Szakértők szerint azonban megfelelő kompenzációval, energiahatékonysági beruházásokkal és okos szabályozással Magyarország végül még nyerhet is az átálláson. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint végén még az is kiderül, hogy az ETS2 és a Szociális Klímaalap évente akár 500 milliárd forintnyi forrást hozhat az országnak energiafelújításokra és a sérülékeny háztartások támogatására. A 2022–23-as energiaválság idején Európa-szerte számos ország próbálta megvédeni a lakosságot az elszálló energiaáraktól.
Magyarország azonban különleges helyzetben van: a rezsicsökkentés rendszere 2013 óta politikailag és társadalmilag is meghatározó eleme az energiapolitikának, miközben az Európai Unió 2028-tól olyan új klímaszabályozást vezet be, amely éppen a fosszilis energiahordozók drágításával akarja visszafogni a fogyasztást. A Másfélfokon megjelent írásában Koczóh Levente András – és a Green Policy Center cikkben bemutatott elemzése – arra keresi a választ, hogyan lehet a két, első látásra egymásnak ellentmondó rendszert mégis összehangolni.
Érkezik a hétköznapi életünket érintő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS2
Az új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS2 az épületek, a közúti közlekedés, valamint a kisebb energetikai és ipari létesítmények fosszilisenergia-felhasználását érinti majd. Bár formálisan az energiakereskedők fizetik a kvóták költségét, ez – ha az árszabályozás nem állítja meg – megjelenik a lakossági árakban is. A REKK elemzése szerint a rendszer a piaci energiaárak mellett 8–10 százalékkal növelhetné a földgáz, és 10–12 százalékkal az üzemanyagok árát.
A rendszer hosszabb távon nemcsak a kibocsátások csökkentését szolgálhatja
Koczóh Levente András írásában hangsúlyozza: az ETS2 nem politikai választás kérdése, hanem már elfogadott uniós kötelezettség. Ugyanakkor a rendszer nemcsak klímavédelmi eszköz lehet, hanem a magyar energiarendszer régóta halogatott modernizációját is kikényszerítheti. Modellszámítások alapján az ETS2 bevezetése évente mintegy 1,2 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést eredményezhet Magyarországon.
Maradhat a rezsicsökkentés, de alig fogunk ráismerni
A jelenlegi magyar rendszert torzulásait jól mutatja, hogy a rezsicsökkentés nem szociális alapon működik, miközben a hatósági üzemanyagárak korábban ellátási problémákhoz és piaci torzulásokhoz vezettek. A Green Policy Center ezért olyan átmeneti megoldásokat javasol, amelyek egyszerre őriznék meg a lakossági védelem egy részét és alkalmazkodnának az ETS2 logikájához.
A földgáz esetében például megmaradhatna a kétsávos rendszer, de a kedvezményes fogyasztási határ fokozatosan csökkenne, miközben energiahatékonysági beruházások és biometán-fejlesztések segítenék a háztartásokat. Az áramnál időalapú rezsicsökkentést vezetnének be, vagyis az olcsóbb tarifa a kisebb terhelésű időszakokban lenne elérhető. Ehhez országos okosmérőprogramra és energiatárolási fejlesztésekre lenne szükség. A közlekedésben a piaci üzemanyagárak visszatérése mellett a közösségi közlekedés fejlesztése, a vasúti mellékvonalak újranyitása, valamint az elektromos mobilitás támogatása csökkenthetné a lakossági terheket.
Az átállásból még nyerhet is az ország
A Green Policy Center becslése szerint az ETS2-ből és a Szociális Klímaalapból évente nagyjából 500 milliárd forintnyi forrás érkezhet Magyarországra. Ezt energiahatékonysági beruházásokra, épületfelújításokra, közlekedési fejlesztésekre és a sérülékeny háztartások támogatására lehetne fordítani.
Az elemzés szerint a rendszer hosszabb távon nemcsak a kibocsátások csökkentését szolgálhatja, hanem a magyar energiaimport-függőség mérséklését, a hazai munkahelyteremtést és az energiaszegénység enyhítését is. Megfelelő szabályozással az ETS2 végül nem a rezsicsökkentés végét, hanem annak átalakulását hozhatja el. És végül, amint Koczóh Levente András fogalmaz, „az elkerülhetetlen kibocsátáskereskedelmi rendszer a magyar háztartások valódi védelmezőjévé válhat”.
| Illusztrációk: Adobe Stock
