Jobban teljesítenek azok a projektek, ahol idővel vezetőcserét hajtanak végre
A hatékony munkaszervezés feltétele, hogy a projekttagok eltérő mértékben vegyenek részt a feladatokban, és legyen egy aktív, határozott vezető a csapatban – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak bevonásával készült friss tanulmány, amely szoftverfejlesztői csapatokat vizsgált.

 

Az együttműködések alakulását, a csapat- és vezetői dinamikát, valamint a sikerrel való kapcsolatukat elemezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Közép-európai Egyetem négy kutatója. A vizsgálathoz a Github szoftverfejlesztő platformról választottak ki mintegy hatezer, nyílt forráskóddal foglalkozó projektet. Az eredményekről a Nature Communications folyóiratban számoltak be április végén. A tanulmány szerint ezekben a csapatokban hamar létrejön a centralizált vezetés. Egyes tagok gyorsan, már a fejlesztés első évében magukra vállalják a munkaterhelés zömét, vezető fejlesztővé lépve elő. A vezetők akár a munka felét is magukra vállalják, míg az utánuk következő második legaktívabb fejlesztők jellemzően a teljes munkamennyiségnek csak körülbelül 10-20%-át végzik el.

A vezető fejlesztők nemcsak legtermékenyebb csapattagok, hanem vezetői és koordinációs szerepeket is betöltenek a projektjeikben. Ők ezen felül átlagosan még három másik projekten dolgoznak egyszerre, a „sima” tagokkal ellentétben, akik általában csak egyen. A kutatók azt is kiderítették: minél egyenlőtlenebb a munkaterhelés a csapattagok között, annál sikeresebb a fejlesztés – a szoftverük népszerűbb és többen töltik le, ami a magasabb minőséget és hasznosságot tükrözi. A kutatás egy további eredménye, hogy minél elkötelezettebbek a vezető fejlesztők, annál jobb a csapat általános teljesítménye. A szerzők szerint ha a munka nagy részét csak néhány személyre összpontosítják, az csökkenti a koordináció költségeit és növeli a csapat hatékonyságát.

A vezetőváltás előnyei

Nem minden vezető marad azonban a helyén örökké. Néha egy másik csapattag válik a projekt legaktívabb és legközpontibb tagjává, aki felváltja a régi vezetőt – általában az együttműködés második-harmadik évében. Ez a régi vezetők számára nem feltétlenül jelenti a projekttől való teljes távozást, mivel gyakran továbbra is részt vesznek a projektben, adminisztratív tevékenységekkel. A tanulmányból az is kiderül, hogy összefüggés van a kezdeti vezető tapasztalatlansága és a vezetőváltás között: a tapasztalatlan fejlesztők által vezetett projektekben ugyanis egyharmaddal nagyobb valószínűséggel következik be vezetőcsere. Az új vezetők általában megtartják a szerepüket: a vizsgált vezetőváltásos projektek zöme (92%-uk) csak egyszer cserélt első embert.

A vizsgálat egyik fő megállapítása, hogy ha a csere bekövetkezik, az eredményesebbé teszi a csapatot azokhoz a hasonló projektekhez képest, ahol nem történt vezetőváltás. Ennek egyik oka lehet a kutatók szerint, hogy a vezetőcsere olyan kreatív erőket szabadít fel, amelyek korábban a csapatban le voltak kötve, ez pedig a projekt sikerét növelheti. A korábban alulteljesítő projektek profitálnak leginkább ezekből a változásokból, míg a jól teljesítő csapatok csak marginális javulást tapasztalnak.

„Kevés empirikus kutatás foglalkozik a csapatok időbeli fejlődésével” – mondta Luca Gallo, a Budapesti Corvinus Egyetem poszdoktori kutatója, a publikáció egyik szerzője. „Munkánk új szemszögből világítja meg, hogy a csapatdinamika hogyan kapcsolódik a projektek sikeréhez. Azt is megmutatja, hogy a szociális és koordinációs készségek egyre értékesebbé válnak a munkaerőpiacon, mert segítenek az erős vezetőknek abban, hogy megvalósítsák az elképzeléseiket” – tette hozzá.

 

| Illusztráció: Adobe Stock

Mégsem eszi meg reggelire az AI az informatikusokat
Az IT-szektorban véget ért a kivárás időszaka, és a lapokat ismét a munkavállalók osztják. A No Fluff Jobs legfrissebb Salary Guide riportja megerősíti: nemcsak a fizetések törtek újra csúcsra, de érkezik a bértranszparencia is, ami örökre véget vet a „mennyit is kérhetek?” típusú sötétben való tapogatózásnak.
A zöld átmenet vakfoltja: miért nő tovább a kibocsátás a megújulók sikere mellett?
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét. Egy friss tanulmány szerint a probléma gyökere nem elsősorban technológiai, hanem szerkezeti.
Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.