A termelési folyamatok digitalizálásában egyre nagyobb hangsúlyt kap a csatlakoztathatóság és az adatgyűjtés, mint a jövőbeli gyártás kulcsfontosságú tényezői. Ezért nem véletlen a vállalati adatstratégia és -gazdálkodás előtérbe kerülése, az adatvagyon munkára fogása. A gyártóiparban a folyamat nem új keletű, de az adatok feldolgozása, értékelése és értelmezése, az adatalapú gondolkodás a digitális gyártás terjedésével egyre hangsúlyosabbá válik. Ma már sokkal egyszerűbb adatot gyűjteni, mert a legtöbb modern gyártóeszköz rendelkezik ennek feltételeivel, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az okos gyártás nem kizárólag a digitalizációról szól, hanem inkább az adatok feldolgozásáról.

A könnyen hozzáférhető és olcsó technológia újabb lendületet adott az adatgyűjtő rendszerek terjedésének. A folyamatot erősíti, hogy napjainkban rendkívül nagy és viszonylag kedvező költségszinten elérhető számítási kapacitás és tárhely áll rendelkezésre például a felhőmegoldások révén, és így költséghatékonyan megoldható az adatgyűjtés és -tárolás. A hardver mellett olyan szoftverek is a felhasználók rendelkezésére állnak, melyekkel egyszerűen tudják az adatokat gyűjteni és adatbázisba rendezni.

Összességében bármely gyártó vállalat számára elérhető a technológia, és a korábbi évekhez képest lényegesen olcsóbbá és egyszerűbbé vált az adatgyűjtés. Emellett az iparba és a gyártásba is kezd beszivárogni az eddig többnyire a Google használata során tapasztalt adatgyűjtési „mohóság”, ami újabb lökést adhat az adatgyűjtő rendszerek bevezetésének – mondja Fuchs Ádám, a Bosch Rexroth Kft. terméktámogató mérnöke.

Gyorsan megtérülő befektetés

Miközben a leginnovatívabb vállalatok már az Ipar 5.0, a fenntarthatóság, az emberközpontú termelés és a körforgásos gazdaság felé veszik az irányt, a hazai gyártók többsége még csak barátkozik az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiai lehetőségekkel, alkalmazásokkal. Pedig az idő sürget! Jól mutatja a hazai cégek digitális felkészültségének hiányosságait a közelmúltban megjelent, az uniós országok digitális teljesítményét mérő DESI Index, mely szerint továbbra is hatalmas a lemaradás a vállalkozások digitalizációjában: Magyarország – Románia és Bulgária társaságában – a sereghajtók között, a 25. helyen szerepel.

Fuchs Ádám Bosch Rexroth   “Az adatalapú gondolkodás nem csupán a napi működés hatékonyságát befolyásolja, hanem stratégiai megfontolások alapjául is szolgál.”

Sok esetben nincs szükség rendkívüli technológiai beruházásokra egy hatékony – a termelésirányítást és a gyártást is magába foglaló – vállalati digitális ökoszisztéma kialakítására. Léteznek egyszerűbb, polcról leemelhető megoldások is, de az egyedi gyártási igényekre és lehetőségekre alapozva, egy-egy pilot projekt megvalósításával már látványos eredmény érhető el. Az átgondolt, lépésről lépésre építkező fejlesztéseket javasolja Fuchs Ádám azoknak a kis- és középvállalatoknak, amelyek eddig nem foglalkoztak adatgyűjtéssel, de elérkezettnek látják az időt, hogy gyártásuk hatékonyságának növeléséhez újabb lépést tegyenek. Szerinte akkor is ajánlott először egy pilot projekttel elkezdeni az adatgyűjtést és nem egy komplett gyártósorral kísérletezni, ha cégen belül rendelkezésre áll a szükséges szakértelem egy összetettebb rendszer kialakítására is.

Milyen adatokat és hogyan gyűjtsünk?

Erre több válasz is létezik. A Bosch Rexroth mérnöke szerint kezdetben egyetlen kiválasztott gépen kövessük a működési adatokat. Mérhetünk adatot a gép gyártás közbeni jellemzőiről, például hőmérséklet, rezgés, levegőfogyasztás, elmozdulások, sebességek, áramfogyasztás stb. De mérhetünk olyan paramétereket is, amelyek a termék minőségét befolyásolják. Álljon itt példaként egy szerbiai festőüzem esete.

A helyi szakemberek hamar felismerték, hogy a tökéletes fényezést alapvetően befolyásolja a páratartalom mértéke. Ezért olyan adatgyűjtő rendszert alakítottak ki, amely a festőkamra páratartalmát mérte. Adatokat gyűjtöttek, trendeket vizsgáltak, és megfigyelték, hogy a különböző értékek hogyan befolyásolják a festés minőségét. Végül a gyűjtött adatokból megállapították a kamra optimális páratartalmát, így lehetővé vált a tökéletes minőségű fényezés.

A napjainkban már széles körben elterjedt prediktív karbantartás szemléletes példa arra, hogy nagy mennyiségű adat elemzésével lehetséges előre jelezni, hogy valamilyen, a működéshez kapcsolódó érték kezd megváltozni, eltér a szokásostól. Ekkor még időben, a váratlan leállást elkerülve tudjuk tervezni a karbantartást. Ezek egyszerű példák, de a rendelkezésre álló további számos technológiai megoldás ellenére sem feledkezhetünk meg arról, hogy a legfontosabb mégis a hozzáértő szakember. Aki egyaránt ismeri a gépet és a terméket, így képes meghatározni azokat a paramétereket, amelyek ismerete biztosítja a hatékony és selejtmentes gyártást – hívja fel a figyelmet Fuchs Ádám.

Egy pilot projekt esetében nincs szükség bonyolult, költséges informatikai alkalmazásfejlesztési megoldásokra. A legfontosabb komponens: a Bosch Rexroth IoT Gateway eszköze, ami az adatokat gyűjti és információvá alakítva adatbázisba továbbítja. Erre alapvetően a PLC is alkalmas, az adatbázis kezelésére pedig bármilyen, hálózatba kapcsolt PC megfelel. Az adatok feldolgozására ingyenes webes szoftverek is elérhetők, így akár okostelefonról vagy bármilyen internetes kapcsolattal rendelkező számítógépről lehet az adatokat böngészni. Már alapesetben is tudunk trendeket megállapítani, ha szükséges, azokhoz figyelmeztetéseket rendelni. Emellett akár egy látványos vizualizációval megjelenítve következtethetünk a gyártási folyamatokra, vagyis érteni fogjuk a rendelkezésünkre álló adatok jelentését. Ne feledjük, kezdőlépésekről van szó! – mondja a szakértő.

Az adatgyűjtés nem varázseszköz, de már az is nagy eredmény, ha látjuk, hogy mi történik a gyártásban: melyik gép működik, melyik áll, mekkora az alapanyagkészlet, hol várható meghibásodás, ezek mind-mind a gyártás szempontjából fontos információk, amelyekre a vállalat vezetése időben tud reagálni. Az adatalapú gondolkodás nem csupán a napi működés hatékonyságát befolyásolja, hanem stratégiai megfontolások alapjául is szolgál. A folyamatosan gyűjtött és értelmezett információk birtokában a döntések is megalapozottabbak: a szűk keresztmetszetek megtalálása, hogyan tudunk optimalizálni, a folyamatokon javítani, a minőségre is jobban odafigyelni, több kiszállítást elérni. Ha az alapvető adatgyűjtés rendben működik, akkor a digitális gyártás következő minőségi szintje, a mesterséges intelligencia felé is léphetünk.