Ismét romlik a hangulat a vállalkozói szférában
A VOSZ Barométer főindexe az idei harmadik negyedévben a 100-as skálán 52 százalékon állt, ami az első mérés, a 2023 első negyedéves adathoz képest 10 százalékos csökkenést jelent.

 

A 2024-es GDP-adatokat 1,9 százalékra várjuk, e tekintetben a korábbi ambiciózus számokat „le kellett tekerni” – mondta Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója. Hozzátette, a beruházások terén sem lesz pozitív a mérleg, majd csak 2025-ben várható nagyságrendileg nagyobb, 8-9 százalékos emelkedés. „A 2024. második negyedéves, felfelé mutató trend úgy látszik, hogy megtört” – hangsúlyozta Kozák Ákos. A VOSZ-tagvállalkozások válaszaiból az is kiderült, hogy a vállalkozások a legnagyobb kockázatnak a csökkenő vásárlóerőt, a munkaerőhiányt, valamint a megrendelések elmaradását tartják. Az üzletmenet szempontjából a vállalkozások kiemelt kockázatnak tekintik a veszteséges működést (27 százalék!), a csökkenő vásárlóerőt (18 százalék), valamint az üzleti partnerek nehézségeit (16 százalék).

A veszteséges működés kockázata kapcsán Kozák Ákos felhívta a figyelmet, hogy ez az adat nem sok jót vetít előre, hiszen az látszik, hogy a bizalom is „megbicsaklott” a hazai vállalkozásoknál, amelynek következményeként a tervezett – és makrogazdasági szempontból szükséges – vállalkozói beruházások várhatóan továbbra is el fognak maradni a lehetőségektől. „Ha abban is bizonytalan vagyok, hogy az évet a terveknek megfelelően tudom teljesíteni, akkor mire tervezzek beruházást, amelynek megtérülése csak később várható?” – tette fel a kérdést vállalkozói szemszögből az Egyensúly Intézet igazgatója.

Már nem az infláció, hanem a magas adóteher a fő probléma

A kutatás során megkérdezték a vállalkozásokat arról, miként ítélik meg az ország gazdasági helyzetét. Az elmúlt időszak válaszaihoz képest újdonság, hogy elsősorban a magas adóterheket okolják a vállalkozások az aktuális problémákért, emellett a gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanságát is sokan említették. Ugyanakkor új módszerek jelentek meg a vállalkozók eszköztárában a visszaeső kereslet és a munkaerőpiac közötti egyensúly fenntartása érdekében. Ezt mutatja például a ledolgozott munkaóra-tömeg enyhe visszaesése, ami a munkaerőpiacon tapasztalt korábbi feszesség lazulásáról tanúskodik. Ezeket követik az európai uniós támogatások hiányára vonatkozó említések. A válaszok szerint nagyobb elbocsátásokra nem számítanak a hazai vállalkozások.

Már majdnem két éve, hogy a VOSZ és az Egyensúly Intézet közli negyedéves barométer-kutatásainak eredményeit. Mint azt Kozák Ákos hangsúlyozta, a jelenlegi negyedéves index értéke a legalacsonyabb. „Az üzleti hangulat 57 százalékos értéke a valaha mért legalacsonyabb szintet mutatja. Bár a vállalkozások összességében továbbra is optimisták, az üzleti kilátások minden területen romlottak az előző negyedévhez képest„ – tette hozzá. „A gazdasági helyzet idei évre vonatkozó megítélése, valamint a várható árbevétel-csökkenés jelentős negatív hatással bír az általános üzleti hangulatra”. Az általános gazdasági helyzetet – a válaszok 60 százaléka szerint – inkább vagy sokkal kockázatosabbnak ítélte, míg biztonságosabbnak csak minden 25. vállalkozás érzékelte.

Rövid és hosszabb távon is rosszak a vállalkozói kilátások

A vállalkozások rövid távú kilátásai még nem voltak ennyire alacsony szinten. A vállalkozások 46 százaléka kedvezőtlennek látja a következő negyedév kilátásait. Bár a hosszabb távú, egyéves előrejelzések valamivel optimistábbak, a cégvezetők mindössze 12 százaléka tartja vállalkozása jövőjét nagyon kedvezőnek. Ennél is beszédesebb Kozák Ákos szerint, hogy a megkérdezett vállalkozások 42 százaléka szerint az éves tervezett árbevételük el fogja érni a kitűzött célokat, míg 45 százalékuk azt mondja, hogy el fog maradni ettől.

A VOSZ Barométer korábbi negyedéves kutatásaiban többször utaltak már a beruházások fontosságára, mint egyfajta üzleti bizalmi faktorra, amely most negyedéves és éves összehasonlításban is csökkenő tendenciát mutat. „Ez jelentős makrogazdasági volumen, míg évekkel ezelőtt ez a GDP 28 százalékát tette ki, ma már csupán 22 százalékot, ami ezermilliárd forintokban mérhető visszaesést jelent” – hívta fel a figyelmet Kozák Ákos. Korábbi kijelentését megerősítette, miszerint továbbra sem látja a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknál az akvizícióra, de még akár az együttműködésre való hajlandóságot sem.

Pénzügyi helyzet, munkaerő

Mint azt a korábbi negyedéves kutatások jelentései kapcsán jelezték, az adatokat úgy érdemes értelmezni, hogy a válaszadók VOSZ-tagsággal rendelkező vállalkozások, amelyek az országos átlaghoz képest erősebbnek számítanak. „Ezt azért is érdemes kiemelni, mert bár a megkérdezett vállalkozások pénzügyi helyzete még mindig stabilnak mondható, az éves árbevételek elmaradásától tartók magas száma már figyelmeztető. Emellett az, hogy a pénzügyi tartalékkal nem rendelkező vállalkozások aránya már 16 százalékra tehető, aggasztó jelzést küld a döntéshozóknak” – tette hozzá. Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a megkérdezett vállalkozások 69 százaléka úgy nyilatkozott, hogy újra beépíti az inflációt az áraiba, jóllehet, annak mértéke ma már inkább kezelhető szinten van. Ez azt mutatja, hogy a hazai vállalkozások nem felejtették el a tavalyi inflációs sokkot.

Béremelés: csak az adóterhek csökkentése mellett lehet tovább erőltetni!

A VOSZ javaslatára a kutatásban külön témaként rákérdeztek a bérekre és a béremelésre is. Többek között az is kiderült, hogy a megkérdezett vállalkozások 60 százaléka támogatja a minimálbér és garantált bérminimum szétválasztását, kétharmaduknak pedig az a véleménye, hogy ezek mértékéről, növeléséről ágazati szinten állapodjanak meg. Mindez alátámasztja, hogy érdemes lehet dolgozni egy valóban működő ágazati bértarifa rendszer felépítésén. A kutatásból szintén kiderült, a vállalkozások 55 százaléka idén már nem tervez béremelést, és mindössze 28,9 százalékuk fog várhatóan év végi jutalmat, bónuszt adni. Jövő évre a legtöbb vállalkozás továbbra is maximum 5-10 százalékos béremelést tartana elfogadhatónak.

A témához kapcsolódva Perlusz László, a VOSZ főtitkára hozzátette, a termelékenység növekedését jóval meghaladó béremelés a bérekre rakódó adóterhek csökkentése mellett vállalható a munkaadók részéről. „Erőltetett bérfelzárkózás esetén például a szociális hozzájárulási adó további csökkentésével lehet kompenzálni, ahogy az történt a 2017-2022-re vonatkozó bérmegállapodáskor is” – tette hozzá Perlusz László. Szerinte a célzott kkv-támogatások, valamint a hozzáadott értéket jelentősen növelő nagyvállalati beruházások is segíthetnének a hazai gazdaság kilábalásában.

 

| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

 

A legtöbb európai vállalat leválna a fosszilis tüzelőanyagokról
Egy 850 európai beszerzési döntéshozó körében végzett felmérés szerint 71%-uk prioritásként kezeli a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, de több mint felüknek hiányzik az ehhez szükséges forrás.
Pneumatikus szelepek nagyobb automatizálási rugalmassággal és optimalizált áramlással
Az AVENTICS XV szelepsorozat több, egymással átjárható szelepmérettel és nagyobb áramlási sebességgel rendelkezik kompakt kialakításban.
Az Altair és a Müncheni Műszaki Egyetem úttörő megoldást fedezett fel a CFD analízis és a kvantum-számítástechnika területén
Az Altair, a számítástechnikai intelligencia globális vezető vállalata és a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói jelentős áttörést értek el az áramlástani szimuláció CFD) és a kvantum-számítástechnika területén.
Kihívások mellett lehetőséget is tartogat a NIS2 a magyar cégeknek
A NIS2 irányelv új követelményei nagyon sok szereplőt érintenek a magyar vállalati ökoszisztémában, hiszen a kockázatos ágazatokon túl közvetve ezen ágazatok beszállítóira is hatással vannak – hangzott el a CETIN Hungary IVSZ-szel közös rendezvényén.
Így lehet automatikus a szerszámcsere az esztergaközpontokban
A Sandvik Coromant megoldása lehetővé teszi a manuális kezeléstől mentes, személyzet nélküli gyártást a szerszámgépek jobb kihasználása és a nagyobb teljesítmény érdekében.