Innováció nélkül nincs növekedés
Kiss Zoltán, a német Endrich GmbH exportigazgatója és budapesti fejlesztőközpontjának vezetője interjúnkban az elektronikai ipar helyzetéről, a kínai vállalatok európai térnyeréséről és a vállalati kutatás-fejlesztés fontosságáról beszélt.

 

Globális járvány, leálló gyárak, akadozó ellátási láncok, a technológiai szektor működési zavarai, és még hosszan sorolhatnánk azokat a tényezőket, melyek az elektronikai ipart napjainkra stratégiai pozícióba emelték. Melyek az ágazat fejlődési irányát, jövőjét meghatározó legfontosabb tényezők?

Számos technológiai szektorhoz hasonlóan, az elektronikai ipar fejlődésének motorját is az autóipari beruházások és fejlesztések jelentik. Az elektromobilitás világszinten növekvő fontosságát jelzi, hogy például Kínában ennek és a kapcsolódó iparági beruházásoknak a mértéke eléri az autóipari beruházások 80%-át. Európában ettől a mértéktől még távol vagyunk, de az elektromobilitás, a távközléstechnika és a szórakoztatóelektronika együttesen már az iparág nagy részét kontinensünkön is lefedik.

Emlékezzünk a világjárvány okozta első sokkra! A bezárkózásra, a személyes találkozások szinte teljes felszámolására, és ezzel együtt a home office viharos gyorsaságú terjedésére. Ami a járvány ideje alatt sok helyen kényszermegoldásnak tűnt, napjainkra széles körű foglalkoztatási formává vált. A gazdaság számottevő része és a személyes életünk is az online térbe költözött. Ebben a helyzetben robbanásszerű igény keletkezett az otthoni és vállalati felhasználású elektronikai eszközökre.

Ugyanakkor a megnövekedett gyártói igények következtében időnként tapasztalható alkatrészhiány – és idetartozik a félvezetők gyártása körül kialakult anomáliák jelentős része is – egy jól beazonosítható iparágat érint. Szerintem az elektronikai alkatrészek hiánya mesterségesen előállított helyzet, amely elsősorban a nagy autóipari gyártók ellen irányul.

 

Évtizedeken keresztül az autóipar diktált az elektronikai komponensek gyártóinak is, arra kényszerítve az ágazat szereplőit, hogy a hasznukból szinte az utolsó centet is odaadják. A járvány következtében kialakult keresleti helyzetben az elektronikai gyártók lehetőséget láttak a visszavágásra: az autóipar szereplőit ugyanúgy sorba állították, mint bármely más iparág vevőit.

 

Így az autóipar azzal szembesült, hogy a korábbi kényelmes pozíciója megszűnt, a feltételeket már más diktálja. Ezt a vélekedést erősíti az a tény is, hogy nem általános chiphiányról van szó. Az ipari elektronikai alkalmazásokba például évekig próbáltuk a piacra bevezetni és elfogadtatni az egyébként nagyon sikeres kínai GigaDevice mikrokontrollereit, amelyek technológiai szempontból – szinte cikkszámra megegyezően – is kiváló alternatívái a széles körben használt STM családnak. Annak ellenére, hogy a GigaDevice már régóta sikeres a flash memóriák piacán, és mikrovezérlőinek ára is kedvezőbb volt az STM32 családénál, minimális érdeklődést tapasztaltunk a cégek részéről.

A Covid-járvány idején ez a hozzáállás gyökeresen megváltozott. Azokban a hónapokban mindenki a GigaDevice-t akarta, mert ezeknél a termékeknél nem volt semmiféle fennakadás. A megnövekedett kereslet miatt a GigaDevice a többtucatnyi terméke helyett viszonylag kisszámú, de a legmagasabb felszereltségű komponensek gyártására összpontosított, s azokat mindig időben, pontosan tudta szállítani. Ezért szerintem nagyon határozott üzleti megfontolások álltak a háttérben, amelyek a jórészt mesterségesen előállított piaci anomáliákat okozták.

 

Kiss Zoltán, az Endrich GmbH exportigazgatója és budapesti fejlesztőközpontjának vezetője

 

Az Endrich teljesítménye 2020-ban csupán 5 százalékkal csökkent, pedig ez az időszak mindenkinek mélyrepülést hozott. Szerencsére elmaradt a korábban számos szakértő által jósolt piaci összeomlás, és a következő két év a valaha volt legjobb időszakunkat hozta. Az üzleti környezet legfontosabb változása is a járvány számlájára írható: szinte minden üzletkötés az online felületekre költözött, a személyes tárgyalások minimálisra csökkentek, ennek ellenére az üzlet kiválóan ment tovább.

Ma már látjuk, hogy a piac prosperálásának egy jelentős részét a raktárkészletek felduzzasztása okozta. A szállítási költségek emelkedése és a bizonytalan teljesítési határidők okozta problémák arra ösztönözték a cégeket, hogy inkább raktárra termeljenek, úgy vélték, jobb, ha abban áll a pénzük. Így most dugig vannak a raktárak kész elektronikai termékekkel, miközben a vevők kezdik tologatni a megrendeléseket. Ezért ez az év kimondottan keménynek ígérkezik.

A koronavírus-járvány okozta krízis egyik következménye a beszállítói láncok újraszervezése. Egyre több vállalat dönt úgy, hogy az olcsó Ázsiából az olcsó Kelet-Európába telepíti gyártása egyes elemeit. Hol tart ez a folyamat?

Kelet-Európa mint gyártási központ felértékelődése már a Covid előtt elindult. Térségünk keleti része, pl. Csehország, Magyarország és Bulgária, majd idővel Ukrajna és Belorusszia is vonzó célponttá vált. Újabb fejlemény, hogy egyre több kínai cég fedezi fel Európát, és próbálnak olcsó gyártókapacitásokat is idetelepíteni Kínából.

Elkényelmesedtek az európai gyártók és döntéshozók?

Talán nem erről van szó, de azt jól látják Kínában is, hogy ha megjelennek Európában, és ők diktálják az üzleti feltételeket, akkor szinte bárhol könnyen megvethetik a lábukat. Amennyiben nemcsak gyártóbázist, hanem technológiai fejlesztéseket is hoznak, akkor komoly kihívást támasztanak az európai gyártó piacon. Ezzel együtt a kínai vállalatok lehetőségei sem határtalanok, hiszen Európában nem tudnak éhbérért, olcsó munkaerővel dolgoztatni.

A kínai terjeszkedés ráébresztheti a hazai vállalkozásokat arra, hogy ha az európai versenyben talpon akarnak maradni, akkor egyetlen lehetőségük a kutatás-fejlesztés és az innováció?

Nem vagyok Kína-szakértő, ezért csak a tapasztalataimra hagyatkozva tudom azt mondani, hogy a kínai vállalatok rendkívül innovatívak. Sok jól képzett mérnök foglalkozik fejlesztéssel, és a vállalatokat nem korlátozzák szigorú szabályozások. Lényeges különbség, hogy Európában száz ötletből lesz öt termék, míg Kínában sokkal több, mert hagyják az ötleteket kifutni, és az sem okoz különösebb problémát, ha egy termék megbukik, majd jön a következő. Ez a szemlélet érvényesül az ipari elektronika területén is.

 

Az Endrich továbbra is a tudásalapú disztribúcióra helyezi a hangsúlyt

 

A már napjainkban is meghatározó technológiai ágazatokban, mint például az elektromobilitás, olyan globális cégeik vannak, amelyek egyszerűen megkerülhetetlenek. Például az akkumulátoripar területen rendkívül komoly tudással rendelkeznek, miközben a ritkaföldfémek kitermelésétől kezdve a gyártáson át a kutatás-fejlesztésig az iparág teljes vertikumát birtokolják. Összességében arra számítok, hogy innováció tekintetében nagyon sikeresek lesznek Európában is. Mindezek ellenére az európai cégek még mindig képesek felvenni a versenyt a kínai vállalatokkal. Úgy vélem, hogy szinte minden mai technológiai problémát innovációval megoldhatunk, ezért nagy híve vagyok az Ipar 4.0-nak.

Melyek azok az iparágak és technológiák, amelyek meghatározzák az elektronikai ipar fejlődését?

Négy területet érdemes kiemelni. Ezek egyike az ágazat autóipari kitettsége miatt az önvezető autók fejlesztése és az 5G-s kommunikációhoz kapcsolódó innovációk. De a Real Time összekapcsolt rendszerek mellett a hagyományos IoT is fontos fejlesztési terület lesz. Csupán felsorolásszerűen: ígéretes fejlesztések várhatók a megelőző karbantartás, a hagyományos gépek okosítása, a környezetvédelem, a környezeti paraméterek térképezése területén is, ahol mi is nagyon aktívak vagyunk.

 

A ma ismert technológiák közül megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia, amely bizony jelenleg még létező szakmákat, munkaköröket fog feleslegessé tenni. Lehet, hogy ez nagyon merész kijelentésnek tűnik, de meggyőződésem, hogy nem lesz szükség kódolókra, végrehajtó programozókra. Azokat a szakembereket fogják keresni, akik képesek komplex rendszereket építeni, és átlátják azok működését.

 

Minden gyermekbetegségével együtt a mesterséges intelligencia mögött elképesztő tudáshalmaz áll, és ez még csak a jéghegy csúcsa. Jelenleg nem tudjuk, hogy hova fejlődik ez a technológia. Napjaink egyik legnagyobb problémája, és egyben a mesterséges intelligencia veszélye, hogy nem tudhatjuk, mennyire bízhatunk a mesterséges intelligencia által előállított adatokban, információkban. Lehet, hogy a feltett kérdésre 99 százalékban helyes választ kapunk, de mi van a hiányzó 1 százalékkal? És ennek a kérdőjelnek ott kell lenni minden mérnök fejében, amikor mesterséges intelligenciát használ. Ezzel nem akarom a technológia jelentőségét kisebbíteni, hiszen mi is használjuk.

Mindez milyen hatással lesz az olyan, európai szinten is meghatározó elektronikai komponens forgalmazók életére, mint amilyen az Endrich?

Többször elmondtam, hogy a hagyományos disztribúció veszélyben van. Az Amazon vagy az Alibaba, és a hozzájuk hasonló multinacionális vállalatok a profitelvárások miatt arra kényszerülnek, hogy a hatalmas logisztikai gépezetüket folyamatosan maximális kihasználtsággal működtessék, és akár minimális bevételért is hajlandók teljesíteni a megbízásokat. Ez hosszú távon komoly kihívás elé állítja a hagyományos disztribúciót folytató cégeket, amelyek pozícióik megtartása érdekében kényszermegoldásokba menekülnek. Egyesek irdatlan összegekből hatalmas raktárakat építenek, és azzal nyernek, hogy mindig azonnal szinte mindent tudnak raktárról szállítani.

 

A mikrokontrollertől kezdve a passzív alkatrészeken, a világítástechnikán át a telekommunikációig és a szenzorokig még hosszan sorolhatnánk a forgalmazott komponenseket, a lényeg, hogy ezek az elemek mind-mind integrálhatók az IoT-ba

 

Az Endrich munkatársai pedig mint eddig, ezután is a tudásalapú disztribúcióra helyezik a hangsúlyt. Úgy látjuk, hogy ha ezt a szemléletet tovább fejlesztjük, kiegészítve azzal a szolgáltatáscsomaggal, amit a hagyományos disztribúció mellé adunk, akkor valószínűleg sikerrel vehetjük a következő évek akadályait. A tulajdonosok támogatásával ezért is szorgalmaztam egy tudásközpont létrehozását, amelyre alapozva joggal mondhatjuk vevőinknek, hogy mi nem csupán azt tudjuk megmondani, hogy mennyibe kerül az alkatrész, hanem azt is, hogyan kell azt felhasználni. A Budapesten működő fejlesztőközpont a tulajdonosok terve szerint is egyre nagyobb szerepet fog kapni a saját alkatrészbázisunkra alapozott önálló termékfejlesztésben, s így idővel komplett rendszereket tudunk értékesíteni.

Miért az IoT került az érdeklődés fókuszába?

Az Endrich szervezetileg több önálló költségközpontból áll. Ezek a termékmenedzsment-központok egy-egy pontosan meghatározott portfóliót értékesítenek. Többéves törekvésünk volt, hogy a költségközpontok ne csak a saját termékeiket értékesítsék, hanem egymással együttműködve érjenek el jobb eredményt. 2019 elején döntöttünk arról, hogy az IoT az a terület, amely a lehető legtöbb termékmenedzsment-csoportot érdekeltté tesz az együttműködésben.

A mikrokontrollertől kezdve a passzív alkatrészeken, a világítástechnikán át a telekommunikációig és a szenzorokig még hosszan sorolhatnánk a forgalmazott komponenseket, a lényeg, hogy ezek az elemek mind-mind integrálhatók az IoT-ba. Az első ilyen jellegű koncepcionális termékünket, a nyílt forrású E-IoT Boardot is azért hoztuk létre, hogy integráljuk és érdekeltté tegyük valamennyi költségközpontot az együttműködésben. Nem mellesleg az így kialakult tudásbázisra építve tudtunk továbbhaladni, konferenciákon ismertetni az E-IoT lehetőségeit, és díjakat nyerni.

Hogyan fogadta a szakmai közönség az E-IoT-t?

A koncepciófejlesztés talán egyik legizgalmasabb állomása, amikor az elkészült megoldást a szakmai közönség és a potenciális felhasználók elé visszük. Esetünkben a nemzetközi publikációkon kívül ezek a szakkiállításokat, nemzetközi konferenciákat, pályázatokat jelentették. Nagy örömünkre az Endrich budapesti fejlesztőközpontjában született, magyar mérnökök által megálmodott, kidolgozott és folyamatosan fejlesztett termék- és szolgáltatáscsalád számos hazai és nemzetközi díj mellett elnyerte a German Innovation Award 2022 díjat az Excellence in Business to Business kategória Connectivity témakörében. Természetesen maguk a díjak – bár rendkívül büszkék vagyunk rájuk – önmagukban csupán eszmei értéket képviselnek, a koncepció hasznosítása hozhatja el az igazi sikert.

 

A koncepciófejlesztés talán egyik legizgalmasabb állomása, amikor az elkészült megoldást a szakmai közönség és a potenciális felhasználók elé visszük

 

A szakmai elismerések után elérkezettnek láttuk az időt az E-IoT koncepció üzleti bevezetésére. Kidolgoztunk egy koncepciót, mely az E-IoT széles körű alkalmazási lehetőségeit reprezentálta. Bemutattunk egy UV-sugárzáson alapuló levegőtisztítási megoldást, ami különösen a Covid-járvány idején került az érdeklődés középpontjába. Egy másik alkalmazásunk a megelőző karbantartáshoz kapcsolódott, és egy okoshűtőt is. Az idei nyári E-IoT roadshow Dél-Amerikát és az USA-t vette célba, és az E-smartFridge koncepciót népszerűsítette a tengerentúlon. Közel harminc bemutatót és több tucat előadást tartottunk Brazíliában, Argentínában, Mexikóban és az USA-ban.

A nyári dél-amerikai körút után a roadshow ősszel visszatér Európába. Számos konferenciára kaptunk meghívást, illetve további szakkiállításokon veszünk részt. Franciaországban a SIDO lyoni és párizsi kiállításain mutatjuk be újdonságainkat, és előadást tartunk mindkét kapcsolódó konferencián is. Svájcban a luzerni Sensor Technology Day 2023 konferenciára, Németországban a müncheni Wireless Word Congress 2023 konferenciára kaptunk előadói meghívást, míg itthon a TECHFerence 2023 konferencián hallhattak bennünket az érdeklődő szakemberek.

Milyen ötletek, termékfejlesztési elképzelések várnak megvalósításra?

Az IoT marad a középpontban, abból is egy speciális terület, ahol mi szakértőnek számítunk. Ez a hagyományos ipari IoT, az alacsony fogyasztású okosszenzorok és az LPWA kommunikáció alkalmazása. Már a nyári road-show-n nagy hangsúlyt kapott a hűtéstechnika, és ugyancsak a dél-amerikai körút hozadéka, az IoT mezőgazdasági célú alkalmazásának vizsgálata. Elkezdtünk talajnedvesség- és vízszintméréssel foglalkozni, emellett vizsgáljuk a LED-es öntözés hozamnövelő lehetőségeit. A klímaváltozás miatt a vízgazdálkodás kérdése Magyarországon is egyre fontosabb lesz, ezért a környezetvédelem és az optimális vízgazdálkodás területén végzett fejlesztéseink, innovációink mellett fontos terület lehet még az árvízvédelem. Abban bízunk, hogy az árvizek monitorozásával, korai detektálásával segíteni tudjuk a mezőgazdaságot.

Az említett technológiai fejlesztések mellett szeretnénk az értékesítést is támogatni, ezért új elemként először Kelet-Európára, de a későbbiekben egész Európa területére kiterjedő applikációs mérnökhálózatot létrehozni. A tudásalapú értékesítés nem idegen az Endrichtől, ahogy már említettem, ez a gondolkodás cégünk egyik jellemzője. A fejlesztőközpont ezért nemcsak arra lesz alkalmas, hogy konkrét termékeket hozzon létre, hanem az értékteremtő értékesítés támogatására is.

 

Róma a helyi villamosenergia-hálózat rugalmasságát teszteli
A RomeFlex projektben az egyre növekvő energiaigényekre készítik fel a város elektromos infrastruktúráját, a Siemens közreműködésével.
Saját villamosenergiát termel a Suzuki esztergomi gyára
A napelempark teljes beruházása csaknem két évig tartott és 2 millió euróba került. A vállalat így éves szinten csaknem 270 millió forintot spórol meg és több mint 1700 tonnával csökkenti a közvetett szén-dioxid-kibocsátást.
Okostelefontól a robotikáig - új digitális ökoszisztéma épül
A Xiaomi az MWC Barcelona 2024 rendezvényen bemutatta az új Human x Car x Home stratégia jegyében kifejlesztett okos ökoszisztémáját, amely új fénybe helyezi a technológiai integráció fogalmát.
Már lehet regisztrálni az első ipari digitalizációs fesztiválra
A Smart Manufacturing Festival - "A fejlődés társadalmasítása!" rendezvény több mint 30 helyszínen, mintegy 50 féle program várja a látogatókat 2024. február 26. és március 8. között - közölte az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSZ).
Kevesebb selejt a digitális kiesztergálófej-beállításnak köszönhetően
A Seco Axiabore és az Axiabore Plus digitális axiális kiesztergálófejek kiküszöbölik a fáradságos, pontatlan kiesztergálófej-beállítást, amely során selejt munkadarabok keletkezhetnek. A széles digitális kijelzőnek köszönhetően a beállítás gyorsan és hatékonyan elvégezhető.