállalna munkát. Szalai Bence megjegyezte, a válaszadók 55 százaléka szívesen dolgozna hazai tulajdonú cégnél, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek olyan kedvező munkakörülményeket, színvonalat, pályaképet biztosítani, mint a nyugati multinacionális cégek.

Gyenge a kkv-k innovációs teljesítménye

 

Az Állami Számvevőszék elemzésében értékelte a hazai kutatás-fejlesztési stratégiát, valamint azokat a módszereket, amelyek a K+F+I teljesítményt mérik. A kutatás-fejlesztési és innovációs programok eredményes végrehajtásának alapvető feltétele, hogy legyenek egyértelmű, átlátható, megfelelő indikátorok, a mérhető célokban tükröződjenek a társadalom elvárásai. Hangsúlyozták, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció nemzetstratégiai kérdés.

 

Magyarország megalkotta a 2013-2020 időszakra szóló Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiáját, azonban a megfogalmazott egyes célok mérhetőségére nem dolgozták ki a módszertant. A célkitűzések egzakt definiálása nem teljeskörű, illetve a megvalósítás eszközrendszerét sem határozták meg minden esetben – írják az elemzésben.

 

 

Az ÁSZ kitért arra is, hogy az Európai Bizottság kidolgozta az Európai Innovációs Eredménytáblát(EIS) a tagállamok innovációs teljesítményének mérésére, viszont az eredménytábla egyes indikátorai nem az eredményességet, hanem a ráfordítás mértékét mérik. A 2021-ben publikált EIS alapján az innovációs teljesítmény 2014-től átlagosan 12,5 százalékponttal nőtt az EU-ban. A növekedés különösen a széles sávú internet rendszerek elterjedése, a kockázatitőke-kiadások és a nemzetközi tudományos publikációkban való részvétel mutatók vonatkozásában tapasztalható erőteljes teljesítménynövekedésnek köszönhető.

 

Magyarország a feltörekvők között

 

Az EU-n belül a 2014-től terjedő időszakban is folytatódott a konvergencia folyamata, általában a gyengébben teljesítő országok gyorsabban fejlődnek, mint a magasabb teljesítményt nyújtók. A számvevőszék rámutatott arra is, hogy miközben Magyarország GDP-jének egyre nagyobb arányát fordítja K+F+I-re, az ország innovációs teljesítménye elmarad az EU átlagától, az EU Összevont Innovációs Indexe (Summary Innovation Index - SII) Magyarországot a feltörekvő innovátor országok csoportjába sorolja.

 

A visegrádi négyek országai közül Csehország innovációs teljesítménye a mérsékelt innovátorok csoportjába, a további országoké a feltörekvő innovátorok kategóriába tartozik. A 2021. évi EIS besorolás szerint Csehország az EU átlag 83,9 százalékát érte el, ezt követi Magyarország 67,9 százalékkal, majd Szlovákia a 63,1 százalékos összesített innovációs teljesítményével. Lengyelország 58,5 százalékot ért el.

 

Az EIS szerint Magyarország 2014. bázis évhez viszonyított teljesítménye 2021 évre 5,9 százalékkal nőtt. Az ország erősségei az eredménytábla által felállított 12 dimenzió közül az értékesítési hatások, a digitalizáció, a kapcsolatok, valamint a finanszírozás és támogatás. Ezzel szemben a 27 EU tagállam átlagának 50 százalékát sem éri el a kkv szektor innovációs teljesítménye, valamint a humán erőforrás és a szellemi tulajdon dimenziók tekintetében. E területek fejlesztése további erőfeszítéseket igényel – áll az ÁSZ elemzésében.

(Képek: Adobe Stock)