Így tehetjük biztonságosabbá online jelenlétünket
Rákeresett már valaha Google keresővel saját magára? Talán furcsán hangzik, de az ESET kiberbiztonsági cég szakértői szerint ez remek módja annak, hogy felfedezzük a világhálón rólunk tárolt információk egy aprócska szeletét.

 

A Google legutóbb 2022 áprilisában módosította irányelveit a személyazonosításra alkalmas adatok eltávolításáról. Ezekbe beletartoznak a kormányzati azonosítószámok, fotók, banki adatok, kapcsolatok, személyes információk vagy például az egészségügyi adatok. Természetesen a Google nem távolítja el a hírekben vagy közhiteles adatbázisokban szereplő személyes adatokat.

A frissítés kiegészíti azt a korábban már létező lehetőséget, hogy töröltetni lehessen az olyan tartalmakat, amelyek bármilyen módon kárt okozhatnak, ide tartoznak a nem engedélyezett pornográf tartalmak, a gyermekekről készült képek vagy a szerzői jogsértések. A Google az Európai Unió lakosainak esetében már eleget tett az általános adatvédelmi rendelet 17. cikkelyének, azaz a törléshez való jognak, amely minden uniós vállalatot arra kötelez, hogy kérésre törölje az érintettek személyes adatait.

Hogyan próbálhatjuk meg törölni magunkat az internetről?

Ha valami egyszer felkerül az internetre, nincs biztos módja annak, hogy teljesen eltávolítsuk onnan. Csizmazia-Darab István, az ESET megoldásait forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője szerint azonban van néhány dolog, amit megtehetünk azért, hogy minimalizáljuk a kockázatokat és biztonságosabbá tegyük online jelenlétünket.

Keressünk rá önmagunkra a Google keresőn. Elsőként érdemes szembesülni azzal, hogy az internet mennyit tud rólunk. Keressünk rá a nevükre és nézzük meg az első öt oldal találatait, kombináljuk a névkeresést telefonszámmal vagy lakcímmel, hogy lássuk, milyen adatok bukkannak fel.

Ellenőrizzük az általunk használt szolgáltatások adatvédelmi beállításait. Egyes platformok, mint például a Facebook vagy a Twitter adatvédelmi beállításaiban van olyan lehetőség, amely által elrejthetjük tartalmainkat és kapcsolatainkat, amelyek így nem jelennek meg nyilvánosan a keresőmotorokban.

Vegyük fel a kapcsolatot a weboldalak tulajdonosaival. Amennyiben egy konkrét említést szeretnénk eltávolítani egy weboldalról, kérjük azt egyenesen a felület tulajdonosától. A legtöbb weboldalon a „Kapcsolat” menüpontban megtalálhatóak az elérhetőségek. Ha nem kapnánk kedvező választ, az NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) honlapján is bejelentést tudunk tenni.

Töröljük a felesleges, túlzottan kitárulkozó dolgokat. Sokan túlságosan sok bizalmas személyes információt osztanak meg magukról. Ha aggódunk amiatt, hogy mit tud rólunk a nagyvilág, kezdjük azzal, hogy selejtezünk: töröljük a régi Facebook bejegyzéseket, tweeteket, tinédzser korunkból származó előnytelen képeket és bármilyen más, kellemetlen dolgot. Amennyiben kiemelten fontos a magánéletünk, gondoljunk a barátokra, családtagokra is, és töröljünk minden olyan fotót, amelyen ők is szerepelnek velünk.

Kérhetjük a Google-t és a Binget személyes adataink eltávolítására. Használjuk a Google által rendelkezésre bocsátott új lehetőséget személyes adataink eltávolítására a keresési eredményekből. A Bing egyelőre csak a nem megengedett képek vagy sérült linkek és elavult tartalmak eltávolítását teszi lehetővé. Az EU-n belül kérni tudjuk adataink elrejtését a Google keresésből, a Bing esetében pedig kérvényezhetjük a keresés letiltását a rólunk szóló információk esetében.

Gondoljuk át, érdemes-e megosztanunk valamit. Az eddigi online jelenlét csökkentése után itt az ideje, hogy a jövőre is gondoljunk. Virtuális életünk nem szűnik meg, sokan ragaszkodnak ahhoz, hogy jelen legyenek az Instagramon, a LinkedInen vagy bármely más közösségi médiaplatformon, és ezzel nincs is semmi gond. Ugyanakkor érdemes felülvizsgálnunk az adatvédelmi beállításokat, korlátozni, hogy ki láthatja bejegyzéseinket és kerülni a felesleges, kockázatos tartalmak megosztását.

Használjunk VPN-t. Ez az extra védelmi szolgáltatás (Virtual Private Network) biztosítja, hogy titkosítva legyen a kapcsolatunk, és láthatatlan legyen a tartózkodási helyünk. Emellett segít megakadályozni, hogy hackerek könnyen hozzájussanak személyes adatainkhoz.

Ezek után kijelenthetjük, hogy átvettük az irányítást az adataink felett az interneten?

Az ESET szakértői szerint erre nincs egyszerű válasz, de valószínűleg nem. Mindez attól is függ, hogy miként használtuk és használjuk az internetet. Ha komolyan aggódunk a magánéletünkért, és csak korlátozottan vagyunk jelen a közösségi médiában, úgy valószínűleg könnyebben törölni tudjuk digitális lábnyomunk jelentős részét.

Amennyiben viszont adataink számos platformon megtalálhatóak, a fenti cél elérése valószínűtlen. Ismerőseink biztosan tettek már közzé közös fotókat rólunk a hírfolyamukban, e-mail címünket és telefonszámunkat pedig számtalanszor használtuk már a különböző weboldalakra és alkalmazásokba való bejelentkezéshez, nem is beszélve az online tevékenységünkre vonatkozó összes adatról, amelyet ezek a szolgáltatások, a hozzájárulásunkkal, egy harmadik félnek adnak el az évek során.

Az ESET szakértői szerint azért még mindig van lehetőségünk arra, hogy legalább részben korlátozzuk, mit találhatnak rólunk az emberek vagy a vállalatok. Ez pedig rendkívül fontos nemcsak a magánéletünk védelme érdekében, hanem azért is, hogy elkerüljük azokat az esetleges károkat, amelyek abból származhatnak, ha nyilvánosságra hozzák vallási, politikai, egészségügyi vagy személyes meggyőződésünket, állapotunkat.

Már egyre több cég szigorítja a home office szabályokat
Egyre több vállalat szigorítja a home office feltételeit, és visszarendeli dolgozóit az irodába – miközben a munkavállalók többsége továbbra is ragaszkodik a rugalmassághoz.
A digitális és AI-alapú automatizálás következő szintje
Az ABB zökkenőmentes modernizációs stratégiájára épülő ABB Ability System 800xA 7.0 elosztott irányítórendszer (DCS) megbízható átmenetet biztosít a jelenlegi üzemeltetési környezetek és a következő generációs automatizálási megoldások között.
Zárul az olló az AI ígérete és valósága között
A Deloitte friss elemzése szerint az AI (mesterséges intelligencia) vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé, amely egyszerre formálja át az üzleti szoftvereket, a keresést és a tartalomfogyasztást.
Nagyobb lehet az AI klímahaszna, mint a lábnyoma
Január közepén a svájci Davosban gyűltek össze a világ vezető politikusai, üzletemberei és tudósai a Világgazdasági Fórumon. Az eseményre a KPMG szakemberei egy olyan tanulmánnyal és cselekvési tervvel érkeztek, amelyet követve a mesterséges intelligencia energiaigényét akár két év alatt meg lehet fordítani, tehát nagyobb lenne a klímahaszon a technológiával, mint a klímalábnyom.
Európában a magyar szakemberek szerepe kulcsfontosságú az info-bionikában
Protézisek, orvosi eszközök, neurális technológiák: Egy tudományág, amely emberek millióinak az életminőségére lehet hatással. A világon mintegy 1,3 milliárd ember, vagyis a Föld népességének kb. 16 százaléka él valamilyen fogyatékossággal a WHO becslése szerint.