A mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körű alkalmazása jelentősen megnöveli a villamosenergia-fogyasztást, ugyanakkor a technológia segíthet is abban, hogy hatékonyabban használjuk fel az energiát.
A mesterséges intelligencia energiafelhasználásra gyakorolt hatásával kapcsolatos két tanulmányt hozott nyilvánosságra a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat
Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI). Az első, „
Artificial Intelligence and Electricity: A System Dynamics Approach” című elemzés négy lehetséges forgatókönyvet vázol arról, hogy a következő évtizedekben hogyan hat az MI alkalmazása a villamosenergia-fogyasztásra.
Rémi Paccou, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének igazgatója és Fons Wijnhoven professzor, a Twentei Egyetem (Hollandia) docense olyan rendszerdinamikai modellt alkottak meg, amely a mesterséges intelligencia villamosenergia-igényének különböző forgatókönyveit vetíti előre, rávilágítva a fenntartható MI-fejlesztési stratégiák és a környezeti hatások mérséklését célzó szakpolitikák lehetőségeire.
A szerzők négy lehetséges szcenáriót vázoltak fel a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban, és bemutatták, hogy az egyes forgatókönyvek esetében milyen változások lennének a villamosenergia-fogyasztásban. Fontos hangsúlyozni, hogy lehetséges forgatókönyvekről van szó és nem előrejelzésekről, így a tanulmány a jövőnket alakító összetett tényezők megértéséhez lehet hasznos eszköz.
Az elemzés felöleli a lehetőségek széles skáláját az MI fenntartható fejlődésétől a növekedés korlátjain át a radikálisabb forgatókönyvekig, mint például a határok nélküli bőség eléréséig, sőt, a mesterséges intelligencia okozta energiaválságokig. Az előrejelzések és elemzések mellett a jelentés ajánlásokat is tartalmaz a politikusok és más döntéshozók számára, hozzájárulva a fejlődés átgondolt és felelős megközelítéséhez, amelynek célja a haladás és a fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése.
A második tanulmány elkészítésében, ami az „
AI-Powered HVAC in Educational Buildings: A Net Digital Impact Use Case” címet viseli, szintén közreműködött Rémi Paccoum, a másik szerző pedig Gauthier Roussilhe, az RMIT tudományos munkatársa és doktorandusza volt. A dokumentumban bemutatják, hogy a mesterséges intelligenciával működtetett fűtési, szellőztetési és légkondicionálási (HVAC) rendszerek hogyan növelhetik az épületek energiahatékonyságát és erősíthetik a környezetvédelmet. Ez azért különösen fontos téma, mert a HVAC-rendszerek az épületek teljes energiafogyasztásának 35-65 százalékát teszik ki.
A tanulmány több mint 87 oktatási célra használt ingatlant vizsgált Stockholmban, Svédország fővárosában, hosszabb időn keresztül. A 2019 és 2023 közötti időszakban éves szinten 65 tonna teljes szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést figyeltek meg a vizsgált létesítményekben, ami nagyjából hatvanszorosa az alkalmazott MI-rendszerhez köthető teljes szén-dioxid-kibocsátásnak.
A tanulmány még nagyobb szén-dioxid-csökkentési lehetőségekre mutat rá olyan környezetben, ahol a fűtési, hűtési vagy légkondicionálási követelmények magasabbak. A Stockholm és Boston közötti összehasonlító elemzés kimutatta, hogy ugyanannak a megoldásnak a bostoni bevezetésével hétszer nagyobb megtakarítás érhető el a szén-dioxid-kibocsátásban, mint Stockholmban.
E jelentések nyilvánosságra hozása egybeesett a Nemzetközi Energiaügynökség, az
IEA globális energia- és mesterséges intelligencia konferenciájával, amelyen a Schneider Electric is részt vett. A konferencián az energetikai és technológiai szektor, a kormányzati szféra, a civil társadalom és a tudományos élet szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia lehetséges hatásait a globális energiarendszerekre, valamint az MI energetikai és éghajlati célok érdekében történő felhasználásának lehetőségeit. A Schneider Electric vezérigazgatója, Olivier Blum, valamint a „Data Centers & Networks Business” részlegért felelős ügyvezető alelnöke, Pankaj Sharma egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen vett részt.
„Jelentésünk bemutatása kiemelten fontos időpontban történt, mivel az IEA konferenciája is rámutatott a mesterséges intelligencia energiaágazatra gyakorolt átalakító erejére. Vállalkozásként és kutatóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy továbbra is formáljuk az energetikai és éghajlati megoldások jövőjét” – jelentette ki Vincent Petit, a Schneider Electric „Climate and Energy Transition Research” területért felelős alelnöke.
| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock
Szerző: Jövő Gyára | Forrás: Schneider Electric
2024.12.11.
Kik Európa innovátorai? 2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.
Így lesz a jövő adatközpontja fenntartható és biztonságos Az adatközpontoknak egyre komolyabb elvárásoknak kell megfelelniük, legyen szó teljesítményről, kapacitásról vagy éppen a biztonságos és megbízható működésről. Elengedhetetlen, hogy a rendszer folyamatosan elérhető legyen, de az adatokhoz kizárólag azok férhessenek hozzá bármikor és bárhonnan, akik erre jogosultak.
Ötgenerációs munkahelyeké a jövő: újra kell tanulnunk a felgyorsult világot Kényes helyzetekhez, feszültséghez, széthúzáshoz vezethetnek sokak szerint a generációs különbségek, főleg a munka világában. Szükségszerű-e, hogy ez így legyen? Hasonlóan sürgető és megoldásra váró kérdésekre keresik a választ a Bosch Podcast legfrissebb adásának szakértő vendégei, Steigervald Krisztián és Somogyi András.
Tudjuk, hogy káros, mégsem törődünk az akkumulátorgyárak éjszakai fényszennyezésével A fényszennyezés egyaránt káros hatással van az emberi szervezetre és az élővilágra, mégis kevés figyelem jut rá az új gigaberuházások kivitelezésénél.
Új kiberbiztonsági szabályozás: így spórolhatnak milliókat a cégek 2025-ben tovább szigorodtak a kiberbiztonsági előírások, amelyek az auditok lefolytatását és a felügyeleti díjak számítását érintik.
